A bágyi csoda egyszerre romantikus és realista. Szerkezete metonimikus és metaforikus. A történetértelmezi a címet. A bágyi csoda Vér Klára hűtlenségének metaforikus megfogalmazása. Ezt a jelentéstelőkészítik a szöveg szintjén működő metaforák, ami lírai tömörséget hoz létre. Hiányoznak a részletezőleírások, noha a novellában megjelenített természet aktív: mikor a molnárné megcsalja a férjét, a Bágy patakakezd visszafelé folyni. A bágyi csoda elemzés. Egy-egy mozzanatot elhallgat az elbeszélő, akárcsak a balladákban, ami a romantikustitokzatosság hangulatát erősíti. A nyitott befejezés az olvasóra bízza a történet lezárásá előkészítésben kirajzolódik egy tág epikus tér, amely a patak vízgyűjtőjeként is felfogható, s amelyelőbb a malomudvarra szűkül, majd a malomházra és a molnárné szobájára. A természeti kép keretbe foglaljaa történetet. A hirtelen felhőszakadás az őrletők sorsának változását sejtteti, a visszafelé folydogáló patakpedig az asszony hűtlenségének néma tanú alaptörténetbe kisebb történetek épülnek bele: a halottaskocsi elégetése, a pletyka, a fogadalom, Gélyi János és a molnárlegény alkuja.
Elpirult a Pillérné szavára, mélyen szemére húzta a kalapot, de mégsem olyan mélyen, hogy el ne láthasson alóla a sövényig, hol a molnárné ruhákat terítget a karókra száradni. A napfény kiöltött nyelvecskéi végigtáncolnak a sövényen s ahol megnyalják a nedves vásznat, fehérebbé válik. A Gélyi János szeme is arra vet sugarakat s a Vér Klára arca pirosodik tőlük. Észreveszik… hogyne… az őrlő asszonyok az odanézést is, a visszanézést is. Bagyo csoda elemzes es. Szóba rakják… hogyne… s amit nyelvük érint, nyomban feketébb lesz. De nini, mintha ők beszélték volna hirtelen azt a sötét felhőt, egyszerre elborítja nyugat felől az egész égboltot. No, emberek, gózoniak, majornokiak, mozogni fog itt a garat estére. Kis-uzsonna táján olyan záporeső kerekedett, hogy még a barázdák is patakká dagadtak. De 'iszen mégse bolond ember Kocsipál Gyuri, hogy elégette a szentmihálylovát. Három nap, három éjjel járt a malom, megfogyott az őrölni való, meg az őrlő; harmadnap estefelé nem maradt más, csak Gélyi János tíz zsák búzája.
A novella néprajzi gyökerei a palóc világ szigorú értékrendjébe nyúlnak vissza, ahol a közösség véleménye, ítélete az egyetlen mérce. A szereplõk archetipikusak: Vér Klára nemcsak hûtlen feleség, hanem a csábító boszorkány, akinek a veres haja a középkor hiedelemvilágába vezethetõ vissza, mint a gonosz jele. Kocsipál Gyuri szintén démoni erõvel rendelkezik: kapcsolatot tart ember és alvilág között ( a kocsi elégetése). A csoda értelmezése is archaikus látásmódot feltételez, hiszen Gélyi János a sötét erõkkel szövetkezve és Vér Klári veres hajától megszédülve viszi véghez tervét. Metonimikus vonásokat is találunk a mûben, mint például a realisztikus helyszín, a szereplõk bemutatása, az életképszerû ábrázolás és maga a történet. Romantikus a szerelmi szál bevezetése, a titok, a csoda, a vágy, a váratlan fordulat. Nyelvét, stílusát nem a szókincse, hanem az ezzel való bánásmód, a mondat- és szófûzés sokféle változata minõsíti. Az irodalom háziban segítene valaki? mert nekem nem megy : a Bágyi csoda.... Lírai hangoltságú, a szubjektumot sokféleképpen kifejezésre juttató epika a Mikszáth-novella.
- Adj egy csókot, Klára! - Egy felet se, Gélyi János. A te szeretőd voltam valaha, de csókot mégsem adtam. Most másnak a felesége vagyok. Fölszakadt a sóhajtás a Gélyi János melléből: - Verje meg hát az Isten azt a csillogó veres hajadat, mely a nyugalmamat megint elsöpörte. Befutott az asszony, még az ajtót is magára zárta. Nem is jött ki többet, csak az ablakról törülgette le egyszer belülről az őszi könnyezést. János ott is megpillantotta. - Hej, majszterné asszony! Mikor lesz már lisztté az én búzám? - kérdé fojtott gúnnyal az ablakhoz lépve. - Nem lesz az, csak derce - vágta vissza csintalan mosollyal a molnárné. - Vagy igaz, hisz te a zsákjaidat érted! Éppen mostan őrlik, a fele már megvan. Ajkaiba harapott Gélyi János, s zavartan hebegte: - Hát a másik fele? - Egy-két óra alatt az is meglesz, s mehetsz isten hírével. Bagyi csoda elemzes. - Hanem addig legalább eressz be magadhoz a melegre. Otthon felejtettem a ködmönömet; fázom. Klári megsajnálta, oly szomorú, panaszos hangon kéri. Aztán igazán hideg lehet ott künn... hiszen ő is fázik, reszket az ablaknál, mikor azt feleli: - No, gyere be hát, ha szépen viseled magad... Bement Gélyi János, és akár ki se menne többé soha.
Mikszáth nem részletezi a tragédiát, csak sejteti, hogy a neje hűtlenségét elviselni nem tudó Gélyi János önmagát és feleségét is halálra ítélte, s közösen pusztultak el. Nem tudjuk meg, hogy a férfi ezt előre eltervezte-e vagy ösztönösen cselekedett, se azt, hogy később mi történik. Ez a mindentudó elbeszélő korlátozottságát jelzi (a 19. századi novellákban a mindentudó elbeszélő általában feltárja a szereplők tetteinek okait és céljait, Mikszáth ezt nem teszi meg). Inkább csak sejtet, mint közöl, nem fejti ki a dolgokat, így "üres helyeket" hagy, amelyeket az olvasónak kell kitöltenie. A zárlat különlegessége a többnézőpontúság: a tragikus történést egyszerre három különböző szólam – az elbeszélő, Gélyi János és Vér Klára – közli és értelmezi. Köteles Éva - Mikszáth Kálmán, A bágyi csoda novella elemzés | doksi.net. A gyerekek – Józsi és Annácska nagyon fiatalon kelnek egybe, szinte gyerekek még. Mondják is a faluban, hogy az egyiknek még babáznia kéne, a másiknak meg papírsárkányt eregetni. Amikor a kis Anna só helyett timsóval sózza meg a ciberelevest, úgy döntenek, hogy legjobb lesz felfogadni az özvegy Tél Gábornét "főzőasszonynak".
Meghalt Benkő László, az Omega együttes alapítója. A szomorú hírt az Omega a Facebook-oldalán jelentette be. Elhunyt Benkő László. A Kossuth- és Liszt-díjas Omega együttes egyik alapítóját, billentyűsét, zeneszerzőjét az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) saját halottjának tekinti – közölte a tárca sajtó- és kommunikációs főosztálya az MTI-vel. Benkő László 77 éves korában, szerdára virradó éjjel halt meg rákbetegségben. "Az Omega tavaly a Sportarénában adott legutóbb koncertet, ezek szerint utoljára. Heteken belül megjelenik az új Omega-lemez, a Testamentum, és talán Laci várta ezt a legjobban. Megható: örök emléket állítanak az elhunyt Omega-tagok tiszteletére - Ripost. Jó ideje már csak mi ketten voltunk az együttesben az alapítók közül, utolsó mohikánoknak éreztük magunkat. Borzasztó lesz nélküle" – mondta Kóbor János, az Omega énekese az MTI-nek. Benkő László 1962-ben alapító tagja volt az Omegának, amely minden idők egyik legsikeresebb magyar rockzenekara. Az együttes mind a tizenhét stúdiólemezén játszott, világszerte több mint 50 millió albumot adott el.
Az elmúlt rendszerben ő harcolta ki, hogy az Omegával turnézhasson a "megtűrt" kategóriába sorolt Hobo vagy Nagy Feró a Beatricével, 2013-ban létrehozták az Omega Alapítványt, amelynek egyik célja a következő zenészgeneráció segítése. 2012-ben Lions-díjat vehetett át jószolgálati munkájáért, 1987-ben Liszt Ferenc-díjat, 2011-ben Pro Urbe Budapest díjat, 2013-ban Kossuth-díjat kapott megosztva az Omega együttes tagjaival. MTI
– Több tárgyalás is folyik annak a társasháznak az illetékeseivel, ahol apukám lakott, az önkormányzattal, valamint a Farkasréti temető munkatársaival is. A sírkövének a munkálatai már előrehaladott állapotban vannak. Szabó István képzőművész tervezett egy moogot, a hangszer mellett pedig egy üres szék vár, hogy az édesapám megszólaltassa a hangszert. Ezenkívül a társasház falára is kerülne egy dombormű, amit szintén István fog elkészíteni, emellett szeretnénk egy szobrot állítani a Horváth Kertbe az édesapám fája mellé – mesélte a Borsnak Balázs, aki elmondta, hogy ezt követően felkereste őket Túri Török Tibor a féldombormű ötletével. Kiderült, hogy miért választották a világhír helyett az otthonukat az Omega együttes tagjai. – Egy ilyen ajándékot az ember nem utasíthat vissza, ezért arra gondoltunk, hogy Tibor alkotása a zamárdi házunk kerítésén kapna helyet. Úgy tervezzük, hogy a rajongók által ültetett fa és a ház előtt álló két zongora társaságában kerül majd felavatásra egy édesapám születésnapjához közeli időpontban – tette hozzá Benkő Balázs fia, aki nagyon hálás a művészeknek a felajánlott alkotásokért.
Lesz DVD az idei koncertekről is, amelyeket a budapesti koncert után nem sokkal igyekeznek megjelentetni. A jegyárakról annyit mondtak, hogy igyekeztek azokat megfizethető szinten tartani, és a vidéki közönség ötezer forint körüli áron láthatja-hallhatja az Omegát.