Bródy Sándor életműve meghatározó a magyar dráma történetében. Az 1863. július 23-án született szerző alkotói világára leginkább Jókai dús cselekményszövetei és Zola naturalista vonásai gyakorolnak hatást. Pszichológiai szempontból darabjai rokonságot mutatnak a klasszikus orosz irodalom analitikus megközelítéseivel. Drámáinak fókusza: az éles társadalomkritika és az innováció egyre sürgetőbb szükségessége – utóbbit, egy transzgenerációs felvetés mentén elspirálozzuk dédunokájáig, Bródy Jánosig. "Apák és fiúk", feminizmus Bródy Sándor színműveiben fontos hangsúlyt kap a nőtéma, valamint az életben boldogulni vágyó, "két tűz között vergődő" fiatal generáció hiteles, szociálisan érzékeny ábrázolása. Aki kíméletlen tükröt tartott a jelennek – Bródy Sándor művészete. Mindkét kérdéskör újszerűen, a hazai drámairodalomban addig szokatlan módon reprezentálódik történetei során. A dada egy dominánsan társadalomkritikus atmoszférával szőtt női kiszolgáltatottság-történetként is értelmezhető. A medikus a régi, "krémsüteményes", a 20. század felé már végérvényesen elidőtlenedett polgári hagyományok és a "modern függetlenedés" világa között ingázó ifjúságot mutatja be, cifra nyomorúsággal.
Fennhéjazóan dölyfösek, könyörtelen primitívség határozza meg tetteiket. Szellemi tunyaság ül a módos portákon, az eszem-iszom mellett csupán a kártyalapok zizegnek. Ebbe a világba csöppen bele a kis tanítónő, Tóth Flóra. Tele hivatástudattal, a gyermekek iránti ragyogó szeretettel. Bródy Sándor nagyszerűen leplezi le az urakat, a szolgabírótól a káplánig. Sorra kerülnek le róluk az álerkölcsösség álarcai. Mindegyikük csupán a nőt látja Flórában, s igyekszik magának megkaparintani. Amikor pedig szerelmi ostromaik kudarcot vallanak, összefognak ellene. " ( Népszava, 1966/ 214. 2. ) Skicc A tanítónőhöz – fotó: Magyar Nemzet, 1966/ 227. 11. Arcanum 1966. szeptember 23-án Budapest hosszú idő után ismét Bródy-darabbal dobbant. Bródy Especiál – eddig soha nem hallott felvételek, másképp!. A szerző legélesebb, legkarcosabb színművét, A tanítónő t tűzi műsorra a progresszióktól meg nem riadó, kísérletező és pazar alkotói gárdával operáló Thália Színház. Polónyi Gyöngyi (Tanítónő), Latinovits Zoltán (Ifjú Nagy), Dajka Margit (Nagyasszony), Kozák András (Tanító), Peti Sándor (Kántor), Hacser Józsa (Kántorkisasszony), Kovács Károly (Főúr), Mécs Károly (Káplán), Temessy Hédi (Hray Ida), Buss Gyula (Szolgabíró) szereplésével a mű hatalmas sikert arat.
Fájl Fájltörténet Fájlhasználat Metaadatok Nem érhető el nagyobb felbontású változat. Bródy_Já (640 × 492 képpont, fájlméret: 79 KB, MIME-típus: image/jpeg) Kattints egy időpontra, hogy a fájl akkori állapotát láthasd. Dátum/idő Bélyegkép Felbontás Feltöltő Megjegyzés aktuális 2015. Bródy János – Wikidézet. április 4., 21:18 640 × 492 (79 KB) Szenti Tamás Transferred from pedia Ezt a fájlt nem használja egyetlen lap sem. Ez a kép járulékos adatokat tartalmaz, amelyek feltehetően a kép létrehozásához használt digitális fényképezőgép vagy lapolvasó beállításairól adnak tájékoztatást. Ha a képet az eredetihez képest módosították, ezen adatok eltérhetnek a kép tényleges jellemzőitől. Szerző Gyula Polinszky Szerzői jog tulajdonosa cc: "attribution requirement", "non commercial", "no derivative works" Használt szoftver Picasa
Latinovits Zoltán és Polónyi Gyöngyi – fotó: Film Színház Muzsika, 1966/ 39. 10. Arcanum "Megejtő Tóth Flórát produkált Polónyi Gyöngyi. Tanítónője magával hozza a színpadra a krumpligőzös falusi otthonoknak és a főváros éppen csak megkóstolt szabadelvű diákéletének levegőjét, de ami a legjobban jellemzi, mégis csak az, hogy szerelemre vágyó magányos nő. (…) Az előadás revelációja: Latinovits Zoltán. Megjelenésében, játékában egyaránt magával ragad. Már az első felvonásbeli durva-sértő bemutatkozása közben is finoman érzékelteti, hogy ebben az emberben több van, mint amit mutat, hogy mennyire figyelemre méltó, izgalmas egyéniség. " ( Film Színház Muzsika, 1966/ 39. ) Latinovits Zoltán és Polónyi Gyöngyi – fotó: Arcanum Digitális Tudománytár (ADT) "A címszerepet Polónyi Gyöngyi játsza, nyomatékos dicséretet követelő, felvilágosult bájjal. Vonzó, sugárzó az ő Flórája, nőies és szigorú szabadgondolkodó. " ( Népszabadság, 1966/ 230. 7. ) "Polónyi érdekes, sugárzó színész. Flóra tisztaságának eredetiségének tolmácsa.
MTI Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.
A tanítónő az imént említett két tendencia már egyfajta ötvözetének is tekinthető, amelyben jelen van mind a fiatalság heves, ambíciótól duzzadó, tiszta hivatástudata, mind a feminizmus elvét egészségesen és nem didaktikusan vagy harsányan képviselő szellemiség. A tanítónő hősnője, noha kiszolgáltatott még feudális környezetének, már kész vele felvenni a harcot, a régi világot pedig már csak hírből ismeri, életvitele, gondolkodásmódja, megnyilvánulásainak csokra már egyértelműen az új világ, az új nemzedék indikátora. A dada Viktor, miután teherbe ejti Erzsébetet falun, kijelenti, hogy nem ismeri el a gyermeket, de anyagilag segíteni fogja, amint házasságra lép és elegendő büdzsé üti a markát a stafírung által. Arra ösztönzi a lányt, hogy gyermeküket adja gondozásba, ő maga pedig szegüljön dadának Budapestre. Erzsébet megfogadja a férfi tanácsát, és a fővárosba megy, egyenesen Viktor lakásába, akinek egyszerre van viszonya a ház úrnőjével és annak lányával. A dekadencia melegágyában, a teljesen eltorzult körülmények közt Erzsébet kishíján egy kíméletlen szexuális abúzus áldozatává válik a ház ura által, ha a ház úrnője közbe nem lép.
Hatvankilenc éves korában meghalt Szkárosi Endre költő, intermediális művész. A hírt a Tiszatáj osztotta meg honlapján, ahol Bíró József egy képverssel búcsúzott. Szkárosi Endre József Attila-díjas magyar költő, író, irodalomtörténész és műfordító 1952. május 28-án született. Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Jogtudományi Karán majd később a bölcsészkaron magyar-olasz szakon tanult. 1978-tól öt évig a Mozgó Világ szerkesztőségi tagja volt, majd a Lapkiadó munkatársa lett. 1984-ben megalapította a Szkárosi&Konnektor nevű művészeti koncertszínházat és ugyanebben az évben a József Attila Tudományegyetemen kezdett oktatni. Közben ő gondozta az Új Hölgyfutár című lap- és revüvállalkozást, amely a hazai párhuzamos kultúra, avantgárd irodalom és művészet nyomtatott, illetve élő színpadi fóruma volt. 1994-től az ELTE-n olasz irodalmat tanított: előbb docens, majd 2012 novemberétől egyetemi tanár lett. A 70-es évek óta jelentek meg versei, kritikái, jelentős tevékenységet fejtett ki az avantgárd irodalomban, a hangköltészet és a videóköltészet területén.
Emléktáblát kapott a magyar informatika úttörője, az őskibernetikus polihisztor, Nemes Tihamér. Az ünnepélyes avatásra március 28-án került sor Békéscsabán, a BSZC Nemes Tihamér Gépészeti, Informatikai és Rendészeti Szakgimnáziuma és Kollégiuma udvarán. A megjelenteket Vlcskó Pál, a Békéscsabai Szakképzési Centrum főigazgató-helyettese köszöntötte. Elmondása szerint a pályaválasztók érdeklődése kiemelkedően nagy a szakgimnázium iránt, amely közel 30 éves intézmény, de csak most, múlt szeptemberben vette fel Nemes Tihamér nevét. Az iskola már az ipar 4. Robotika szaktantermet adtak át a Nemes Tihamér szakgimnáziumban. 0 -ra készül, ezért is fontos, hogy gépészeti és informatikai ismereteket egyaránt magas szinten oktatnak. Lego robotika versenyt tartanak – és rendszeresen részt vesznek a Nemes Tihamér versenyen. Nemes Tihamér alkotó, kreatív szellemében készülnek a jövő kihívásaira. Herczeg Tamás, Békéscsaba megyei jogú város tanácsnoka szintén a nagy túljelentkezést és az iskolában folyó példás közösségi életet emelte ki köszöntőjében. Maczik Mihály, a gimnázium igazgatója házigazdaként köszöntötte a résztvevőket – és felolvasta az alapító igazgató, Gyulafalvi Ernő levelét, aki egy kis sci-fi keretében mutatta be, milyen lesz a világ 25 év múlva.
2019. szeptember 2. 12:44 | Papp Ádám Sándor Két új robotika szaktantermet adtak át a Békéscsabai Szakképzési Centrum Nemes Tihamér Gépészeti, Informatikai és Rendészeti Szakgimnáziuma és Kollégiuma jubileumi, 30. tanévnyitó ünnepségén. A BSZC Nemes Tihamér Szakgimnáziuma 22 osztállyal és 613 diákkal kezdte meg az új tanévet. A tagiskola igazgatója ünnepi köszöntőjében emlékeztetett arra, hogy az intézmény a rendszerváltást követően jött létre, akkor 7 osztályt indítottak. Maczik Mihály kiemelte, hogy először gépészettel, majd látva a világ fejlődésének irányát, az informatikával bővítették képzéseiket és 3 évvel ezelőtt került a rendészet is a választható szakirányok közé. A térség országgyűlési képviselője elmondta, hogy a tagintézményben történő szakirányú képzés rendkívül népszerű ma Magyarország-szerte. Szakmavilág. – Azt látjuk, hogy azok a piaci szereplők és nagyvállalatok, amelyek itt Békéscsabán letelepednek és működnek, kapkodnak azokért a diákokért, akik ebből az iskolából kerülnek ki. Másrészt pedig igen jó felvételi mutatókkal rendelkezik a tagiskola.
Cookie / Süti tájékoztató Kedves Látogató! Tájékoztatjuk, hogy a honlap felhasználói élmény fokozásának érdekében cookie-kat alkalmazunk. A honlapunk használatával ön a tájékoztatásunkat tudomásul veszi.
A jelenlévőket elsőként Mucsi Balázs Sándor, a Békéscsabai Szakképzési Centrum főigazgatója köszöntötte. Mint mondta, a szakképző intézményeknek az ifjúság szakmai felkészítése mellett fontos feladata a nemzettudat erősítése is. Emlékeztetett arra, hogy az 1947 áprilisában megkezdett lakosságcsere legnagyobb mértékben éppen Békés megyét érintette. – A Rákóczi Szövetséggel kötött együttműködési megállapodás célja, hogy hidat építsünk a Kárpát-medence fiataljai között, s erősítsük bennük az összetartozás érzését. Szeretnénk elősegíteni a határon túli nemzettársaink szülőföldön maradását is – hangsúlyozta a főigazgató. A dokumentum aláírásának pillanatai. Balról Mucsi Balázs Sándor, a BSZC főigazgatója, mellette Csáky Csongor, a Rákóczi Szövetség elnöke. Fotó: Lipták Judit (Képgaléria) Csáky Csongor, a Rákóczi Szövetség elnöke szólt arról, hogy Békéscsabával már régóta gyümölcsöző a kapcsolatuk. Az Evangélikus Gimnáziumban van egy jól működő helyi szervezetük, sőt egy felnőtt szervezet is működik a városban.