Kedvelt filmforgatási helyszín Különleges látványa miatt a filmforgatások kedvelt helyszíne, ügyes beállításokkal akár egy fülledt trópusi tengerpart, de sötétedéskor félelmetes, elhagyatott, lakatlan sziget látványát is képes utánozni. Bár a tó magánkézben van, szabadon látogatható, csak jelezni kell a Rudabányai Múzeum nak. A bányató | Rudabánya város honlapja. Az ő engedélyükkel behajthatsz a tó hoz vezető magánúton autóval is, és leparkolhatsz közvetlenül a parton. Bár a szép tiszta víznek nehéz ellenállni melegebb idő esetén, a fürdőzés egész évben tilos, a tó rendkívül hideg hőmérséklete és hirtelen mélyülő partja, valamint a vízfelszín alatt rejtőzködő, halálos sziklák miatt. Talán ezért is érdemes inkább ősszel vagy tavasszal meglátogatni a tavat, ilyenkor ugyanis nem csábít fürdésre, viszont a part menti növényzet színpompás látványa még lenyűgözőbb, mint nyáron. A múzeum állandó megbízással rendelkezik a tó és a külszíni vasércbánya megtekintésének engedélyezésével kapcsolatosan. Elérhetőségei a következők: 3733 Rudabánya, Petőfi utca 24., telefon: 06 (48) 353-151.
Másodsorban a fő megközelítési útvonalat kellett megtervezni, amit egy hosszú épület esetén érdemes súlyponti helyzetben megadni. Négy helyiségcsoportra osztható a búvárbázis teljes listája: fényt igénylő terek, fényt nem igénylő terek, maga a búvárbázis magja, az "út a merülésig", illetve a parkolás megoldása, amely a külső fedett/nyitott térbe került a lehető legközelebb az érkező autókhoz, és minél inkább rejtve a környezet elől. Búvárbázis Rudabányán. A környezetbe illeszkedést az anyagválasztás is erősíti, szerkezetében és szinte teljes látszó felületében vasbeton az épület. 9/20 10/20 Biztonság, érték- és vagyonvédelem A helyszínre való tekintettel célszerű volt fokozottan foglalkozni értékvédelemmel kapcsolatos tervezési felvetésekkel. A megoldás egy teljesen zárt tömeg, amennyiben az épület használaton kívül van. A zárhatóság határa szinte teljes vonalon a temperált és nem temperált terek határán húzódik és négy részre osztható: a parkoló zárhatósági megoldására, a fényt igényló terek nyílásainak kialakítására, a búvárrészleg első részére, illetve a medencetér üvegezett felületére.
Az észak-magyarországi Rudabánya elsősorban a 12 millió éves emberszabású majom maradványairól – a világhírű Rudapithecus-leletekről – az emberré válás egy fontos mérföldkövéről lehet ismerős illetve, hogy itt volt Magyarország egyetlen vasércbányája. A híres leleteken túl az egykor virágzó bányászvárosnak egy különleges természeti látványossága is van. Itt található ugyanis hazánk legmélyebb állóvize a rudabányai Bánya-tó (Tengerszem). A türkizkék, kristálytiszta vizű tó különleges atmoszférájú, egyedülálló hely hazánkban. A mai tó 1985 körül jött létre miután a bányászat elérte a karsztvízszintet, és a bányát szárazon tartó szivattyúzást is abbahagyták. Magyarország legmélyebb tava - Rudabányai bányató – Világutazó. A geológiai különlegességnek számító tó állandósult kiterjedése körülbelül 300 méter hosszú és átlagosan 80 méter széles. Legnagyobb mélysége megközelíti a 60 métert, ezzel hazánk legmélyebb állóvizeként tartják számon. A bányászat felhagyását követően fokozatosan hódította vissza az élővilág a tó környékét. A talajon az akác-, nyár-, nyír- és fenyőfák mellett különféle cserjék tudnak megkapaszkodni, ám a vastagabb földrétegeken tölgyesek is gyökeret eresztettek.
Rudabánya nevét az 1965-ben megtalált, tíz millió éves ősmajom lelete is ismertté tette. No, de kanyarodjunk vissza a bányászathoz, hiszen a területen már az őskorban is fejtettek vasércet a kelták. A 14. században elsősorban aranyat, ezüstöt és rezet bányásztak a településen, amelynek szláv eredetű neve szintén a vasércre utal: a ruda szó ércet, vasércet, illetve vasas vörös földet jelent. A nagyipari vaskitermelés a 19. század végén kezdődött el, és 1945 után érte el a tetőpontját. A kimerülő telepek miatt ugyanis ráfizetésessé és gazdaságtalanná vált vasércbányászat, melyet 1985-ben végleg be is szüntettek. Az elhagyott tárnákat és külszíni fejtéseket pedig szépen lassan visszahódította a természet. A Rudabányai-tó a volt külszíni vasércbánya utolsó munkahelyén, a Vilmos és az Andrássy II. bányarész találkozásánál keletkezett, eleinte egy nagyobb és egy kisebb állóvíz jött létre, majd a vízszint emelkedésével a két tó egyesült, és elérte mai, nagyjából állandósult kiterjedését. Hossza mintegy 300, átlagos szélessége körülbelül 80 méter.
Fotók-Kovács Zoltán. /A képek szerzői jogvédelem alatt állnak/ Rudabánya legújabb nevezetessége a volt külszíni vasércbánya utolsó munkahelyén, a Vilmos és az Andrássy II. bányarész találkozásánál keletkezett bányató. Eleinte egy nagyobb és egy kisebb állóvíz jött létre, majd a vízszint emelkedésével a két tó egyesült, és elérte mai, nagyjából állandósult kiterjedését. Hosszát kb. 300, átlagos szélességét kb. 80 méterre tehetjük. Legnagyob mélysége megközelíti a 60 métert, s ezzel hazánk jelenlegi legmélyebb állóvize! A külszíni bányaművelés után visszamaradt meredek sziklafalk és omlások határolják, melyeket fokozatosan elborított a növényzet. Főként akác-, nyár-, nyír- és fenyőfák, valamint különféle cserjék tudtak megkapaszkodni a sovány talajon, de ahol vastagabb a földréteg, tölgyesek is kialakultak. A kékeszöld víztükör a szürke, barna, sárga és vörös sziklákkal és a zöld növényzettel festői képet mutat. Nem véletlen, hogy az idetévedő látogatók meglepetéssel kiáltanak fel, amikor megpillantják a tavat.
Épülettervek/ Hallgatói terv Hogyan viszonyuljon a tervező a természethez, mely egy mesterséges beavatkozás után fokozatosan visszafoglalja az őt megillető területet? Krajnyák Nándor Bence munkájában erre tesz javaslatot egy rudabányai búvárbázis tervezésével. A helyszín rövid története Rudabánya város Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, a Kazincbarcikai kistérségben található. Nemzetközileg is ismert őslénytani lelőhely. A századfordulón itt üzemelt Európa egyik legkorszerűbb bányaüzeme. A második világháborút követően ugrásszerű fejlődésnek indult a település, a bányászati tevékenységet kiegészítette a vasércdúsító üzem építése, továbbá jelentős számú oktatási és kulturális létesítmény alapítása, azonban a vasércbányászatot 1985-ben beszüntették. Témaválasztás A volt külszíni vasércbánya helyén 1985 után keletkezett bányató az ország egyik legmélyebb állóvize. A tó hőmérséklete igen alacsony, ezért fürdésre, vízisportolásra csak a sekélyebb délnyugati oldalon a part közelében alkalmas. Búvárok, különösen ipari búvárok kiképzésére viszont kitűnően megfelel.
Ki ne akart volna már úgy fogyni, hogy nem mozog többet egy könnyezőpálmánál, közben merőkanállal eszi a pörköltet és azt még legalább két krémessel lefojtja? Az időről időre felbukkanó csodakapszulák pont ezt ígérik. Most éppen a zöldkávé-kivonat a legmenőbb zsírolvasztó, éppen ezért utánajártunk, mit tud. Hála az internetnek, a vírusvideóknak és a facebook-os spameknek, nap mint nap találkozhatunk elképesztő fogyásról szóló sztorikkal, és szinte már monitoron keresztül tömködik a szánkba a legújabb fogyasztó csodakapszulákat. Ráadásul az elmúlt években annyira divatos lett a minél tisztább, vegyi anyagoktól mentes étkezés, hogy az újabb fogyiszerek már az egészségesség köntösébe bújva támadnak. Filodendron, más néven könnyezőpálma Lassan egy éve tartja lázban az embereket és a fogyni vágyókat a legújabb cucc, a zöld kávé, teljes nevén: zöldkávé-kivonat. A reklámok és az ígéretek szerint, ha napi háromszor beveszünk egyet a teljesen és kizárólag természetes anyagokból készült pirulából, akkor hipp-hopp eltűnik a felesleg.
Feldolgozatlan, zöld állapotban természetesen magas polifenol tartalma többszörösen meghaladja a zöld teáét, antioxidáns tartalma pedig a narancsét, áfonyáét, málnáét és a citrusokét is. A kávé a gabonafélék mellett a világ legkeresettebb árucikke, s egy egész sor betegség megelőzésében segít. Ezeket a tényeket számos, az utóbbi időszakban végzett kutatás is alátámasztja. Így derült ki, hogy a polifenol-tartalma csökkenti egyes krónikus és degeneratív betegségek (pl. rák, II. típusú cukorbetegség, gyulladások, májkárosodás) kialakulásának kockázatát. Egyre több eredmény számol be az idegrendszeri leépüléssel járó betegségekkel kapcsolatban lévő pozitív hatásokról, melyeket a kávé okoz (Parkinson-, Alzheimer-kór, időskori dementia avagy elbutulás) A zöld kávébab kivonat több módon is hat. Elsődleges hatása fokozza a szervezetben a glükóz, vagy cukor és a zsírt lebontását, főleg a májban. A másik hatása a fontosabbik, ez lassítja a cukor kibocsátását a véráramba. E két hatás (szinergikus) együttműködéseként biztonságos és természetes módon csökkenthető a zsírlerakódás a szervezetben ill. gyorsul a test felhalmozott zsírtartalékainak lebontása.
Klorogénsav: A zöld kávé egyik fő összetevője a klorogénsav, melynek zsírégető, éhségérzet csökkentő és antioxidáns hatásai is ismertek. Tanulmányok, kutatások: - Joe Vinson és munkatársai 16 ember bevonásával készítettek tanulmányt Indiában, de korábban hasonló vizsgálatokat folytattak Franciaországban és Japánban. 22-26 év közötti túlsúlyos, illetve elhízott ember vett részt a vizsgálatban. A napi egy-két adag zöld kávét ivó résztvevők testsúlya a követés hat hete alatt átlagosan 10, 5%-kal csökkent, míg testzsírjuk mennyisége 16%-kal. - 2006-os kutatás: Hiroshi Shimoda, Emi Seki, Michio Aitani. Egereket tápláltak standard zöld kávébab kivonatot tartalmazó diétával, és ennek fő összetevőivel, nevezetesen koffeinnel és klorogénsavval 14 napig. A kutatók úgy találták, hogy a zöld kávébab kivonat csökkentette a viscerális (zsigeri) zsír mennyiségét és a testtömeget, míg az ételfogyasztás nem változott. - A klorogénsav legyőzi a felesleges cukrot. A tekintélyes szaklap, a The Lancet 2002-bentette közzé népességvizsgálatát, amelyet 17000 emberen végzett.
A bevállalósabb reklámokban a hirdetők még az olyan fotókat is megkockáztatják, hogy annyira lefogyunk, hogy a hasunk is kockás lesz tőle. Azonban rémtörténeteket már mindannyian hallottunk arról, hogyan verik át a nép egyszerű gyermekeit a sarlatánok, adnak el nekünk nagyon drágán teljesen hatástalan szereket, vagy, ami még rosszabb, olyan kapszulát szedünk be, ami káros az egészségre. - Így természetesen először annak jártunk utána, miből is készülnek ezek a híres zöld kávé pirulák és hogyan olvasztják tonnaszám a zsírt. A zöld kávé egészen addig, míg fel nem dolgozzák, teljesen megegyezik az általunk ismert klasszikus kávéval. A zöld kávé "nem csalás, nem ámítás"-kávébabból készül, barna testvérétől csupán az különbözteti meg, hogy nincs megpörkölve. A szakemberek elmondása szerint éppen ez az, amitől a zöld kávé más. Ugyanis a pörkölés során a kávébabok kémiája megváltozik, és bizonyos anyagok kisebb számban maradnak meg a babban. A zöld kávé hívek vallják – egyébként ebben a szer kritikusai is egyetértenek –, hogy a pörköletlen kávéban nagyobb arányban található meg a klorgénsav.
Zöld kávé kapszulák, tabletták, porok a kínálatában. A zöld kávéban nagy mennyiségben megtalálható klorogénsav számos pozitív élettani hatással lehet szervezetünkre: vérnyomáscsökkentő, emésztéssegítő, anyagcsere-serkentő hatásával segítheti egészségünk megőrzését.