Főoldal Képzőművészet A festőművész, díszlettervező, performert életének 67. évében érte a halál. Olescher Tamás 1954. május 31-én született Budapesten. A 70-es években az alternatív művészet szervezője volt. A 80-as években Nyugat-Németországban, Frankfurtban élt, kortárs zenei műsorokat szerkesztett, színházi-, zenei- és tánc előadásokat rendezett. 1988-ban megkapta Frankfurt város művészeti díját. Ugyanabban az évben költözött haza, budapesti alternatív színházát, a Multi Média Színházat mint rituális közösségi színházat működtette. Az eklektikus festészet, a néptánc, a zene, a videó, azaz a hagyományos és a modern művészeti ágak és stílusok együttes alkalmazása jellemzett. Metafizikus, spirituális vagy biblikus-szakrális jellegű színes festményei, díszlettervei a világ teremtésének, a káoszból egy centrum (vagy kereszt) köré rendezésének körkörös, rituális, meseszerű megjelenítései – írja róla az Artportál. Fotó: Olescher Domonkos / 1995 óta irányította a II. Kerületi Önkormányzat fenntartásában működő Vízivárosi Galériát.
1995 óta irányította a II. Kerületi Önkormányzat fenntartásában működő Vízivárosi Galériát. Alkotó művészként az emberi élet értelme foglalkoztatta. Művei egyszerre mélyen szakrálisak, élénk színviláguk ugyanakkor az élet ősi, népies, elemi erejű igenléséről tanúskodnak. Művészetének egyik kulcsszava a harmónia. Olescher Tamás 1982 óta állított ki rendszeresen csoportos és egyéni kiállításokon. 1991-ben a Műcsarnokban, 1996-ban a Vigadó Galériában, 2015-ben az Újbuda Galériában volt egyebek között egyéni kiállítása. Művei hazai közgyűjteményekben a Magyar Nemzeti Galériában, a Szombathelyi Képtárban és a székesfehérvári Szent István Király Múzeumban találhatók meg. Németországban is több közgyűjtemény őrzi munkáit. Kiemelkedő képzőművészeti tevékenysége elismeréseként 2019-ben Munkácsy Mihály-díjban részesült. A II. Kerületi Önkormányzat Olescher Tamást 2018-ban II. Kerületért Emlékéremmel tüntette ki. Címlap
Életének 67. évében elhunyt Olescher Tamás Munkácsy-díjas festőművész, díszlettervező, perforemer - tudatta a család az MTI-vel. A tájékoztatás szerint az alkotót hosszan tartó betegség után kedden érte a halál. Olescher Tamás 1954. május 31-én született Budapesten. Az 1970-es években hamar kapcsolatba került az alternatív művésztársadalommal, amelynek tagjai a "tűrt" és "tiltott" kategória határán mozogtak. Később az alternatív művészet szervezője lett. Akkor rendezte meg a Rock Session I. koncertet a hűvösvölgyi Heinrich István utcában álló Magyar Szentföld-templomban. Azokban az években dolgozott a Bercsényi Klub programszervezőjeként is. Ahogy itthon fogyott körülötte a levegő, elhatározta, hogy külföldön próbál szerencsét. Mivel édesapja szász származású volt, Nyugat-Németország felé vette az irányt. A 80-as években Frankfurtban élt, kortárs zenei műsorokat szerkesztett, színházi-, zenei- és tánc előadásokat rendezett. 1988-ban megkapta Frankfurt város művészeti díját. Amikor a nyolcvanas évek végén hazaköltözött, létre hozta a Multi Média Színházat, amelyet az eklektikus festészet, a néptánc, a zene, a videó, azaz a hagyományos és a modern művészeti ágak és stílusok együttes alkalmazása jellemzett.
A Miniképek sorozat különösen kedves volt a szeptemberben elhunyt művész számára, hiszen ezek a kiállítások minden év októberében a magyar festészet napja programjaként jöttek létre, és évről évre több tucat alkotót sarkalltak arra, hogy egy kis, 20x20 centiméteres vászonra álmodja aktuális gondolatait, érzéseit, hangulatait. A kiállítást még Olescher Tamás készítette elő, akinek a közelmúltban bekövetkezett halála sok művészt indított arra, hogy a rendelkezésére álló minivásznat a galériavezető emlékének szentelje. A kiállítást megnyitó Feledy Balázs művészeti író első szavaival szintén Olescher Tamás alakját idézte fel: – Óriási űrt hagyott maga után – a magyar művészeti életből hiányozni fog a festő, a művészetszervező, a barát – mondta, majd hozzátette, Olescher Tamás több mint huszonöt éven át vezette a galériát óriási elhivatottsággal, az utolsó pillanatig lankadatlan lendülettel. Festőként nagyívű utat járt be, képei egy-egy imádságként jelentek meg: a transzcendenciát kereste, és ehhez a természetet hívta segítségül.
• Kísérletek a középpont definiálására, Szombathelyi Képtár, Szombathely • Görög Templom Kiállítóterem, Vác • Immaculata, Marczibányi Téri Művelődési Központ, Budapest 1995 • Örömhír táblák, Rét Galéria, Budapest • Festmények 1990-1995, Galéria Agro Hotel és Megyei Kiállítóterem Galéria, Békéscsaba • 10 év – 10 kép, Collegium Budapest • Festmények, templom, Hévizgyörk • Hótár – Jövőkép, Lágymányosi Közösségi Ház, Budapest (kat. ) • Csendéletek-virágok – Alpha-Omega, Hotel Flamenco 1996 • Trina Machina Mundi, Vigadó Galéria, Budapest (kat. ) • Festmények, Almássy Téri Szabadidő Központ • Budapesti Art Expo '96, Hungexpo 1997 • Különben szétesik…, Pataky Művelődési Központ, Collusio Galéria, Budapest • Festmények, Belvárosi Ifjúsági Ház, Budapest • Új ég, új föld…, Kelenföldi Egyházközösség Bocskai úti evangélikus temploma (kat. ) 1998 • Festmények 1989-1998, Szinyei Szalon (kat. ) 2000 • Rajzok, festmények, installációk, Petőfi Múzeum, Aszód 2001 • Orgona – liliom – aranyeső, Szinyei Szalon, Budapest 2004 • Egy boldog világ képei, Móra Ferenc Múzeum – Kass Galéria, Szeged 2005 • Az esztendők óriáskerekén, Scheffer Galéria, Budapest 2007 • Óriásképek, Marczibányi Téri Művelődési Központ, Budapest 2008 • Az örök mű képei, MU Színház Galéria, Budapest • Pünkösd, Scheffer Galéria, Budapest.
Eleve a kémes-ügynökös specializáció nem a kicsiknek való, s nem azért, mert félnek tőle, hanem mert nem tudnak mit kezdeni vele, nekik - bárhogy változnak is a dolgok körülöttünk - olyasmi szükséges egy ilyen filmtől, amit Csingiling és a nagy tündérmentés nyújtani tud. Vagy ha már kedveskednek a korosabb generációknak is, csinálják úgy, mint a Shrekekben, nem feledve, hogy alapvetően mégiscsak egy mesét forgatnak. Kinek ajánljuk? - Akiknek mindegy mi történik, csak simogatható állatok legyenek benne. - Akik szerint a macskáknak is megvan a maga Hannibal Lectere. - Amúgy meg: nem tudjuk. Kinek nem? - Kutyáknak. Endrődi Sándor: Eb ura fakó!. - Macskáknak. - Embereknek. 3/10
1 707. június 13-án I. József német-római császárt, magyar királyt az ónodi országgyűlés trónfosztottnak nyilvánította. 2006. 06. 13 06:58, Forrás: I. József magyar király és német-római császár, I. Lipót király és Pfalz-Neuburgi Eleonóra legidősebb fia 1678. július 26 - án született Bécsben, és 1711. április 17-én hunyt el. Neveltetése A tehetségét korán eláruló gyermeket a jezsuiták befolyásától mentes Salm herceg és Rummel világi pap nevelték fel. Még apja életében, 1687. december 9-én, a kilenc éves Józsefet Széchenyi György esztergomi érsek magyar királlyá koronázta. 1690-ben lett római király. 1699-ben feleségül vette a jezsuiták befolyása alatt levő Braunschweigi Vilma Amália hercegnőt, akitől két leánygyermeke született. Eb ura fakó, gyite fakó, gyí te ló. Ezek mik? Mi az a fakó?. A Pragmatica Sanctio az ő trónöröklési jogaikat is biztosította. József nem volt híve a Lipót tanácsosai által képviselt politikának. A spanyol örökösödési háború kitörése után nagy lelkesedéssel csatlakozott a háborút kedvelő franciaellenes párthoz, melynek legkiválóbb embere Szavójai Jenő herceg volt.
Gonosz terve ellen összefognak a kutya- - Diggs (eredeti hangja: James Marsden), Butch (eredeti hangja: Nick Nolte) - és macska-ügynökök - élükön: Catherine-nel (eredeti hangja: Christina Applegate) - és csatlakozik egy galamb is (Seamus: Katt Williams). A világ megmenekül, kialakul a jó barátság és a főhős kutyus rendőri gazdája (Chris O'Donnell) szintúgy örvend, hogy megkerül a film elején szertelen önfejűsége után végleg lefokozott, kennelbe zárt és onnan megszökött kutyája. Nem mese ez, gyermek Ha nem volna kisgyermekbarát a film, valószínűleg a főhős cicus és kutyus a barátságnál mélyebb kapcsolatban forrna össze, de ez komoly fajtalansági kérdés és az itt nem működik. Ám a legnagyobb baj az, hogy mint írtuk: a film (a rendező, a producerek, a stúdió) nem tudja, kinek szóljon. Szokás ugyan, hogy központi mese és a gyerekes puki-kaki viccek mellé az alkotók a szülőknek szóló felnőttesebb poénokat, filmes utalásokat tesznek (mint, mondjuk, a Shrek-filmekben), de itt Kopasz Kitty erőmacskájaként a Roger Moore-os Bond-filmek (Kém, aki szeretett engem, Holdkelte) Jaws karaktere lett cicásítva idemásolva és ami még furcsább: meg lett idézve A bárányok hallgatnak Hannibal Lecterje, ami kemény thriller a maga nemében (tehát anno még a nagyok közül sem látta mindenki) és ami a még nagyobb gond: mindez túlságosan hosszan történik, ami bágyasztja a kicsiket.