A romjaiból életre keltett város egyik legszebb eklektikus-neobarokk épülete az 1883-ban megnyitott teátrum. Nagyvonalú eleganciáját Ferdinand Fellner és Hermann Helmer bécsi színházépítőknek köszönhetjük. Félköríves homlokzatát a színjátszás allegorikus alakjai díszítik, két oldalán a falfülkékben Katona József és Erkel Ferenc szobrai láthatók. A két műkő szobor különlegessége, hogy Tápai Antal szobrászművész a helyszínen készítette el őket. A színház belső terei is barokkos lendületességet és díszítettséget mutatnak. A 680 fő befogadására alkalmas nézőtér mennyezeti freskóit Vajda Zsigmond festette. A színház három tagozattal – opera, tánc és dráma – rendelkezik, a Nagyszínház elsődlegesen az operajátszás és a nagyobb volumenű színpadi művek otthona, míg a közeli Horváth Mihály utcában álló Kisszínház a drámajátszásnak és a Szegedi Kortárs Balettnek ad otthont. 2021. május 1-től a Szegedi Nemzeti Színház és a Szegedi Szabadtéri Játékok egy intézményként működik tovább. Szegedi Nemzeti Színház - Szeged Tourinform. 6720 Szeged, Vaszy Viktor tér 1.
A különleges előadást hat estén láthatják a nézők. Jegyárak és jegyvásárlás lentebb!
A megváltott jegyek december 1. és 14. között más előadásra cserélhetők, vagy a Szegedi Nemzeti Színház Stefánia 6. szám alatti jegyirodájában visszaválthatók. Az interneten vásárolt belépők ára a... Mély megrendüléssel tudatjuk, hogy a Szegedi Nemzeti Színház Örökös Mestere, színházunk nyugalmazott lakatostár vezetője életének 81. évében elhunyt. A család gyászában osztozunk, emlékét tisztelettel megőrizzük. Tájékoztatjuk Önöket, hogy a 2021. december 5-én 15 órára meghirdetett Szöktetés a szerájból című Berdál Valéria bérletes előadásunk technikai okok miatt elmarad. A megváltott jegyek és bérletek a 2022. február 20-án 15 órakor kezdődő pótlásra érvényesek, vagy 2021. Szegedi Szabadtéri Játékok 2022 - Jegyek itt! - Szegedi Szabadtéri Játékok - Dóm tér szabadtéri színpad- tickethungary.com. december 4-ig – a készlet erejéig – becserélhetők a Szegedi Nemzeti Színház jegyirodájában. Az interneten vásárolt...
Nemcsak külsőleg, hanem befogadott műfajait tekintve is megújul az újszegedi színpad. Augusztus 2-án, 3-án és 4-én az eddig megszokott prózai előadások mellett bemutatják a Koldusoperát, amelyet még sosem játszottak a Szabadtérin. Brechtnek ez a humorban és iróniában gazdag zenés darab hozta meg a 90 éve töretlen sikert – a mai napig ismerősen cseng sokaknak a Cápadal, vagy a főszereplő, Bicska Maxi neve. Jövőre azoknak sem kell lemondani a Szabadtéri-élményről, akik családostól jönnének: augusztus 16-tól 19-ig négy estén át láthatják az újszegedi színpadon a Hófehérke és a hét törpe című családi mesebalettet. Kocsák Tibor és Harangozó Gyula darabja nemcsak az Operaházban aratott nagy sikert, hanem külföldön is: Európától Ausztráliáig láthatták, és 2012-ben a hongkongi művészeti fesztivál nyitódarabja volt. A Szabadtérire a Hófehérke új, saját premierként érkezik. Az előadásokat direkt egy órával hamarabb, este 8-kor kezdjük a kisebbek kedvéért. Jegyárak és jegyvásárlás lentebb!
János Zsigmond lemondott az eredeti II. János választott magyar király címről, és fejedelemnek neveztette magát. Erdély első fejedelme művelt, több nyelven tudó, türelmes, atlétatermetű, daliás férfi volt, azonban nem szeretett katonáskodni, inkább érdekelték a hitviták, mint a hatalmi viszonyok. II. Oborni Teréz: Erdély fejedelmei (Pannonica Kiadó, 2002) - antikvarium.hu. János, teljes nevén Szapolyai János Zsigmond István 480 éve, 1540. július 7-én született. Apját, Szapolyai János erdélyi vajdát 1526 novemberében, a mohácsi csatavesztés után választotta királlyá a székesfehérvári országgyűlés. A főnemesség egy része decemberben a Habsburg-párti Báthori István által összehívott pozsonyi országgyűlésen a jelen sem lévő, de fegyvereseit azért elküldő Habsburg Ferdinándot választotta királlyá. Az ország kettészakadt, egy évtizedig sem Ferdinánd, sem a török támogatását élvező Szapolyai nem tudott a másik fölé kerekedni. Ezt belátva 1538. február 24-én Váradon titkos megállapodást kötöttek, amely az ország keleti részét Szapolyainak, a nyugatit Ferdinándnak adta, azzal a kikötéssel, hogy János halála után az egész ország Ferdinándra száll, Szapolyai esetleg születendő fiát pedig egy német hercegséggel kárpótolják.
A csecsemőt szeptemberben a rákosmezei országgyűlésen királlyá is választották (de soha nem koronázták meg). Az özvegy királyné és tanácsadója, Fráter György Ferdinánd ellen Szulejmán török szultánhoz fordult védelemért, aki ezt meg is adta, csakhogy a saját szája íze szerint értelmezve. A szultán 1541. augusztus 29-én csellel elfoglalta Buda várát, és azt ígérte, II. János nagykorúságáig "megőrzi" azt. Szulejmán a kis királyra, illetve annak anyjára és Fráter Györgyre Erdély, a Tiszántúl és a Temesköz kormányzását bízta, évi tízezer forint adó fejében. Izabella és Fráter György között állandósultak az ellentétek, s utóbbi 1549-ben titkos megállapodást kötött Ferdinánddal, amely szerint Izabella és fia a sziléziai Oppeln és Ratibor hercegségek fejében lemondanak Erdélyről, amelynek kormányzója a barát marad. Szabó András - Könyvei / Bookline - 1. oldal. Az özvegy királyné az erőszaknak engedve 1551-ben aláírta lemondását és fiával Lengyelországba távozott. Ferdinánd erdélyi uralkodását azzal kezdte, hogy meggyilkoltatta a megbízhatatlannak minősített Fráter Györgyöt, s gyorsan kiderült, hogy Erdélyt megvédeni nem, csak kizsákmányolni képes.
A trónon – legalábbis névleg – fia, II. Apafi Mihály követte, de Lipót ezzel egy időben, 1690 októberében kibocsátotta az Erdély helyzetét másfél évszázadig meghatározó Diploma Leopoldinumot. A dokumentum Erdélyt önálló tartományként tagolta be a Habsburg Birodalomba, nagyfokú önkormányzatot biztosítva számára. A diplomát az erdélyi országgyűlés 1691 januárjában fogadta el, a kiskorú II. Apafi Mihály mellé Bánffy Györgyöt tették meg kormányzónak. A szelíd lelkű ifjút 1696-ban, amikor már nem volt szükség bábfejedelemségének fenntartására, Bécsbe parancsolták, ahol hercegi címet és évdíjat kapott 1713-ban bekövetkezett haláláig. A fejedelmi címről 1701-ben az erdélyi diéta megkérdezése nélkül mondott le, a császár javára. Apafi gyengekezű uralkodóként él a köztudatban, de Erdély hanyatlása nem az ő hibája volt, lévén mozgástere meglehetősen korlátozott volt. Szabó András - "Téged Isten dícsérünk" - Bocskai István, Erdély és Magyarország fejedelme | Extreme Digital. Javára írható, hogy próbálta konszolidálni Erdélyt, enyhíteni az elődei alatt elszenvedett károkon. Fellendítette az ipart, az elpusztult Bethlen-kollégiumot Gyulafehérvárról Nagyenyedre helyezte át, befogadta a sárospataki kollégium elüldözött tanárait, számos tehetséges diáknak biztosított külföldi tanulási lehetőséget.
A kiábrándult erdélyi rendek visszahívták Izabellát és II. Jánost, akik a Porta jóváhagyásával 1556. október 22-én diadalmasan vonultak be Kolozsvárra. Erdélyt fia nagykorúságáig Izabella kormányozta, aki felállította a kancelláriát, magához vonta a pénzügyeket, visszafoglalta a még Habsburg kézen lévő várakat, az ellene szervezkedő főurakat kivégeztette. János Zsigmond csak 1559-ben, anyja halála után vehette kézbe a hatalmat. A daliás megjelenésű fejedelem hányatott ifjúsága ellenére kiváló neveltetésben részesült, tucatnyi nyelven beszélt, de a katonai tehetség hiányzott belőle. Tizenegy éves uralkodása alatt megszilárdította az erdélyi fejedelemséget, amelyet a németekkel szemben fegyverrel védett meg, a törökkel pedig elismertette önállóságát. 1561-ben, amikor kulcsfontosságú várak kerültek árulás miatt Ferdinánd kezére, kénytelen volt Szulejmán segítségét kérni. A helyzetet kihasználva lázadtak fel 1562-ben a feudális kötöttségeik szigorítása ellen tiltakozó székelyek, a felkelést János Zsigmond erős kézzel verte le.
{409. } IV. AZ ERDÉLYI FEJEDELEMSÉG ELSŐ KORSZAKA ( 1526 - 1606) FEJEZETEK 1. A KELETI MAGYAR KIRÁLYSÁG TÓL AZ ERDÉLYI FEJEDELEMSÉG IG 2. GAZDASÁG, TÁRSADALOM ÉS KULTÚRA AZ ÚJ ÁLLAMBAN 3. ERDÉLY A TIZENÖT ÉVES HÁBORÚBAN... Erdélyi Fejedelemség fejedelme János Zsigmond Uralkodási ideje 1570. december 1. - 1571. március 14. Erdélyi Fejedelemség: A török által megszállt országrész és a királyi Magyarország mellett a 16. sz. második felében alakult ki az ~. Megszervezése Fráter György nevéhez fűződik. Erdély 1541 előtt sosem volt önálló ország; létrejöttét most a történelmi körülmények követelték. Az ~ korában (a XVI. és XVII. évszázadban) Erdély három politikai nemzete között (a magyar után s a szász előtt), második nemzetül szerepelt s különleges történeti hivatást töltött be. Az ~ zavaros ügye 1661 -ben. Montecuculi táborozása a felvidék en. II. A felvidéki megyék kassa i tanácskozmánya az élelmezés ügyében. III. Az 1662 -iki országgvülésre választott követek. Az orszggyülésen felmerült vallási viszály.