Többen arról számoltak be, hogy a Porsche már az Alkotás utcán eléggé furán közlekedett, nem megerősített információk szerint több autót is megrongált mielőtt a fél Szilágyi Erzsébet fasort lerombolta volna. Hírlevél feliratkozás Nem akar lemaradni a Metropol cikkeiről? Adja meg a nevét és az e-mail címét, és mi hetente három alkalommal elküldjük Önnek a legjobb írásokat! Feliratkozom a hírlevélre
Címlap Közlekedés Volt benne szesz meg állítólag egyéb is, mindenesetre a porschés hölgy végigtarolta a Szilágyi Erzsébet fasort Kidöntött egy közvilágítási oszlopot egy személyautó a Szilágyi Erzsébet fasoron csütörtökön. A baleset következtében az autó egy tűzcsapnak is nekiütközött. Az esethez műszaki mentés céljából a fővárosi hivatásos tűzoltók érkeztek ki. A helyszínre riasztották az áramszolgáltató és a vízművek szakembereit is - írta csütörtökön kora este a katasztrófavédelem. A baleset-info oldal ennél bőkezűbb volt az információkkal: információik szerint a kék Porsche vezetője alkohol és egyéb bódító szerek hatása alatt állhatott akkor, amikor a Szilágyi Erzsébet fasorban a Retek utcánál nem bírta bevenni a kanyart. Az amúgy is jobbkormányos kocsi így felhajtott a járdára, kilapított jó néhány tiltókarót, egy trafódobozt, egy tűzcsapot, egy villanyoszlopot. Végül a szőrmebolt kirakatában áll meg. A sofőrhölgyet a rendőrök a szélvédő kivágásával tudták csak kiszedni a kocsijából - és ő még akkor sem engedte, hogy a mentősök megvizsgálják és kórházba vigyék.
Hirdess nálunk! Szeretnéd, ha a kerület lakói tudnának szolgáltatásaidról, termékeidről, boltodról, vendéglátó-helyedről? Hirdess nálunk! Meglásd, egyáltalán nem drága – és megéri. A részletekért kattints ide!
Töltsd le alkalmazásunkat Töltsd le alkalmazásunkat
Neves művészettörténészek, köztük Matthew Landrus, az Oxfordi Egyetem történésze megkérdőjelezi, hogy Leonardo da Vinci festette a világ legdrágább festményét, a Salvator Mundit. A neves Leonardo-kutató szerint a Krisztus-portrét a reneszánsz mester stúdiójában dolgozó Bernardino Luini készítette, akinek művei manapság egymillió fontért kelnek el a műtárgypiacon. A Salvator Mundit múlt év novemberében 450 millió dollárért (120 milliárd forint) vásárolta meg a Christie's New York-i árverésén az abu-dzabi kulturális minisztérium. A kristálygömböt tartó, kék köpenyben lévő Jézust ábrázoló reneszánsz festményt sokáig nem a nagy mesternek, hanem valamely tanítványának vagy más kortársának tulajdonították. A diófára készült olajfestmény első ismert tulajdonosa I. Károly angol király volt, 1763-ban már Buckingham hercegének a fia bocsátotta árverésre, utána azonban eltűnt, és csak a 19. század végén került elő újra, többször átfestve, csaknem felismerhetetlenül. 1900-ban, amikor Sir Charles Robinson angol gyűjtő megvásárolta, Luini festményeként tartották nyilván.
Friedrich Engels: A természet dialektikája. A termodinamika első főtétele alapján tudjuk, hogy energia, a fizika eddigi vizsgálatai alapján nem keletkezik, ezért az önmagát teremtő (előállító, létrehozó) Világegyetem feltételezés nem állja meg a helyét. A második lehetőség is 100 százalékos biztonsággal kizárva. Jeszenszky Ferenc, fizikus: "A második főtétel megköveteli, hogy a világegyetemnek kezdetének kellett lennie; az első főtétel pedig kizárja, hogy kezdete önmagában lett volna. Az ellentmondás egyedül lehetséges feloldása az, hogy a világegyetemet rajta kívül eső ok hozta létre. " Jeszenszky: Keresztyénség vagy evolúció? Az ember energiát egyik formából a másikba átalakítani képes, de nem tud energiát teremteni. Energia nem tud energiát teremteni, anyag nem tud energiát teremteni, ennek ellenére energia létezik. Felmerül a jogos kérdés: Honnan van a kezdeti energia? A kérdés megválaszolásához az anyagelvű hozzáállás nem ad magyarázatot, ezért új megközelítésre van szükség. Isten kívülről helyezte be a Világegyetembe az: energiát, anyagot, információt, időt, és az életet.
1947 -ben Hatvany emigrálásakor a szovjetek megengedték, hogy egy műtárgyat magával vigyen: Hatvany A világ eredeté t választotta. 1955 -ben egy aukción 1, 5 millió frankért Jaques Lacan pszichiáter és felesége vásárolta meg. A festményt guitrancourt -i házukban állították ki. Lacan 1981-ben bekövetkezett halála után a francia állam megegyezett az örökösökkel és a festmény 1995 -ben a párizsi Musée d'Orsay gyűjteményébe került, ahol ma is látható. 2013 -ban Paris Match magazin számolt be Jean-Jacques Fernier Courbet-szakértő felfedezéséről: Fernier szerint megtalálhatták a Világ eredeté nek felső részletét, melyet leválasztottak az eredeti műről. A festmény egy női arcot és vállat ábrázol. A Centre d'Analyses et de Recherche en Art et Archéologie kutatói a festmények részleteinek segítségével össze tudták "illeszteni" a két művet, úgy, hogy képet kapjunk arról, milyen is lehetett a teljes festmény. A Musée d'Orsay álláspontja szerint azonban Courbet festménye nem egy nagyobb mű része. Megjelenése a kultúrában [ szerkesztés] Marcel Duchamp Étant donnés (1946-66) című alkotása egy lábait széttáró nőalakot ábrázol.
Nem csak azért, mert egy olyan testrészt választott témájául, amiről beszélni sem illett, és tisztességes asszony nem is látott, sőt a férje sem, mert sötétben, hálóingben, a takaró alatt szerelmeskedett az urával. De ráadásul ez a kép anatómiailag megdöbbentően pontos és hát... hihetetlenül szőrös. No, nem mintha évszázadokon át minden egyes aktmodell teljes szőrtelenítésnek vetette volna alá magát, inkább arról van szó, hogy a festők ezt a durva részletet nemes egyszerűséggel lehagyták a vászonról, hogy elkerüljék a túlzottan szexuális hatást. Courbet képe annyira forradalmian új volt, hogy amikor először kiállították (persze függöny mögé rejtve) a legtöbben nem is tudták, hogy mit ábrázol. Egy női látogató pedig amikor elárulta neki a teremőr, hogy éppen mit néz, a legendák szerint szabályszerűen elájult. Valljuk be, a kép nem is épp múzeumok falára készült, ám csak a véletlenen múlt, hogy nem a Szépművészeti Múzeum egyik termében díszeleg. Eredetileg egy magas rangú török-egyiptomi diplomata megrendelésére készítette el Courbet 1866-ban egy erotikus magángyűjtemény számára.
(Hozzáférés: 2014. április 9. ) ↑ a b Francia Nemzeti Könyvtár: BnF források (francia nyelven). (Hozzáférés: 2015. október 10. ) ↑ Gustave Courbet ↑ Gustave Courbet (francia nyelven). Ministry of Culture ↑ a b Gustave Courbet (angol nyelven), 2006 ↑ a b Encyclopædia Britannica (angol nyelven) ↑ a b RKDartists ↑ Jean Désiré Gustave Courbet ↑ Integrált katalógustár. december 30. ) ↑ artist list of the National Museum of Sweden, 2016. február 12. (Hozzáférés: 2016. február 27. ) ↑ [LH//609/75 Léonore database] (francia nyelven) ↑ Művészeti lexikon, 1935. i. m., más forrás szerint, A művészet története i. m. Courbet már lemondott a művészeti bizottság vezetéséről, s nincs köze a Vendôme-oszlop lebontásához, talán ez utóbbi a valószínű, a népharag sodorta el az oszlopot, erre nem adhatott utasítást Courbet. ↑ Megsemmisült a második világháborúban Drezda bombázásakor ↑ Találkozás címen is emlegetik ↑ A katolikus hívők megsemmisítették, mert a kép részeg papokat is ábrázolt Források [ szerkesztés] Művészeti lexikon.
Sokáig az ír származású, vörös hajú szépség, a korabeli londoni és párizsi művészvilág egyik ismert figurája (mellesleg maga is képzőművész), Joanna Hiffernan volt az első számú jelölt, aki korábban többször is modellt állt már Courbet-nak és még számos más festőnek, elsősorban Whistlernek, és az sem okozott neki gondot, ha ehhez meztelenkednie kellett. Ugyanakkor ellene szól, hogy – mint említettük – természetes és meglehetősen feltűnő vörös haja volt, aki pedig fent vörös, az rendszerint lent is vörös, ugyebár. Constance Quéniaux (forrás: Wikipedia) A modell kilétére végül csak 2018-ban derült fény, mégpedig egy levélnek köszönhetően, amit a Alexandre Dumas írt George Sand -nak (ezt persze nem 2018-ban írta, hanem valamivel korábban). Ebből aztán sikerült kihámozni, hogy a rejtélyes, fej nélküli hölgy valószínűleg Constance Quéniaux lehetett, a Párizsi Opera egyik táncosnője, ami akkoriban nagyjából valami olyasmit jelentett, hogy prostituált. Quéniaux kisasszonyért hódolói és bizalmas barátai közé tartozott egyebek mellett az Hernani csatájá nak hőse, Théophile Gautier, a sztárfotós Eugène Disdéri, valamint az erotomán ottomán (elnézést) Halil Şerif Pasha, aki komoly pénzeket volt hajlandó fizetni azért, hogy szeretőjének becses testrészei fennmaradjanak az örökkévalóságnak.
A festmény készítésének idején kb. 34 éves Constance Quéniaux egyébként hosszú és boldog életet élt: idős korában cabourg-i villájába vonult vissza, és különböző jótékonysági szervezeteket támogatott, egyebek mellett a művészárvákat istápoló Orphelinat des Arts -ot. 1908-ban, 76 éves korában hunyt el. Kapcsolódó cikkeink: A meztelen női fenék a nyugati civilizáció egyik legszilárdabb tartóoszlopa Legszívesebben meztelen nimfák képeivel tapétáznánk ki a lakást Bő termést hozott a középkori péniszfa – szokatlan művek a reneszánsz éveiből