A pályázat célja azon vállalkozó vagy konzorciumban együttműködő szervezetek kiválasztása és adott esetben vele/velük határozott időre szóló szerződés megkötése, aki/akik összességében a legkedvezőbb pályázatot nyújtja/nyújtják be. A pályázat benyújtásának határideje: 2020. november 30. Helyszínbejárás: 2020. október 7., 10 óra, 2020. október 8., 14 óra, találkozó "A Hely" nevű vendéglátóhelynél A pályázat elbírálására a kiírónak 60 naptári nap áll rendelkezésére. A pályázat eredményéről a 4 tagú bírálóbizottság tesz javaslatot. A szakmai zsűri tagjai: Budapest Főváros III. Kerület Óbuda-Békásmegyer Önkormányzat Főépítésze, Budapest Főváros III. kerület Önkormányzat – Biztonságszervezési és Üzemeltetési Főosztály vezetője, Óbuda-Békásmegyer Városfejlesztő Nonprofit Kft. ügyvezetője, Óbuda-Békásmegyer Közterület-Felügyelet igazgatója. Bármikor elöntheti a Római-parti szabadstrandot a szennyvíz - Metropol - Az utca hangja. A pályázati kiírás végleges eredményéről a Képviselő-testület dönt. A pályázathoz kapcsolódó dokumentumok elérhetőek a pályázat honlapján.
A strand részét képezi még a mosdó, a pelenkázó, a zuhanyzó és a napágyak. Fürdeni sötétedésig lehet majd, 22 órától reggel 8-ig pedig éjszakai őrség vigyáz a területre, ami a Hattyú csónakház és a 60076. hrsz. alatti ingatlan között, a Kossuth Lajos üdülőpart 15–17. mellett található. Forrás: Fotó: Szabó Gábor - We Love Budapest
A szervezet két oszlopos tagja, Divinyi Évi, a mindenre elszánt zöld nagymama és a humánökológiát hallgató Tóth-Kalló Évi kísértek el egy Római-parti délutáni sétára, hogy beavassanak minket a közösség vízközeli mindennapjaiba. Tóth-Kalló Évi (balra) és Divinyi Évi / Fotó: Egy jó kép rólad A gátkérdéstől a közösségépítésig Helyi önkéntes szervezetként minden hozzájuk csatlakozóban közös, hogy nemcsak szívügye, de egyben hétköznapjainak fontos része a Római-part, nem meglepő tehát, hogy napi szinten tesznek azért, hogy olyan környezet várja itt őket, amelybe jó megérkezni. Szabadstrand nyílik a Római-parton - PestiSrácok. Tevékenységeik a természet védelme és ápolása mellett a közösségépítés köré szerveződnek, így ugyanakkora hangsúlyt kapnak a gyerekeknek szóló, zöld szemléletformáló programok, mint az evezős szemétszedés. Kísérleti jelleggel permakultúrás közösségi kert kialakításába kezdtek, de létrehoztak egy komposztálót is, illetve fákat ültetnek és locsolnak a nagy melegben, sütögetőhelyeket alakítottak ki, valamint folyamatosan tisztán tartják a partszakaszt.
Budapest egyik legnagyobb kihagyott ziccere a várost kettévágó Duna, aminek vízi közlekedése ugyan folyamatosan fejlődik, de a két partját autópályává változtató két rakpart miatt a folyóval nagyon nehéz közvetlen kapcsolatot találni, ami alól a szintén betonozott töltéssel körberakott Margitsziget sem kivétel. Ez változott egy picit most szombaton egyetlen délután idejére, amikor most szombaton a Valyo Város és Folyó Egyesület szervezésében létrejött, egynapos tesztüzemmel futó Római Szabadstrand végre megvalósult. (Az ötletről és az előkészületekről videónkban mesélnek a kezdeményezés mögött állók. ) A nyaranta általában eléggé zsúfolt Római-parton emiatt szombaton a szokásosnál is nagyobb volt a nyüzsgés és az egy négyzetméterre jutó embermennyiség, a szabadstrand gondolata láthatóan megmozgatta az embereket, akik kaptak a lehetőségen, hogy a kutyák példáját követve a Dunába csobbanhassanak. Nem Hosszú Katinkáéknak találták ki A nagyjából 300 méteren, 120 centiméteres vízmélységig lekerített terület nem fogja pótolni az egy-kéthetes balatoni nyaralást, de nem is elsősorban labdázással vagy úszással a fejben születhetett meg a szabadstrand gondolata.
A különbség még nagyobb volt a helyi panaszok esetében: a vakcinát kapók körében 73, míg a placebocsoportban 12 százalék volt. Összességében a kutatók számításai szerint a vakcinakísérletek során jelentett gyakori mellékhatások kétharmadát a nocebo okozza, különösen a fejfájás és a fáradtság, amelyeket a vakcina betegtájékoztatója a beadás utáni leggyakoribb mellékhatások között sorol fel. Kell a tájékoztatás a mellékhatásokról Bár a bizonyítékok arra utalnak, hogy a mellékhatásokról szóló információk miatt az emberek tévesen a vakcinának tulajdoníthatják a gyakori betegségeket, vagy az embereket túlságosan éberré teszik az érzelmeikre, Kaptchuk amellett érvel, hogy a mellékhatásokról nem kevesebb, hanem több információt kellene nyújtani. "A legtöbb kutató amellett érvel, hogy a betegeknek kevesebbet kellene mondani a mellékhatásokról, hogy csökkentsék a szorongásukat. Szerintem ez helytelen. A munkáltató fizethet az oltás esetleges mellékhatásai miatt | 24.hu. Az őszinteség a helyes út" - mondta. Minden Infostart-cikk a koronavírusról itt olvasható! Nyitókép: MTI/ANSA/EPA/Tino Romano
A miniszterelnök ilyen döntésre bátorította honfitársait is, Andrzej Duda pedig – utalva a Covid-19 súlyos eseteire – "élet-halál kérdésének" nevezte az oltást. Értesüljön a gazdasági hírekről első kézből! Iratkozzon fel hírlevelünkre! Feliratkozom Kapcsolódó cikkek
Hisz amíg a fertőzés-mítosz él és amíg a tesztelés tart, addig a "járvány" mítosza is él, amíg a járvány mítosz tart, addig marad a vakcinázás is, és amíg vakcina-kötelezettség tart, a karrierje is marad a süllyesztőben. Pedig a jelek szerint ő sem hisz a PCR-teszt eredmények hitelességében és a fertőzéses járvány mesében. Ha hinne ezekben, nyilván várt volna a teszt eredményre az említett esetben is.
Kevésbé súlyos betegségek esetén 58 000 gyermek oltása megelőzné egy gyermek kórházi felvételét. Az oltás felesleges. " A Pfizer visszalép az 5 év alatti gyermekek oltásától Míg az egészségügyi szervek a 6 hónapos csecsemők COVID-oltását is erőltetik, addig 2022. február 11-én a Pfizer visszavonta az 5 év alatti gyermekekre vonatkozó amerikai sürgősségi felhasználási engedély (EUA) iránti kérelmét. Az amerikai Élelmiszer- és Gyógyszerügyi Hivatal és a Pfizer szerint több adatot szeretnének gyűjteni a harmadik adag hatásáról, mivel a két adag nem hozta meg a várt védettséget a 2-5 éveseknél. Covid 19 oltás mellékhatásai. Három nappal később Scott Gottlieb, az FDA korábbi biztosa és a Pfizer jelenlegi igazgatósági tagja a CNBC-nek elmondta, hogy az EUA-kérelmet visszavonták, mivel a COVID-esetek olyan alacsony számban fordulnak elő a kisgyermekek körében, hogy nem lehetett kimutatni, hogy az oltásnak haszna lenne. Az OpenVAERS csapata azonban azt gyanítja, hogy a Pfizer visszavonása mögött sokkal több probléma állhat.
Hogy működik? A rendszer először a bejelentő adatait kéri el, ami a kapcsolattartáshoz kellhet, aztán a betegről kérdez meg néhány dolgot (pl. a nemét, korát). Ezt követően választhatod ki, milyen oltással kapcsolatos mellékhatást jelentenél, ehhez válaszd a gyanúsított vakcina hozzáadása gombot. Itt megadhatod, hogy milyen oltást kaptál azelőtt, hogy a probléma jelentkezett volna. Az oltásokat a rendszerben részben a terméknevük szerint lehet megtalálni, vagyis a Pfizer a Comirnaty, a Moderna a Spikevax, az AstraZeneca a Vaxzevria, a Sinopharm pedig Sinopharm néven szerepel. A Szputnyikot pedig Sputnik V és Gam-COVID-VAC néven is megtalálhatod. (Ezekről az oldalon alul van egy lista, ami segít. ) Válaszd ki a megfelelőt, és ha tudod, add meg a gyártási számot is (ha nem tudod, akkor válaszd azt, hogy nem ismert. Aggasztó statisztikák kerültek nyilvánosságra a COVID-oltások mellékhatásairól. Aztán már jelentheted is a mellékhatást (ha vannak róla leletek, vagy fotók, azt is fel tudod tölteni). Mi lesz a bejelentés után? Ha bejelented a tapasztalt mellékhatást, nem fog automatikusan az oltás tájékoztatójába kerülni, hogy vigyázat, gombás lábat okoz.
A munkáltatót kártérítési felelősség terhelheti, ha kötelezővé teszi az oltást, és valamelyik munkavállalóját kár éri az oltás mellékhatásai miatt – figyelmeztet Torsten Braner, a Taylor Wessing ügyvédi iroda munkajogi szakértője. Covid elleni oltás mellékhatásai. Bár a felelősség kérdését nem rendezi az a kormányrendelet, amely lehetővé teszi a cégek számára, hogy kötelezővé tegyék a koronavírus elleni oltást a dolgozóik számára, azonban a jogrendszerből mindez levezethető. A jelenleg hatályos szabályozási rendszerben eddig csak az állam által kötelezővé tett védőoltások mellékhatásaiért tartozott az állam kártalanítási kötelezettséggel, melyben a munkáltató által elrendelt kötelező oltások nehezen értelmezhetőek, az állam által adott felhatalmazás és a védőoltások állami engedélyezése ellenére is. A felelősség kérdésére így a munka törvénykönyve adhat választ, mely kimondja a munkáltató felelősségét a munkavállalónak a munkaviszonnyal összefüggésben okozott károkért. A munkáltató az oltás kötelezővé tételével azt ellenőrzési körébe és objektív felelősségébe vonja, így amennyiben káros mellékhatások lépnének fel az oltás következtében, azokért nem az állam, hanem a munkáltató tartozhat felelősséggel.