Soproni Szemle) Jó szerencsét! Események, képek a bányászat múltjából ( Budapest, 1975) Díjai az Országos Magyar Bányászati és Kohászati Egyesület irodalmi pályadíja Wahlner Aladár-emlékérem Zorkóczy Samu-emlékérem "Az Oktatásügy Kiváló Dolgozója" (1955) "A Bányászat Kiváló Dolgozója" Munka Érdemérem (1962) a "Munka Érdemrend" ezüst fokozata (1964) a "Magyar Békemozgalom" aranyjelvénye Jegyzetek Források Magyar életrajzi lexikon IV: 1978–1991 (A–Z). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1994. ISBN 963-05-6422-X Széchenyi István Városi Könyvtár Tudósnaptár Magyar katolikus lexikon Vajkai Aurél: Faller Jenő Veszprém megye művelődéstörténeti munkássága. Veszprém, 1967. Veszprém megyei életrajzi lexikon [1] További információk Bircher Erzsébet: Faller Jenő (1894-1966) In: Nemzeti Sírkert – Sopron / [szerk. Vörös Ákos]; [ford. Barbara Madaras, Frank Berger]; […fotó Magasi Dávid] Sopron: Lions Club Sopron, 2017 p. 34-36. Sarkady Sándor (szerk. Faller jenő várpalota. ): Aranykönyv 2000. Sopron: Quint Reklámügynökség, 1999.
- Bányarendészet. Sopron, 1951. (Nehézipari Műszaki Bányászati és Kohászati Kar jegyzetei) - Bányagazdaságtan. 1. r. Uo., 1951. (Uaz) - Debreczeni Márton (1802-1851) bányamérnök élete és munkássága. Bp., 1952. Bányászati Lpk. ) - Brennbergbánya régi térképei. Uo., 1953. MTA Műszaki Tud. O. Közlem. bányagépesítés úttörői a 18. sz-ban. Hell Máté Kornél, Hell József Károly főgépmesterek élete és munkássága. - Brennbergbányai munkásmozgalmak. Intézménytörzs - Intézménykereső. Az 1907. sztrájkok. Sopron, 1959. Soproni Szle) - A Soproni Közp. kalauza. Uo., 1959. - Adatok a bányabeli robbantás fejlődéstört-éhez. Bp., 1961. Tört. Szle) - Közp. Uo., 1965. - A ballagásról. Sopron, 1966. Soproni Szle) - Jó szerencsét! Események, képek a bányászat múltjából. Bp., 1975. 88 Vajkai Aurél: ~ Veszprém m. művelődéstört. munkássága. Veszprém, 1967. - ~ írásainak bibliogr-ja Uo., 1984.
Térképészeti Közl. ) Inota Község monográfiája ( Székesfehérvár, 1934) Jásd község története ( Veszprém, 1934; Veszprém vármegye múltja 4. ) Szapár község monográfiája ( Zirc, 1934) Várpalota a földrajzi, ásvány-, földtani és termrajzi irodalomban ( Veszprém, 1934) Adatok a bodajki Máriakegykép történetéhez ( Székesfehérvár, 1936) (Klny. Fejérm. Napló) Adatok Várpalota történetéhez ( Veszprém, 1936) Hol feküdt Bátorkő vára? ( Veszprém, 1936) Süess Orbán építészeti főfelügyelő 1577. évi jelentése Tata várának építéséről ( Tata, 1936) A tési szélmalmok ismertetése ( Veszprém, 1936) A szent ferencrendiek elpusztult várpalotai rházának története ( Veszprém, 1936) Várpalota története az Újlakiak és Podmaniczkyak idejében ( Veszprém, 1936) Adatok Tata-Tóváros irodalmához ( Tata, 1937) Csesznek, Palota, Vázsony és Veszprém várak 16. Oktatási Hivatal. századbeli alaprajzai ( Veszprém, 1937) Hol feküdt a 16. sz. elpusztult Paczmán vára? ( Veszprém, 1937) A bécsi hadilevtár tatatóvárosi vonatkozású rajzai és térképei ( Tata, 1938) Tata várának építészeiről ( Tata, 1938) A bakonynánai római katolikus egyház tp-építkezései ( Zirc, 1939) Adatok a bányaszállítás történetéhez ( Budapest, 1941.
1940-től Bánfalván igazgató, ahol az észak-magyarországi bányászatban elsőként alkalmazta a frontfejtést. 1944-ben állásából elbocsátották. 1945 után a szénbányászat talpra állításán dolgozott, az államosítások idején miniszteri biztos volt. 1946-tól Várpalotán a dunántúli szénbányászati kerület vezetője volt. 1948–1949 között a várpalotai szénipari központ vezérigazgatója volt. 1950-től a Nehézipari Műszaki Egyetem Bányaművelési Tanszékének docense volt Sopronban. 1956-ban jelentős szerepe volt a brennbergi szénbányászat újraindításában. 1957-ben – élete fő művének eredményeképpen – nyílt meg Sopronban a Központi Bányászati Múzeum. A bányamérnöki kar Miskolcra költözésekor (1959) nem követte az eltávozó bányamérnöki kart; Sopronban maradt, s életét a városnak és a múzeumnak szentelte, melynek igazgatója volt. 1960-ban a Nehézipari Műszaki Egyetem doktorává fogadta. Munkássága Ő irányította azokat a földtani kutatásokat, amelyek révén a nagyegyházai és dudari szénmedencék ismertté váltak.
Ne maradj le róla! A fekete múmia átka című vicces filmet, amelyet Rejtő Jenő élete ihletett, szeptember 19-én szombat este 19. 30-tól láthatod a Duna Televízión. Nézd meg az előzetest itt! Kávéházi nyugalom, kalandregénybe illő fordulatok, akciófilmet idéző jelenetek és természetesen egy nyugtalanító szerelmi szál: mindezt együtt nyújtja az új magyar tévéfilm, amely nem más, mint a rendező mostanra megvalósult gyermekkori (pontosabban gimnazistakori) álma. [cikk=41182] Miért izgalmas? A fekete múmia átka movie. Madarász Istinek sikerült összehoznia 90 perces felhőtlen szórakozást úgy, hogy filmjének története látszólag egy másodrendű írókkal zsúfolt másodrangú kávéházban zajlik, ám a fordulatos cselekmény, az írói fantáziák jelenetszerű megelevenedése és a remek színészi munka egy pillanatig sem hagyja unatkozni a nézőt. Folyik majd a vér, gyilkosságok tervei csiszolódnak a tökélyig, közben szóvirágokba burkolt szerelmi vallomások és csábítási kísérletek hangzanak el, és a végén (majdnem) minden jóra fordul. Miért bájos?
Végre beleláthatsz a 30-as évek ponyvaregény-íróinak látszólag vonzó, de igazából teljesítménykényszeres, az idővel versenyt futó munkájába: este 6-ig meg kell írni a másnapi betevőt (azaz kávé- és konyakadagot) biztosító flekkeket. Haumann Péter zseniálisan játssza az irodalompártoló tulajt, aki mindenkit ismer, mindenkit szeret, és persze mindenkivel szemben megpróbálja érvényesíteni személyes anyagi érdekeit. Hegedűs D. Géza nagyszerű jelenete az egyetlen olyan epizód, ahol komoly gondolatokkal találkozhatsz, ha fogékony vagy erre és nyitott rá a füled: nekem Karinthy Frigyes Találkozás egy fiatalemberrel című kultikus novelláját idézte. Ráadásul a párbeszédeket átszövik a finom utalások, így az Alkonyat -rajongóknak is érdemes leülnie a tévé elé! A fekete múmia átka teljes film. Miért ne hagyd ki? Mert sokat nevethetsz, mert igazat adhatsz Miminek (Kovács Vanda), aki két kislányával váratlanul megjelenve így fordul író férjéhez (Józsa Imre): Én is szeretnék úgy dolgozni, hogy közben a barátnőimmel beszélgetek és iszogatom!
Értékelés: 67 szavazatból A film a "Detektív, a cowboy és a légió" című kisregényt, Rejtő Jenő egyik kevésbé ismert művét adaptálja: egy fergeteges komédia keretében mutatja be az irodalmi kávéház közegét. Görbe tükröt állítva hívja a nézőt a kulisszák mögé, hogy betekintést nyerhessünk, hogyan is születtek az évszázad legsikeresebb ponyvaregényei. Stáblista: Kapcsolódó cikkek: Szerkeszd te is a! A fekete múmia átka film. Ha hiányosságot találsz, vagy valamihez van valamilyen érdekes hozzászólásod, írd meg nekünk! Küldés Figyelem: A beküldött észrevételeket a szerkesztőink értékelik, csak azok a javasolt változtatások valósulhatnak meg, amik jóváhagyást kapnak. Kérjük, forrásmegjelöléssel támaszd alá a leírtakat!