Nem véletlenség, hogy annyi volt az íróbarátja. Azok benne tulajdon álmaik, furcsa és torz hangulataik megérzékítőjét szerették. A festő-poétát, aki ó városokba vándorolt el, hogy azok levegőjével mint narkotikummal ringattassa magát álmodozásba, vissza a messzi múltba, különös emberek különös életébe. Nem egy művén szinte követhetni keletkezésének vonalát és rajta képzeletének az útját. Az elején mint elindító valami irodalmi emléke húzódik meg, valami olvasmányáé, amely megérzékítésre kívánkozott ki belőle. De még gyakrabban valami vágyódása, valami olyan érzése, amelyet végigélnie nem volt módjában s amely azért mint álomkép jelent meg tudatában. Vágyódása elvágyódás volt ebből a világból, amelynek formái és színei durváknak tetszettek neki. Könyv és a pálcika – Wikikönyvek. Elvágyódás olyan világba, ahol semmi sem nagyon megfogható s amelyben még az öröm is finom ködben füstölög. Nakonxipánnak hívta álmai országát, és mennél előbbre haladt elméjében a felosztás munkája, annál konkrétabb alakot kapott benne ez a fantasztikus képzete.
Képeit analizálni nem könnyű. De alaptermészete szerint Gulácsy inkább rajzoló művész, mint festő. Elképzelései nagyobb részt vonalasan alakuló cselekvények. A szín csak járulékos tulajdonságuk. És mégis egyben ritka finom színérzékű festő is. A színben sem szereti a határozottat és megfoghatót, hanem inkább a szüremlő enyheséget, az alig sejlőt. Színei az ingoványnak estalkonyon fölszálló színes párázatára emlékeztetnek, mint ahogy képzelete is azokat a betegesen fantasztikus virágokat juttatja az ember eszébe, melyek a feloszlás talajában vannak otthon. Az enyészet nehéz illata fekszi meg művészetét. De ez és egyéb tulajdonságai ösztönös sajátságai Gulácsy művészetének. Azért hat az olyan őszintének és azért olyan meggyőző. Egyszerű hal raz le bol. Az Isten olyannak teremtette: fájós szívűnek, érzékenynek, zajtól, hangosságtól irtózónak, a fonnyadt színek és illatok kedvelőjének. Nem tehet róla, és másmilyen nem lehet. Olyannak kell elfogadni amilyen, vagy el kell fordulni tőle.
(Az Ernst-múzeum kiállítása. ) Páratlan jelenség művészetünk történetében Gulácsy Lajos. Testvértelen, rokontalan bolygó vándor, maga a pihenéstelen nyugtalanság, aki, ha olykor-olykor megállani látszik, csak azért teszi, hogy buján zsongó álmainak valamelyikét megfogja és láthatóvá tegye. Barátai, kik számosan voltak, inkább az írók és költők rendjéből kerültek ki, mint a művészekéből. Egyszerű hal raz.com. Emezek nem tekintették maguk közül valónak, kevésre becsülték mesterségbeli tudását és dilettantizmusnak minősítették egész munkásságát. Egyszerűen az irodalom birodalmába utalták át, mint olyant, kinek hazája nem a látható képzetek világa, hanem az elvont érzéseké és gondolatoké. Szegény Gulácsy rosszkor is jött a világra, olyan korszakban, amely semmi iránt sem érdeklődött, csak a valóság iránt, s amelynek főtörekvése az «igazság» volt, a festői jelenségeknek könyörtelen hűséggel való megábrázolása. Abban a korszakban a művészek semmitől sem borzadtak úgy, mint a megbélyegző «irodalmi» jelzőtől. A festői pozitívizmusnak abban a korszakában milyen árván kellett ődöngenie az olyan művészeknek, akit ez a világ minden látnivalójával sem érdekelt, aki félig behunyt szemmel járt-kelt városaiban és utcáin, s a szeménél inkább egyéb érzékeivel, fülével, a szaglásával szívta magába az elmúlt korok levegőjét.
A kritikus nem folytatja tovább, az író írja szeretettel az íróról: Vértesy Gyula sok, hosszú év el-ellankadó írói küzdelmei után sem szürkült filiszterré: testvér maradt, író maradt...
Mint minden teljesületlen vágyódásnak, az övének is a szomorúság a kísérő zenéje. Élete, művészete, benne a játszadozása és a komoly akarása, vidám és komor színessége, minden csupa szomorúság. Hogyan érzékült meg művészetében ez a sokféle fájdalomban játszó lélek? Csak kevés olyan művet sikerült alkotnia, mely azt az érzést, amelyből származott, hiánytalanul láthatóvá tenné. Legtöbb képén a mesterségbeli ügyefogyottság az előadás raffineriájával valami megható egységbe vegyült. Az ecset és a festék jóformán csak arra való neki, hogy a rajz hiányosságait eltakarja. A rajzvizsgálat pszichodiagnosztikai alapjai - Vass Zoltán - Google Könyvek. Leginkább olyan munkáin van ez így, melyeket a természettel szembefordulva készített. A valóság önmaga mivoltával nem érdekli. A szép tájék vagy szép emberi arc oly módon hat reá, hogy bizonyos emlékeit vagy bizonyos vágyódásait fölébreszti. S abban a percben minden érdeklődésével álombeli képzeteit követi. Ez magyarázza azt, hogy például arcképei annyira élettelenek és hamisak. Viszont megfestett vízióin a mesterségbeli tökéletlenség föl se tűnik, annyira megfogja és viszi magával a szemet a művészi érzés ereje.
Találkoztam ma a kertben egy kigyókölyökkel. Éppen be akart költözni a pincémbe, bár lehet csak be akart nézni, hogy mit tartok ott. Szerencsére a kezem ügyében volt a fényképezőgépem, így lefotóztam. A fotózkodás után úgy döntött mégse kíváncsi a pincémre:) Elhatároztam hogy beazonosítom, nehogy valamilyen vipera féle legyen. Első kép amit találtam az interneten egy keresztes viperáé volt. Tisztára olyan színű volt mint az én kígyómé. Mondanom sem kell megállt bennem az ütő egy pillanatra:)) Aztán megtaláltam ezt a bejegyzést: sikló Ebben a bejegyzésben lévő kígyó tisztára olyan mint az enyém, csak az enyémnek szebb a feje, van rajta két fekete nyíl: Találtam egy másik bejegyzést, amiben szakasztott olyan kígyó volt mint amivel én találkoztam,. Állítólag még meg is harapott valakit, akinek semmi baja sem lett. Ez igazán biztató:) Talán én is túl fogom élni a kertészkedést. Újabb kutakodás után arra jutottam, hogy ez mégsem erdei sikló, hanem rézsikló. Legalábbis ez a honlap ezt állítja: rézsikló.
Japánban létezik egy albínó populáció a Nishiki folyó mentén, de ezt a kormány 1924-ben oltalom alá vonta veszélyeztetettsége illetve a vallásban betöltött szerepe miatt. Az albínó egyedek fogyatkozásának visszafogása érdekében létrehoztak egy tenyészprogramot a populáció megmentése érdekében. A japán erdei sikló életmódja A japán erdei sikló a fákon is jól mozog A reggeli és esti órákban indul zsákmányszerző útjára, napközben elrejtőzik, szívesen ver tanyát ember által lakott települések közelében és a házakban. A földön és a fákon is egyaránt jól mozog, nagyon ügyesen mászik. Megtalálható erdőkben, mezőkön, gyepes-füves réteken, cserjésekben, bambusz erdőkben. Az ősz beköszöntével hibernációba vonul 3-4 hónapra. Tavasszal ébred, ekkor párzik: a nőstény 5-20 tojást rak. A fiatal példányok etetése kissé macerás Az állataimat (1 pár) 2006. őszén szereztem be Dr. Gál Jánostól, ekkor kb. 1 hónaposak voltak. Egyik sem evett önállóan, ezért hetente tömtem őket kis méretű szopós egérrel, amit előre elpusztítottam.
Erdei sikló (Elaphe longissima) Az erdei sikló 140-160 cm hosszú, hajlékony, nappal és szürkületkor aktív. Színezete lehet olajzöld, barna, sárgásbarna, barnás-fekete. A Háti és oldalsó pikkelyek világos vagy fehér vonalakat alkotnak. Hasa fehér vagy sárga. Előfordulhat: a sík-, domb- és hegyvidékeken, de főleg a meleg, napsütötte területeket kedveli. Szívesen tartózkodik lombos erdők szélén, sziklás kerítéseken, romokon, aljnövényzetben gazdag ligetekben, falakon, művelt földek közti kőhalmokon. Elterjedése nem egyenletes, elszigetelt populációkban él szerte az országban. Tavasszal a hím napokik keresgél nőstények után kutatva, útja során más hímekkel "megküzd". A Nőstény tojásait meleg, nedves helyre rakja. Az utódok 20-25 cm hosszúak. Színezetük feltűnő: sárgás vagy barnás alapon több sor sötét folt látható, ezen kívül fejrajzolatuk igen díszes. A fiatal példányok gyíkokak foygasztanak, majd áttérnak a felnőttek zsákmányaira, melyek lehetnek: kis rágcsálók, madarak, madártojások.
Források [ szerkesztés] A faj szerepel a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján. IUCN. (Hozzáférés: 2011. augusztus 17. ) Az MME Kétéltű- és Hüllővédelmi Szakosztályának Monitoring Központja Adatlap a Kárpátkertben Videóban [ szerkesztés] Fiatal erdei siklóról videó Taxonazonosítók Wikidata: Q256791 Wikifajok: Zamenis longissimus BioLib: 373 GBIF: 2458538 iNaturalist: 74009 IRMNG: 11313401 ITIS: 1081823 Vörös lista: 157266 NCBI: 201439
Kiváló úszók, meleg időszakban szinte sosem hagyják el a vizet. Órákig képes levegővétel nélkül mozdulatlanul várakozni víz alatti rejtekhelyén, hogy aztán lecsapjon áldozatára. Vész esetén kellemetlen szagú mirigyváladékot lövell kloákájából, vagy élettelennek tetteti magát. A lényeg tehát: a Budapest környéki kertekben szinte biztosan nem találkozol emberre veszélyes kígyóval. Ha bekeveredik egy ilyen hüllő hozzád és félsz tőle inkább hagyd békén, úgyis nemsokára tovább kúszik. Fotók: Wikipedia, Halpern Bálint, MME
A háziasszony irtózik a csúszómászóktól, így hatalmas volt az ijedtség Vásárosbécen. Nagy volt a háziasszony riadalma Vásárosbécen: közel 30 siklót gyűjtöttek össze a kis vályogházából, a konyha- és hűtőszekrény alól másztak elő a csúszómászók, írja a. Both Zoltánra várt a feladat, aki több mint 300 km-t utazott, hogy megtisztítsa a lakást a hüllőktől, hisz egyedüliként ő foglalkozik Magyarországon veszélyeshüllő-befogással. A csúszómászóktól ellepett takaros kis vályogház az erdő szélén áll, és amikor a szakértő megérkezett, a rengeteg levedlett siklóbőrt megpillantva rögtön látta, hogy siklókról lehet szó. Valószínűleg egy példány nyáron bejutott a házba, lerakta a tojásait, a kicsik pedig szeptember elejére elő is bújtak, sőt mostanra az első vedlésen is túljutottak. Ennyi siklóval még nem találkoztam a pályám során. A hűtőszekrény és a konyhaszekrény mögött 15-16-ot fogtam be, és egy nappal a megérkezésem előtt közel ugyanennyit sepregettek ki a házból. A háziasszony a befogás után annyit közölt, soha nem várt még így férfit, mint engem, mert nagyon irtózik a csúszómászóktól – mondta el az esetről Both Zoltán.