Hajléktalan lett Szentandrássy Hédi képzőművész, Bubik István immár 21 éves lányának, Kincsőnek az édesanyja. A színész 2004 novemberében autóbalesetben elhunyt, halála után derült ki, hogy van egy házasságon kívül született lánya is. Bár a nyilvánosság nem tudott róla, a Jászai Mari-díjas színművész vállalta a gyermeket, anyagilag is támogatta Kincső nevelését. Hajléktalan lett Bubik István lányának édesanyja Bubik István halála után a képzőművész egyre nehezebb anyagi helyzetbe került, három évvel ezelőtt elárverezték házát. Az alkotással felhagyott, mert nincs hol rajzolnia, festenie, korábbi műveit a barátai őrzik - írja a Blikk. Az asszony hajléktalanként él, és bár többféle munkát is végzett már, ma már nem tud akármit elvállalni. Bubik István 2004. november 28-án reggel az előző napi szolnoki előadása után hazafelé autóbalesetben vesztette életét. Fotó: MTI/Földi Imre - Ha telik rá, hostelben éjszakázom, most épp nem telik, így egy lépcsőházban húztam meg magam, de előfordul, hogy ismerősök segítenek.
A május 13-i adás tartalmából. 60 éves lenne május 19-én Bubik István. Az édesanyja, a testvére és a PIM kurátorai mesélnek róla a születésnapja alkalmából rendezendő kiállítás apropóján Deák Dórának. Százéves a Kékszakállú herceg vára. Gombos László Bartók és Balázs Béla zsenialitásáról, Szebeni Zsuzsa színháztörténész pedig Bánffy Miklós korabeli jelmezeinek rekonstrukciójáról – Farkas Adrienne Rejtett kincsek vidéken – Pregitzer Frizsina, a nyíregyházi Móricz zsigmond színház színésze Zsoldos Barnabás mikrofonja előtt, és: Színház és divat – Viola Szandra irodalmi performanszának próbáján járt Gödöllei Anna Gondolat-jel – Kossuth – május 13., vasárnap, 11:07 Szerkesztő-műsorvezető: Farkas Adrienne Korábbi adások>>>
(1981) Nápolyi mulatságok (1982) Történetek a vonaton (1983) A tanítónő (1985) Nyolc évszak 1-8. (1987) Bánk bán (1987) Ítéletidő (1987) A férfi, aki virágot hord a szájában (1989) Royce (1994) Advent a Hargitán (1994) Istálló (1995) Az öt zsaru (1998) Kisváros (2000 - tévésorozat) Az alkotás folyamata (2001) A titkos háború (2002) Díjai [ szerkesztés] Rajz János-díj (1983, 1990) Magyar Művészetért díj (1988) Érdemes művész (2000) POSZT: Legjobb férfi főszereplő (2001) [4] Lásd még [ szerkesztés] Bubik István-díj Jegyzetek [ szerkesztés] Források [ szerkesztés] Magyar színházművészeti lexikon. Főszerk. Székely György. Budapest: Akadémiai. 1994.
Vajon ártatlan vagy bűnös Leonard Vole, a jóképű fiatalember, akit egy idős hölgy meggyilkolásával vádolnak? Agatha Christie ezúttal is mesterien szövi a szálakat a fordulatokban, meglepetésekben gazdag krimijében, melynek a legfőbb helyszíne a tárgyalóterem, ahol a néző szinte esküdtszéki ülnökként vehet részt az izgalmas nyomozásban. Agatha Christie: A vád tanúja fordította: Dedinszky Zsófia Vajon ártatlan vagy bűnös Leonard Vole, a jóképű fiatalember, akit egy idős hölgy meggyilkolásával vádolnak? Agatha Christie ezúttal is mesterien szövi a szálakat a fordulatokban, meglepetésekben gazdag krimijében, melynek a legfőbb helyszíne a tárgyalóterem, ahol a néző szinte esküdtszéki ülnökként vehet részt az izgalmas nyomozásban.
Az egyeztetés sikerrel járt, így lett az október 17-i bemutató helyszíne a Fővárosi Törvényszék. Agatha Christie A vád tanúja című krimije a világ egyik leghíresebb bűnügyi története: Leonard Vole-t egy gazdag asszony meggyilkolásával gyanúsítják, a színházi közönség a vádemelést követő eseményeket kísérheti figyelemmel a tárgyaláson át egészen az ítélethozatalig. Vole lehengerlő magabiztossággal áll az eljárás elé, de nem ez az egyetlen nehezítő körülmény a néző számára, a megérzéseket számos szerzői csavar befolyásolja. Az október 17-i előadás egyik különlegessége, hogy öt néző az esküdtek helyén foglalhat helyet a "tárgyaláson". A közönsés soraiban összesen 105 fő lehet majd. Simon Kornél, az előadás rendezője még a 2019-es premier előtt elmondta, hogy voltaképp a film tárgyalótermi jeleneteibe szeretett bele. Kern András, aki Sir Wilfrid Robarts védőügyvédet alakítja, az összes jelenetben színpadon van, és a szövegkönyv csaknem minden oldalán szánt neki mondanivalót a szerző, ami sok esetben nagyon pontos jogi okfejtést takar, "mindez pedig hatalmas színészi feladat" – emeli ki a rendező.
Agatha Christie meglepetésekben gazdag krimijének legfőbb helyszíne a tárgyalóterem, ahol a néző szinte esküdtszéki ülnökként vehet részt az izgalmas nyomozásban, a vádemeléstől az ítélethozatalig. Vajon ártatlan vagy bűnös Leonard Vole, akit egy gazdag asszony meggyilkolásával gyanúsítanak? Vole lehengerlő magabiztossággal áll az eljárás elé, ráadásul a felesége a vád tanúja! Az ő kezében van a sorsa. De nem ez az egyetlen nehezítő körülmény a néző számára, a megérzéseket számos szerzői csavar befolyásolja. A vád tanúja sajtóbemutatója (Fotó/Forrás: Juhász G. Tamás, Játékszín) A vád tanúja eredetileg novellának íródott. Amerikában 1925-ben adták ki, Angliában 1933-ban. Nem sokkal ezután tévéfilm, később rádiójáték készült belőle, majd Peter Saunders producer győzködésére Agatha Christie tovább dolgozott a szövegen, és mindössze három hét alatt színpadra adaptálta azt. A színdarab 1953 októberében debütált Londonban. Az azonos című filmváltozat Marlene Dietrich és Charles Laughton főszereplésével 1957-ben készült el, a színpadi változatot Magyarországon 1987-ben mutatták be először.
Agatha Christie A vád tanúja című krimijét Simon Kornél rendezésében, Kern András, Kocsis Dénes, Szerednyey Béla és Lévay Viktória szereplésével mutatja be a Játékszín február 8-án. "… egyszerűen képtelen vagyok elhinni, hogy mindez velem történik" – mondja Leonard. Bizony, nehéz elképzelni, hogy ez a kedves és végtelenül szimpatikus fiatalember gyilkossági ügy gyanúsítottja lehet. " Agatha Christie pusztán néhány jelzővel elképesztő feszültséget képes teremteni. A vád tanúja a világ egyik leghíresebb bűnügyi története: Leonard Vole-t egy gazdag asszony meggyilkolásával gyanúsítják. A színházi közönség a vádemelést követő eseményeket kísérheti figyelemmel a tárgyaláson át egészen az ítélethozatalig. Vole lehengerlő magabiztossággal áll az eljárás elé, de nem ez az egyetlen nehezítő körülmény a néző számára, a megérzéseket számos szerzői csavar befolyásolja – áll a darab ismertetőjében. "Voltaképpen a film tárgyalótermi jeleneteibe szerettem bele. Biztos vagyok benne, hogy ha azonos témában válogatás készülne a világ filmtörténetéből, akkor Billy Wilder alkotása az első tíz között szerepelne" – mondta Simon Kornél rendező, hozzátéve, hogy most ugyanez a fantasztikus alapanyag áll az ő rendelkezésünkre is.