Kutatási területe a természetes faanyag felületi érdességének meghatározása, jellemzése. 1993 óta dolgozik a Soproni Egyetemen, illetve jogelődjein, 2018-tól a Simonyi Károly Műszaki, Faanyagtudományi és Művészeti Kar dékánja. Dr. Heil Bálint Okleveles erdőmérnöki diplomáját 1995-ben a soproni Erdészeti és Faipari Egyetemen, mikrobiológus diplomáját 2004-ben az Eötvös Loránd Tudományegyetemen szerezte. Négy évig volt ösztöndíjas a Georg-August Universität Göttingen Erdőmérnöki Karán, ahol 2000-ben PhD doktori fokozatot szerzett. Azóta a Soproni Egyetem Erdőmérnöki Karán dolgozik, ahol 2009-ben habilitált doktor fokozatot szerzett, jelenleg egyetemi docens. Több szemeszteren át oktatott a göttingeni, freiburgi és vancouveri egyetemen, meghívott előadóként. Főbb kutatási területei az ökológiai talajtan, rekultivációk talajtani vonatkozásai és fás szárú ültetvények ökológiai, termőhelyi vizsgálata. Jogosult erdészeti szakszemélyzeti és talajvédelmi szakértői jogosultságokkal rendelkezik, gyakorlati szakmai feladatokat lát el a mező- és erdőgazdálkodás, talajvédelem területén.
Dr. Varga László Általános iskolai tanító, pedagógia szakos bölcsész, neveléstudományi kutató, a neveléstudomány habilitált doktora, a Soproni Egyetem Benedek Elek Pedagógia Kar egyetemi docense, a neveléstudomány mesterszak szakfelelőse, a Kar dékáni tisztségét öt éve tölti be. Alapítója és vezetője a nemzetközi kisgyermekkori neuropedagógia kutatócsoportnak és laboratóriumnak. Fő kutatási területei: gyermekkortörténet, a gyermekkor hatása az egyéni életútra, gyermeklét, gyermeki világkép és gyermekkultúra, gyermekkori fejlődés és fejlesztés, kooperatív tanulás, kisgyermekkori neuropedagógia, kompetencia alapú oktatás. Dr. Széles Zsuzsanna Dr. Széles Zsuzsanna a Soproni Egyetem Lámfalussy Sándor Közgazdaságtudományi Karának habilitált egyetemi docense. Gazdasági agrármérnök diplomáját a Gödöllői Agrártudományi Egyetem Gazdaság- és Társadalomtudományi Karának pénzügyi és számviteli szakirányán szerezte 1999-ben, majd a Nyugat-magyarországi Egyetem Közgazdaságtudományi Karán végzett mérnök-közgazdászként.
Oktatási és kutatási területe a vállalkozásfinanszírozás, vállalati pénzügyek, vállalati adózás, értékelemzés és a bankszámvitel. Az elmúlt 20 évben az oktatás mellett a szakmai életben is aktív szerepet vállalt a pénzügy és a számvitel területén. forrás: Soproni Egyetem Kiegészítés (2021. 07. 01. ) 2021. július 1-jétől az Erdőmérnöki Kar új szervezeti felállásban és új vezetőséggel folytatja a munkáját. Megbízott dékán: Dr. Heil Bálint egyetemi docens Megbízott oktatási dékánhelyettes: Dr. Kovács Gábor egyetemi docens Megbízott külügyi és kutatási dékánhelyettes: Dr. Czimber Kornél egyetemi docens Erdő- és Természeti Erőforrás-gazdálkodási Intézet Vezető: Dr. Lakatos Ferenc egyetemi tanár Geomatikai és Kultúrmérnöki Intézet Megbízott vezető: Dr. Király Géza egyetemi docens Környezet- és Természetvédelmi Intézet Vezető: Dr. Rétfalvi Tamás egyetemi docens Vadgazdálkodási és Vadbiológiai Intézet Vezető: Dr. Jánoska Ferenc egyetemi docens forrás: Soproni Egyetem
A XXI. század egyeteme meghatározó szerepet tölt be a tudásalapú gazdaság és társadalom innovációs struktúrájában, funkciójának tekinti az oktatás és kutatás mellett a tudás gazdasági tevékenységgé alakítását. A több évszázados hagyományokkal rendelkező Soproni Egyetem tudatosan felvállalja a gazdasági-társadalmi szerepét. Az európai felsőoktatás egyik meghatározó intézményeként a kutatás-fejlesztés-innováció-oktatás komplex tevékenységi körének fontos színtere, amely folyamatosan fejleszti humán és tárgyi infrastruktúráját. A magasszintű felsőfokú képzés mellett professzionális szolgáltatást nyújt, kiterjesztve azt az alkalmazott kutatásokra, a szakértésre és a tanácsadásra is. A Térségi Infrastrukturális Operatív Program keretében több jelentős beruházást valósítottunk meg. Ezek közül kiemelkedik a "Felsőoktatási tevékenységek színvonalának emeléséhez szükséges infrastrukturális és informatikai fejlesztések" ( TIOP-1. 3. 1/07/2/2F-2009-0008) c. pályázati beruházás, amely lehetővé tette a Természeti Erőforrások Kutató Központ létrehozását (TEKK, angolul Natural Resources Research Center, NRRC).
Kar betűkódja Képzési szint Munkarend Fin. forma Szak Ponthatár SOE-BPK A N csecsemő- és kisgyermeknevelő (Sopron) 280 K L csecsemő- és kisgyermeknevelő (Tata) gyógypedagógia (Sopron) gyógypedagógia (Tata) kommunikáció- és médiatudomány 400 szociálpedagógia n. i. óvodapedagógus óvodapedagógus [nemzetiségi óvodapedagógus (német)] M emberi erőforrás tanácsadó 50 neveléstudomány 90 tanári [2 félév [agrármérnöktanár]] tanári [2 félév [közgazdásztanár]] tanári [2 félév [mérnöktanár]] tanári [4 félév [agrármérnöktanár]] tanári [4 félév [közgazdásztanár]] tanári [4 félév [mérnöktanár]] n. i.
A barlang a Turul szobortól 5 percnyi járásra található. A méretei lenyűgözőek, hiszen 45 méter hosszú és 14 méter magas. A legnagyobb bejárati nyílása az autópályáról is látható. Két úton lehet megközelíteni. Ajánlom hogy a Turultól a piros jelzésen a lépcsőkön lefelé kezdjétek, majd visszafelé a barlangból egy keskeny résen átbújva térjetek vissza a parkolóhoz.
Európa legnagyobb madarat ábrázoló szobra, Árpád 907-ben, a Bánhidai síkon aratott győzelmének állít emléket. 10. Innen már nincs más dolgunk, csak lesétálni Tatabányára azon a 240 lépcsőfokon, amely a szobor alatt ereszkedik le a városba. Ezen a lépcsőn érhetők el a tatabányai vasalt utak beszálló pontjai is. Hegyen-völgyön át: Szelim-barlang, Tatabánya. Forrás: Nyáry Tamás, azaz az Ügyeletes Nagy Fehér Jelvényes Túravezető Pajtás…. szükségszerű rövidítésben csak egyszerűen Nagyfehér az Equinox Trekking Club nagyvezíre. Kedvence minden, amire fel lehet mászni. Domb, hegy, ferrata, csak a végén legyen kilátás. További túrái:
A Budapesttől 60 kilométere fekvő egykori bányászváros, a Vértes- és Gerecse-hegység közötti völgyben (Tatai-árok) fekszik. Lakossága körülbelül 68 ezer fő. Ezenkívül a település egy igazi forgalmi csomópont is, amit elsősorban a Bécs és Budapest közötti M1-es autópályának, az 1-es számú főútnak és az úgyszintén két fővárost összekötő vasútvonalak köszönhet. Fotó: Tatabánya látképe a Turulmadár mellől /Mihály Gábor/ Tatabánya történelme Tatabánya területe már az őskortól lakott volt, amit az itt talált számos lelet is bizonyít. Először 907-ben említik a környéket, pontosabban Bánhidát, ahol Árpád vezér elverte a bajor seregeket. Ennek emlékére emelték ezer évvel később, 1907-ben a Turul emlékművet. Később Alsógalla és Felsőgalla települések is kialakultak, majd a középkorban a török hódítás idáig is eljutott. Szelim-barlang, Tatabánya. A XVII. századtól az Eszterházy család birtokába került a terület. Az 1800-as évek végétől elkezdődött a szén bányászat, mely teljesen fellendítette a környéket. 1903-tól a bánya körüli kolónia Tatabánya néven vált ismerté.
Teteje néhány éve beszakadt, 7 méter széles kürtője a felszínen körbejárható. Az utóbbi években kezdeményezések indultak a barlang kulturális célú hasznosítására, melynek következtében színházi előadásokat, irodalmi esteket, fotótáborokat szerveznek a barlangban és környékén. Tatabánya önkormányzata egy geológiai és botanikai tanösvényt építetett a Szelim-barlang népszerűsítése és könnyebb megismerhetősége érdekében.
3. Néhány száz méter megtétele után bekanyarodunk az erdőbe. Egy völgy alján folytatjuk a sétát, amíg el nem érjük a János-forrást. Kellemes hideg vizével olthatjuk szomjunk. Érdemes a kulacsot is újra tölteni. Kényelmes erdei padok és tűzrakóhely is található itt, így akár piknikezhetünk is, ha hozunk magunkkal sütni valót. Fontos hogy mindig tartsuk be a tűzrakási szabályokat, és vegyük figyelembe, ha tűzgyújtási tilalom van. 4. Ha kipihentük magunkat, haladjunk tovább a völgyön felfele. Selim barlang tatabánya. Két – háromszáz méter megtétele után élesen jobbra kanyarodik a jelzés egy kereszteződésben. Könnyen észrevehető, mert 5 jelzés is van a fán. Rövidesen egy élesebb bal kanyar következik, aztán egy árkon kelünk át, és visszacsatlakozunk a piros kereszt jelzésbe. 5. Száz méter után újabb elágazás, majd rátérünk a piros háromszög jelzésre. Ezen jutunk fel kirándulásunk második látványosságához a Csúcsos-hegyre. Az út itt másfél kilométeren át meglehetősen meredek, de érdemes vállalni a kaptatót. 6. Amikor felérünk, a jutalom sem marad el, hiszen felmászhatunk a Ranzinger-kilátóba, ahonnan minden irányban káprázatos panoráma fogad.
"Egy mérges leheletű sárkány török kincset őriz benne! " – tartja az egyik monda, mely ehhez a különleges helyhez köthető. Mazsi, a vándor a mostani videójában azt a csodás triász időszaki, vastagpados dachsteini mészkőben található barlangot mutatja be, melynek nyugat felé néző nyílásán át gyönyörűen kúszik be a lemenő nap fénye, belül is megvilágítva a barlang falait. A teljes város a lábaink előtt fog heverni emellett igazán messzire elláthatunk. Jónéhány környékbeli településig elláthatunk, amelyek következő úticélod lehetnek. A közeli Tatán vár rád az Angol park esetleg a Kálvária, illetve Vértessomlón a Somló- hegyi kilátó, vagy Várgesztes. A Szelim-barlang (vagy más néven Szelim-lyuk, Eperjes-barlang, Bánhidai nagy barlang, Szemi-luki, Szent Vit barlangja, Szemi-lyuka, Bánhidai Szelim-barlang, Bánhidai Szelimluk barlang, Bánhidai-zsomboly, ) a Tatabánya feletti Kő-hegyen található nem messze a híres Turul madártól. Kényelmes sétával a tanösvényen gyorsan elérhetjük. A barlang 45 m hosszú és 14 m magas, vízfolyás vájta ki a mészkősziklából.