Április - Szent György hava A cikk már legalább egy éve nem frissült, az akkor még aktuális információk lehet, hogy mára elavultak. 1. - Hugó napja Április elsején ugratták egymást a felnőttek, de elsősorban a gyermekeket tréfálták meg. Pl. : A szomszéd tanyára küldte a gazda a gyermekeket szúnyogzsírért, (Topolya-Bács-Bodrog vm. ) vagy boltba küldték a gyerekeket esernyőmagért, hegedűbillentyűért. A beugratottak aztán kicsúfolták: "Április bolondja, május szamara! " Csúfoló versike: Április bolondja, május szamara, Fölnézett a toronyba, megnézte, hogy hány óra: Féltizenkettő, bolond mind a kettő! (Torontál vm. Szent györgy hava. ) A népi hagyomány szerint ez a nap nem alkalmas vetésre, mert nem lesz bőséges a termés. 6. - Vilmos napja Szintén termésjósló nap. Szeremségben úgy tartják; Ha esik az eső, szűk lesz az esztendő. 12. - Gyula napja - Száznap /az év századik napja/ Féregűző nap, a tisztaság, a takarítás napja. Kitakarítják a lakást, az ólakat, az istállót, kiűzik a férgeket, az emberek megfürdenek, az állatokat lemossák.
Szent György-virág, ha bőven nő, Bőven terem az esztendő. S ha szót ád a fülemüle, Kamrád duplásan lesz tele. Szent György hava, Bika Hava, Szelek hava, Báránytor (Rügyezés) hava, Virághozó, vigasztaló Szent György hava… Szent György hava – április – elnevezésének forrása: Szent György egy előkelő kappadókiai családból származott. Diocletianus császár alatt hadiszolgálatba lépett. Kiváló kardforgató képességének és más tulajdonságainak is köszönhetően hamar magas pozícióba jutott. Ám amikor a császár a keresztényeket üldözni kezdte, lemondott hivataláról és a császár ellen fordult. Emiatt börtönbe vettették és miután a legkegyetlenebb kínzásokkal sem bírták őt hitétől eltéríteni, 303-ban kivégezték. Szent György lovag a legenda szerint megölt egy sárkányt, ezért szép páncélozott lovon ülő és dárdájával sárkányt ölő ifjúnak szokás ábrázolni. Szent györgy haga clic. A leghíresebb Szent György szobor Prágában van, másolatai pedig Kolozsváron és Budapesten és Szegeden. Szent György a lovagrendek patrónusa Magyarországon már az Árpád-házi királyaink idején is nagy tisztelet övezte.
Nevét Maia görög istennő római alakjáról, Maia Maiestasról kapta, aki ősi termékenységistennő volt a római mitológiában. századi nyelvújítók szerint a május: zöldönös. A népi kalendárium pünkösd havának nevezi.
Gyűjtő: Simon János Lejegyezte: Angyal Sándor
Esetleg szövött ruhát. Vagy horgolt kisállatot. Vagy kötött kardigánt. Bizony, nem tévedés, a kifejlett csalán szárának rostja valóban elég erős ahhoz, hogy kellően feldolgozva ugyanolyan értékes és strapabíró fonalat adjon, mint mondjuk a kender és a len. De erről bővebben hamarosan.
Végre itt az igazi tavasz. Egy-két nap alatt virágba borultak a cserjék és a gyümölcsfák. A hegyoldalakban a télutó szürkeségét egycsapásra felváltotta a fák hamvasan kibontakozó zöldje. A Szent-György napi kihajtás még várat magára, de a jószágok is érzik már a tavasz első leheletét. A 2006-os év írásait az egyes hónapok régies magyar elnevezései ihlették. Szent György Hava az Olvasókörben. Olvasóink ezt az évet visszaidézve rendre ezekkel a nevekkel találkoznak majd. Akkor, amikor az ég alja olyanná válik, mintha távoli tüzek fényét tükrözné vissza, melynek nyomán azután másnap szertelen böjti szelek rohangálnak a mezőkön; akkor tudjuk, hogy megérkezett. Itt van a bolondosnak titulált április. Érdekes hónap ez. Van benne minden: hideg is, meleg is, ború is, derű is. Benne van a lélek elmúlás miatti borongása, de benne van a feltámadás reménye is. A levegő megtelik ilyenkor a kora tavaszi virágok és a föld meghatározhatatlan illatkeverékének frissességével. A növényeket valami kirobbanó erő feszíti, bennünket meg a tennivalók sokasága.
Az aranyvesszőből készített borogatással kezelhetők a különféle kiütések, kelések, valamint az ekcéma. Előállítható belőle ezenfelül ülőfürdő is, amely leginkább a veseműködést segíti, fokozza a veseenergiát, és külső segítséget nyújt a mérgek és a savak kiszűréséhez. Állapotok, amelyekben ajánlott az aranyvessző használata torokgyulladás gyomorrontás gyomorgyengeség puffadás vesekő epekő vesegyulladás húgyúti fertőzések allergia legyengült immunrendszer ekcéma magas vérnyomás reuma köszvény vesemedence-gyulladás erős menstruációs görcsök prosztata-túltengés Aranyvessző tea készítése Aranyvessző forrázat elkészítése: Aprítson fel 2-4 grammnak megfelelő drogot, és főzze meg! Aranyvessző szirup - GyógyfüvesKertem. Naponta maximum négy alkalommal fogyassza az elkészült teát, de figyeljen arra, hogy a felhasznált drog ne haladja meg a napi 10-12 grammot! Vízhajtó aranyvessző tea elkészítése: Adjon 1, 5 liter vízhez 15 gramm aranyvesszőt, majd forralja fel a kapott keveréket. Fél órán belül fogyassza el az egészet éhgyomorra! Ellenjavallat 12 éven aluli gyermekeknek, várandós és szoptató anyáknak tilos a fogyasztása.
Bár egy biológus barátom ősi, gyűlölt ellenségnek, undorító agresszív gyomnövénynek tekinti az aranyvesszőt, ami kiszorítja a hazai, őshonos populációt (meg kell jegyeznem, ezt a gyógyszerkönyv is megállapítja... ), én másképp látom a helyzetet. Számomra az aranyvessző egy igen hasznos, és szép gyógynövény. A fészkesvirágúak családjába tartozik, a herbáját gyűjtjük (vagyis a föld feletti, lágy szárú virágos hajtást). Mikor érdemes gondolnunk a fogyasztására? Vese- és húgyúti gyulladások esetén mindenképpen, hiszen elsőrendű kiválasztószervi átmosó. Vesekő vagy vesehomok eltávolítására is használható egy megfelelő keverékben. Vízhajtó hatása is van, tehát vizesedés vagy reumatikus/köszvényes panaszok esetén is alkalmazható a keverékekben (mivel segít eltávolítani a húgysavkristályokat is a szervezetből). Gyógyulj Természetesen!: Aranyvessző. Elsőrendű máj- és epetisztító, méregtelenítő kúrák elengedhetetlen tényezője. Májtisztító hatása révén ekcéma vagy egyéb bőrprobléma esetén is hasznos lehet, ekcéma esetén külsőleg is.
Magyarországon főleg folyóvizek mentén terjedt el. Két jövevényfajt különböztethetünk meg, a magas aranyvesszőt (Solidago gigantea Ait. ) és a kanadai aranyvesszőt (S. canadensis L. ). Mire jó az aranyvesszőfű tea? - Sylvian - Illóolajok és gyógynövények a gyakorlatban.. Mindkét alfaj nagy termetű, késő nyáron virágzó, és eredetileg dísznövényként funkcionált. Hazánkban az aranyvessző a szénanátha gyakori okozójaként is ismert. Felhasznált irodalom Hanna Parrot: Gyógynövények és gyógyteák Dr. Kmeth Sándor: Herbárium Rácz János: Gyógyhatású növények Fűben-fában orvosság Rácz Gábor, Rácz-Kotilla Erzsébet, Szabó László Gy. : Gyógynövények ismerete Kissné Dogossy Éva – Zsoldos Márton: A természet kincseskamrája
Gyűjtésével nem szabad késlekedni, a munkát a virágzás kezdetekor nyomban meg kell kezdeni, mert a teljes virágzásban gyűjtött szárakon a virágzatok a szaradás alatt még tovább fejlődnek, s amikorra a száradás befejeződik, helyükön csak sűrű fehér szőrbóbita marad. A virágok nyílásának kezdetén gyűjtött hajtásokon a szárítás folyamán a virágok éppen kellően kinyílnak. Száradás: 4 kg friss anyagból lesz 1 kg száraz áru. A megszáradt áru bezsákolásánál ajánlatos szem-, orr- és szájvédőt használni, mert az arra érzékenyebbeknek kellemetlen nyálkahártya- és fogínygyulladást okoznak a levegőben szálló, belélegzett szőrbóbiták. Hatóanyag A drog (Solidaginü herba) valamennyi szervében, mintegy l, 3-1, 5% körüli mennyiségben fiavonaidok halmozódnak fel. Ezek közül a kvercetin, rutin, nikotiflorin, kvercitrin, izokvercitrin, asztragalin, ramnetin, izoramnetin, izoramnetin-3-0-glükoramnozin ismert. Ezen anyagok mennyisége és egymáshoz viszonyított aránya változékony. A S. gigantea és a S. canadensis esetében a komponensek is részben eltérőek.
Az aranyvesszőfajok triterpén szaponinokat tartalmaznak glikozidos kötésben, jelentős, 2% fölötti mennyiségben (hemolitikus index 250-l OOO). A komponensek összetétele részben eltérő, mindhárom fajnál megtalálható a bayogenin (aglikon). Illóolaj jelenléte is jellemző a drogra. A föld feletti szervek, fajtól is ftiggően, 0, 3-l, 7%-ban tartalmaznak illóolajat; német vizsgálatok alapján a S. virga-aurea a rarlixban l, 2%-ban, a levél 0, 72%, a virág 0, 5% mennyiségben, míg a mag nyomokban tartalmazza. Egyéb fenol típusú vegyületek közül a S. virga aureából leiokarpozidot és virgaureozidot mutattak ki. A herba tartalmaz még többek között cseranyagokat (katechinszármazékok), keserüanyagokat és inulint. Felhasználása: Sokan ellenszenvvel vannak a növény iránt, mert az a tévhit alakult ki róla, hogy az aranyvessző szénanáthát okozhat. A mai tudományos álláspont szerint egy rovarbeporzású növényről van szó, melynek pollenjei túlságosan nehezek ahhoz, hogy messzire tudja vinni a szél, ezért nem is okoz nyálkahártya-irritációt.