A Dohány utcai zsinagógát ugyanis nemcsak az ortodoxia, de a szakadást elutasítók közössége sem tekintette magáénak. Bevett nézet szerint a status quo hívei saját, konzervatívabb rítusú imaházat szerettek volna, ezért e célból 1867-ben megvettek két lakóházat a Rumbach Sebestyén utcában. Itt épült fel hamarosan közadakozásból az új imaház, amely a zsidónegyed úgynevezett zsinagóga-háromszögének második darabjaként született meg a híres bécsi szecessziós építész, Otto Wagner (1841-1918) tervei alapján. (Érdekes a kronológia: utolsóként a legkonzervatívabb, azaz az ortodoxok imaháza, a Kazinczy utcai zsinagóga épült fel 1912 és 1913 között, a Dohány utcai zsinagógával folytatott "verseny" szellemében. Rumbach utcai zsinagoga. ) Az osztrák építészt társtervezőként, leginkább a kivitelezésben Kallina Mór (1844-1913), a magyar neoreneszánsz építészet kiemelkedő alakja ( Honvéd Főparancsnokság épület, Budai Vigadó) segítette. A zsinagóga felekezeti hátterét illetően ugyanakkor itt feltétlenül utalni kell arra, hogy újabb kutatások szerint (Haraszti György, Komoróczy Szonja Ráhel) a szakirodalom és a Mazsihisz által egyaránt elfogadott állásponttal ellentétben a Rumbach voltaképpen nem a status quo ante irányzat, hanem a konzervatívabb ízlésű neológok számára épült.
Megjegyezném a tisztelt feleknek, hogy a vezetéknév+személynév típusú utcaneveket az isten adta nép a legritkább esetben használja teljes formájukban – tegye fel a kezét, aki például Kossuth Lajos tér ként emlegeti a Kossuth teret... (lásd még volt Lékai tér, Bethlen tér, Bokányi utca), sőt olyan példánk is akad, amikor ezt a hivatalos névhasználat is szentesítette: Kodály körönd. Van persze kivétel is, a Hámán Kató út és az Asztalos János park például valamiért mindig kimondatott a régi szép időkben. Tanúsíthatom viszont, hogy egyetlen eleven pesti se hívta sose az utcát Rumbach Sebestyén utcának, csakis Rumbach utcának. :o) – Bennó (beszól) 2007. június 4., 10:23 (CEST) [ válasz] (én mindig is Rumbach Sebestyén utcának hívtam, bár nem vagyok hétkeri Csörföly D Csörföly D 2007. Rumbach utcai zsinagóga műsora | Jegy.hu. június 4., 11:48 (CEST)) [ válasz] Asztalos kapcsán, hogy miért mondatott ki: mert nem mindig egyértelmű a kontextusból kifolyólag sem. Ugyanezért emlegetünk Krúdyt, Mikszáthot, Radnótit, Örkényt, de nem emlegetünk Józsefet, Szerbet, ezeket mindig kimondjuk az azonosalakúság mián stb.
Nekem tetszik a szöveg, gratulálok hozzá. Esetleg akinek vizsgaidőszakban van ideje beleolvasni a Budapest zsinagógái című könyvbe, ott még több érdekes információt talál. Drkazmer 2007. június 16., 23:12 (CEST) [ válasz] kiszedtem, hogy "elrejtve, magas épületek között" van. azt nem mondanám, hogy el van rejtve, a körülötte lévő épületek kb. olyan magasak, mint maga a zsinagóga. UrbFace - A Rumbach utcai zsinagóga. elrejtve pl. a miskolci belvárosi evangélikus templom van, ha nem tudod, hogy ott van, sose találnád meg a kapualjból nyíló belső udvarban. a fotóhoz gratula, pont errefelé jártam múlt héten, és megakadt a szemem az épületen, eltűnődtem, hogy lehet ilyen szűk utcában úgy lefotózni valamit, hogy látszódjon is a képen. – Alensha sms 2009. április 8., 02:00 (CEST) [ válasz]
Kortárs Magyar Dráma-díj Kortárs Magyar Dráma-díj: Máté Gábor, Spiró György és Tompa Andrea mond laudációt Kiderült, kik mondanak laudációt a Radnóti Zsuzsa által alapított Kortárs Magyar Dráma-díj átadóünnepségén: Máté Gábor, a budapesti Katona József Színház igazgatója; Spiró György író; Tompa Andrea író, kritikus. Vígszínház II. Richárd a Pesti Színházban – A főszerepben Vecsei H. Miklós A II. Richárd című darab bemutatójával folytatódik december 21-én, szombaton a Vígszínház Shakespeare-sorozata, Vecsei H. Miklós főszereplésével. A királydrámát Tompa Gábor rendezi a Pesti Színházban Pesti Színház Honderű – Spiró-darabot rendezett Valló Péter a Pestiben A Pesti Színház 2019-2020-as színházi évadának első bemutatója, Spiró György Honderű című komédiája nagyszerű művészek jutalomjátékát ígéri. Spiró György a Meggyeskertről, a dráma újrafordításáról és Csehovról | Alfahír. Spiró György Spiró György: "Az empátia alapkövetelmény" "A szakértők, a tanácsadók, a politológusok kancsal logikáját próbáltam előcsiholni magamból"- mondja Spiró György Egyéni javaslat című, humoreszkeket tartalmazó új kötete születéséről a szerző.
Katona József, Vörösmarty Mihály, Hamvas Béla – a három nagy világértelmező, a permanens válságok írói, mindhárman Spiró György szellemi rokonai. Irodalom ∙ Spiró György: Csirkefej. Nem véletlen, hogy Spiró György magyar átiratokat egybegyűjtő drámakötetében éppen ezek a szerzők, illetve alkotások (Jeruzsálem pusztulása, Czillei és a Hunyadiak, Szilveszter) kaptak helyet. Spiró... bővebben Utolsó ismert ár: A termék nincs raktáron, azonban Könyvkereső csoportunk igény esetén megkezdi felkutatását, melynek eredményéről értesítést küldünk. Bármely változás esetén Ön a friss információk birtokában dönthet megrendelése véglegesítéséről. Igénylés leadása 5% 3 299 Ft 3 134 Ft Kosárba Törzsvásárlóként: 313 pont 2 499 Ft 2 374 Ft Törzsvásárlóként: 237 pont 3 999 Ft 3 799 Ft Törzsvásárlóként: 379 pont 3 499 Ft 3 324 Ft Törzsvásárlóként: 332 pont Események H K Sz Cs P V 28 29 30 31 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24 25 26 27 1
"A Csirkefej című darabomnak eléggé ideologikus volt a kiindulása, csoda, hogy mégis mű lett belőle, ennek ellenére. Az alapötlet az, hogy egy öregasszonyt pont az ver agyon, akit ő a legjobban szeret, ami emberi alapötlet, igazi, tragikus, görögös alapötlet. De amikor eldőlt, milyen közegben játszatom ezt a történetet, mai magyarban, akkor úgy gondoltam, nem árt, ha bemutatom, hogy a mai magyar társadalomban minden... Tovább Tartalom Az imposztor (1983) 5 Csirkefej (1985) 83 Kvartett (1996) 161 Nincs megvásárolható példány A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük. Előjegyzem
Ennél többet nem is igen tehetett. De az eredmény mégiscsak az, hogy a merőben életszerű drámához társított merőben életszerűtlen színpadi forma nem született meg, mert a dicséretes szövegbevágáshoz mindkét színész kevésbé dicséretes életszerűséget társított. Nem és nem: diktálhat Spiró akármit, ők majdnem eljátszanak egy igazi házaspári sorsfordító estét, legfeljebb olyan a közeg körülöttük, mintha nem hozták volna meg még az összes bútort, nem pakolták volna még ki az összes ládát. Ez persze olyan rendkívüli erőfeszítést igényel - absztrakt környezetben lélektani realista játékot nyújtani -, amely, azon kívül, hogy voltaképpen magában hordja önnön kudarcát, látható és követhető. Hegyi Barbarának nagyobb kínlódás, hogy segédeszközök nélkül, pusztán belülről mégiscsak hozza mindazon lelki vívódást, amelyet éppenhogy nem szabadna hoznia - minden hangfelemelés, majdnem-sírás voltaképpen hiba. Lukács Sándornak cseppet sem esik nehezére ugyanez, igyekszik is el-elmozdulni az elképzelt figura naturalista kliséitől, de azért ő is megrendül, hullámzik, szenved néha.
Állítólag vadállati paródiája volt ez a Csehov az addigi előadásoknak. Efrost végül visszahívták Moszkvába száműzetéséből, hogy leváltsa Ljubimovot a Taganka élén, a rendező azonban belehalt az ezt körülvevő feszültségben. S hogy mit jelentett Csehov világhírűvé válása? Részben talán tévedés volt, másfelől azonban ezek a darabok - ugyan előfordulnak benne orosz utalások - nem tipikusan orosz művek, hiszen nem úgy foglalkoznak az orosz lélekkel, ahogyan azt megszoktuk akkor is, korábban is és később is az orosz irodalomban. Valami olyasmit mutatnak be - vélekedett Spiró -, amiről később kiderült, nem csak Oroszországban, hanem az egész világon az egyik fő probléma: az, ami a Dosztojevszkij kérdést (van-e Isten, és ha nincs, akkor mi van) eggyel meghaladja. Mégpedig, hogy nincs Isten, de az emberek továbbra is vallásosan gondolkodnak, s mindenféle valláspótlékokat tűznek ki maguk elé, hogy valahogy túléljék ezt az ürességet. Ez van benne ezekben a darabokban, s előbb került beléjük, mint ahogy a nyugat-európai vagy amerikai irodalomba; ezt érezték meg.