Zambó János: Dr. techn. Faller Jenő 1894-1966. In: Soproni Szemle. 21. évf. 3. (1967) Bodó-Viga: Magyar múzeumi arcképcsarnok. Főszerkesztő: Bodó Sándor, Viga Gyula. Budapest, Pulszky Társaság-Tarsoly Kiadó, 2002. Sziklay János: Dunántúli kulturmunkások. A Dunántúl művelődéstörténete életrajzokban. Budapest, Dunántúli Közművelődési Egyesület, 1941. Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái – új sorozat I–XIX. Budapest: Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete. 1939–1944., 1990–2002, a VII. kötettől (1990–) sajtó alá rendezte: Viczián János Révai új lexikona VI. (E–Fei). Kollega Tarsoly István. Szekszárd: Babits. Faller Jenő - Wikiwand. 2000. ISBN 963-927-226-4 Új magyar életrajzi lexikon II. (D–Gy). Markó László. Budapest: Magyar Könyvklub. 2001. ISBN 963-547-414-8 Nemzetközi katalógusok VIAF: 3459989 OSZK: 000000002689 NEKTÁR: 8808 PIM: PIM53306 MNN: 281259 ISNI: 0000 0000 7981 4576 GND: 126263493 This page is based on a Wikipedia article written by contributors ( read / edit). Text is available under the CC BY-SA 4.
Térképészeti Közl. ) Inota Község monográfiája ( Székesfehérvár, 1934) Jásd község története ( Veszprém, 1934; Veszprém vármegye múltja 4. ) Szapár község monográfiája ( Zirc, 1934) Várpalota a földrajzi, ásvány-, földtani és termrajzi irodalomban ( Veszprém, 1934) Adatok a bodajki Máriakegykép történetéhez ( Székesfehérvár, 1936) (Klny. Fejérm. Napló) Adatok Várpalota történetéhez ( Veszprém, 1936) Hol feküdt Bátorkő vára? Oktatási Hivatal. ( Veszprém, 1936) Süess Orbán építészeti főfelügyelő 1577. évi jelentése Tata várának építéséről ( Tata, 1936) A tési szélmalmok ismertetése ( Veszprém, 1936) A szent ferencrendiek elpusztult várpalotai rházának története ( Veszprém, 1936) Várpalota története az Újlakiak és Podmaniczkyak idejében ( Veszprém, 1936) Adatok Tata-Tóváros irodalmához ( Tata, 1937) Csesznek, Palota, Vázsony és Veszprém várak 16. századbeli alaprajzai ( Veszprém, 1937) Hol feküdt a 16. sz. elpusztult Paczmán vára? ( Veszprém, 1937) A bécsi hadilevtár tatatóvárosi vonatkozású rajzai és térképei ( Tata, 1938) Tata várának építészeiről ( Tata, 1938) A bakonynánai római katolikus egyház tp-építkezései ( Zirc, 1939) Adatok a bányaszállítás történetéhez ( Budapest, 1941.
Bemutatkozás Megjegyzés: Ellátott feladatok: szakiskola, szakközépiskola, kollégium, diákotthon, pedagógiai szakszolgálat; Fenntartó: Veszprém Megye Önkormányzata
Aki gyakran jár a Lövőház utcában, bizonyára emlékszik a Karády Kávéházra, a falat borító zöld márványról kitűnően meg lehetett ismerni. A kávézó múzeumként is működött, egy pár éve azonban megszűnt, és a remek adottságú hely nem nagyon találta önmagát. Eredeti cezar saláta. Most azonban bisztróként nyitott újra. A nyár elején nyitott étterem neve Rapszóda, amit nem tudom, van-e bárki, aki nem Rapszódiának olvas, na de annyi baj legyen, hiszen ezt a hibát maximum egyszer követjük el. Három tulajdonos közösen nyitotta a helyet idén tavasszal, séfnek pedig Sobják Mátyást hozták el a konyhába, aki több haladó szellemű helyen dolgozott, és ez meg is látszik a tálaláson és az ízeken egyaránt. Fotó: Seregélyes Gábor Fontos hangsúlyozni, hogy szakítottak a kávéházi vonallal, a Rapszóda vállaltan egy helyi termelők alapanyagaira építő bisztró, ahol bár sok az újító fogás, többnyire a klasszikusokat szeretnék jó minőségben elkészíteni. Az étlap változatosságában is egyszerű, mindenki talál magának egy-egy fogást, szerintem pontosan így kell étlapot csinálni!
Fontos, hogy az egész egy sűrű masszává váljék, ez lesz az öntetünk. Legvégül hozzákeverjük a tejfölt és a reszelt parmezánt. (Péter kézműves, kilenc hónapos érlelésű tehénsajttal dolgozik a Cheessiotól, Alsószeliből. ) Karakteres ízt ad a salátának. Végül ízlés szerint sózzuk, borsozzuk. A szardellát nem kell eltúlozni, pár szelet pikantériát kölcsönöz a salátának. Más hallal nem javasolt, túlzottan érezhető lenne. A salátából érdemes a klasszikus nagy fejet beszerezni, és nem a bébi verziót! A nagy levelek sokkal finomabbak és ropogósabbak, ami fontos. Kisebb kockákra vágjuk a salátaleveleket, a paradicsomokat félbevágjuk, és a tetejére parmezánt vagy hosszú érlelésű házi sajtot szeletelünk. Ráöntjük az öntetet, és sült csirkemellel tálaljuk. Szabadtartású tanyasi csirke kicsontozott, bőrös mellét sütjük meg egészben sóval és borssal fűszerezve, amit tálaláskor 4-5 szeletre felvágunk. Eredeti cézár salat.com. Lehet hozzáadni pirított zsemlekockát, gressinit, de anélkül is tökéletes. –ando–
Hátránya, hogy ritkán lehet kapni, ám, ha megszerezzük, akkor alaposan mossuk le a salátát! Ne használjunk mindenféle keveréket, hanem csakis ezt. Kerül bele pirított kenyér, vagyis kruton. Ezt otthon is elkészíthetjük, sőt, akkor a legjobb! Használjunk hozzá 2 gerezd fokhagymát, 3 ek. extraszűz olívaolajat és 2 szelet kenyeret. Valamint vékonyan szelt, vagy reszelt parmezán. Erre pedig cézár öntetet locsolnak, ami nem majonéz! Az öntetbe kerül: dijoni mustár, fokhagyma, szardella. Az eredeti receptben még Worcestershire szósz szerepelt, amit ma már nem használnak. Ez a cézár saláta, amelybe alapvetően nem kerül sem hal, sem csirke. Eredeti cézár saláta recept. Ha már grillezett csirkemellet tesznek bele, akkor a helyes megnevezése: Cézár saláta csirkével. Cézár-saláta fokhagymás krutonnal Cézár-saláta, ahogy Zsuzsi szereti