Ez a terület abban a pillanatban takarás nélkül marad. Az élő mulcs viszont egy folytonosságot biztosít, amit vagy alávetéssel, vagy rávetéssel újítunk meg – mondta a szakember a érdeklőésére. De mi lesz a gyomokkal? A mélymulcs egyik előnye a gyomosodási nyomás csökkenése, amely a folytonos talajborítottság (takarás és élő mulcs) előrehaladtával 15-20 százalékra csökken. Gyulai Iván szerint fontos, hogy a talajforgatásos technológiák azért járnak mindenképpen gyomosodással, mert a természetes szukcessziót minden szántás és ásás után újraindítják. A szukcesszió első lépésében viszont minden esetben a pionír növények telepednek meg. Ez a természet válaszreakciója, amelynek során a rajta esett sebet a lehető leggyorsabban kívánja begyógyítani. A gömörszőlősi mélymulcsos kertészet A komposzthagyó mélymulcs esetében a talajt nem ássuk és nem szántjuk, így a szukcessziót nem szakítjuk meg. Ezért a gyomok nem okoznak jelentős problémát a kertben. A szakember megjegyzi, hogy nem szabad a teljes gyomtalanításra törekedni, bizonyos mennyiségű gyomot védőnövénynek kell tekinteni.
Dátum: 2018. március 03. - 2018. április 29. Helyszín: Gömörszőlős Kassai út 37-39. Az ember és környezetkímélő kertművelés alapjai – Mélymulcs a gyakorlatban 2018 tavaszán A mélymulcsos gazdálkodás egy új megközelítés a kertművelésben, amely egyszerre kíméli időnket, fizikai erőnket, pénztárcánkat és környezetünket. Az érdeklődők az azonos című filmből ismerhették meg a módszert. A gyakorlatban azonban számos kérdés merül fel, amelyekre most választ kaphatnak az Ökológiai Intézet Gömörszőlősi Oktató Központjában, egy két napos gyakorlati képzés keretében. képzés választható időpontjai: 2018. március 3-4 2018. március 24-25 2018. április 28-29 Az érdeklődőket szeretettel várjuk Gömörszőlősön, a választott szombaton, 10. 00 órakor, a tréning várhatóan vasárnap 14. 00-kor egy ebéddel zárul. A képzést Gyulai Iván, az Ökológiai Intézet Alapítvány igazgatója tartja. Helyszín: Gömörszőlős, az Ökológiai Intézet Alapítvány Oktatóközpontja 3728 Gömörszőlős Kassai út 37-39. Külső helyszín: Szuhafő A képzés részvételi költsége 18.
Az élő mulcs takarónövényekkel történő állandó talajfedés A koncepció alapja, hogy -az időben korlátozott felszínborítást, és ökoszisztéma szolgáltatást nyújtó egynyári kultúrákkal szemben- a felszín borítása folyamatos legyen. A permakultúra a folytonos mezőgazdaság tudománya, ami utánozza a természetet, és a szukcessziós folyamatokra épít. Ennek az a következménye, hogy a talaj soha nem marad takarás nélkül. Több, mint 100 vendég hallgatta Gyulai Iván ökológus előadását a mélymulcsos kertészetről Kismaroson Minél több növényt kombinálunk, annál több hasznos funkciót teljesíthetünk. Ugyanakkor a fellépő vetélkedés elkerülhetetlenül a főtermény rovására megy. A kombinálás esetén alapszabály, hogy legalább egy talajjavító (pl., retek), egy nitrogénkötő (pl., herefélék, takarmányborsó) és egy nagy zöldtömeget hozó fűfélét (pl., olaszperje, zab, rozs) alkalmazzunk együtt. A nagyüzemi kultúráknál elterjedt takarónövényes technológiáknál az adott növényt vegyszerrel terminálják (például glifozáttal), beszántják, vagy betárcsázzák.
Dr. Gyulai Iván és a mélymulcsos kertgazdálkodás Dr. Gyulai Iván ökológusként, címzetes egyetemi docensként a Szent István Egyetemen, a Fenntartható fejlődés elmélete és gyakorlata tárgyat oktatja. Az Ökológiai Intézet a Fenntartható Fejlődésért Alapítvány alapítója és igazgatója. A Közép-Kelet-Európai Biodiverzitás Munkacsoport és a Magyar Természetvédők Szövetségének társelnöke. Munkásságáért 2005. március 15. -én a Magyar Köztársasági Érdemrend Lovagkeresztje kitüntetésben részesült. A fenntarthatóság, alternatív technikák nála nem csak elmélet, hanem gyakorlat is. 1993-ban irányításával létrejött a Gömörszőlősi fenntartható falu-program. Gyulai Iván szerint a mai hagyományos földművelés, a mezőgazdasági gépek használata, a föld felszántása mind olyan talajpusztulást okoznak, amit nagyon nehéz lesz majd helyreállítani. A legjobb talaj az erdőtalaj, mert itt a természet elvégzi maga a talaj-megújítást és nem kell forgatni a talajt. A minél sokszínűbb talaj-élet érdekében a leendő veteményesünk helyén komposztálunk, hogy természetes módon élesszük fel a talajt.
A takaró miatt egész évben kiegyenlítettebb a talajfelszín hőmérséklete, ami meggátolja a fagyváltozékonyság miatti felaprózódást, porozódást. A puha takarás még lejtőn is meggátolja a csapadékvíz lefolyását, az utolsó csepp csapadék is a talajba szivárog. A mulcs lehetővé teszi a víz tárolását, csak a teteje szárad ki a takarónak, és biztosítja a vízellátást az egész vegetációs időszakban. A lényege, hogy a vegetációs időszakban hiányzó kb. 200 mm csapadékot a vegetációs időn kívül raktározzuk el. Az alkalmazott mulcsvastagság is nagyon fontos, a permakultúrában alkalmazott sekély takarás nem biztosítja a víz tárolását, sem a gyomok távol tartását. A takarás előnye a gyomok távoltartása is. Ugyan itt is átnőnek, vagy a mulcsból kikelnek gyommagvak, de ezek eltávolítása nem ütközik nehézségbe a laza szerkezet miatt. A gyomosodási nyomás is sokkal kisebb, nagyjából az eredeti 20%-a. Jelentősen nőtt a talajélet, az erős és egészséges növények, illetve az alkalmazott növényszaporítási módszerek, biztosítják a kisebb kártételt.
A cége, a Bash túlságosan is hasonlít az Apple-re, az őt övező kultusz pedig Steve Jobséra, az emberiség megmentőjének a szerepét pedig elég egyértelműen Elon Musktól kölcsönözték. Nem lenne teljes a korunkba ágyazottság, ha nem tudnánk belelátni Mark Zuckerberget is, aki óhatatlanul eszünkbe jut, amikor Peter Isherwell telefonjai a legutolsó adatot is kiszívják a felhasználóiból, hogy az algoritmusaik aztán mindent megjósoljanak. És Leonardo DiCaprio csendes, visszafogott Randall Mindyje is visszhangozza a koronavírus idején média- és címlapsztárrá lett járványszakértő Anthony Faucit. A Ne nézz fel! üstököse az egyik olvasat szerint a klímaválság alteregója, de ugyanígy megszemélyesítheti a koronavírust, egy atomháborút, de a forgatókönyvhöz hűen maradhatunk akár valamilyen gyorsan száguldó égitestnél is, a Föld és az itt élők történetében nem példa nélküliek az ilyen becsapódások – állítólag a dinoszauroszok tudnának erről mesélni –, és nem állítható, hogy ha tényleg nagy lenne a baj, nagyon felkészültek lennénk ezen a téren.
A Ne nézz fel! vajon egy sima vígjáték, vagy egy tűpontos szatíra korunk társadalmáról? Tavaly december végén rukkolt elő a Netflix 2021 nagy dobásával, a Ne nézz fel! (Don't Look Up) című filmmel, melyben olyan sztárok tűntek fel, mint Leonardo DiCaprio, Jennifer Lawrence, Meryl Streep, Jonah Hill, Cate Blanchett valamint Timothée Chalamet. Az alkotás tavaly év elején forgott főként Bostonban, és az alaptörténet szerint két csillagász (DiCaprio és Lawrence) felfedez egy, a Föld felé tartó meteort, a problémával pedig eljutnak az Egyesült Államok elnöknőjéhez (Meryl Streep), hogy figyelmeztessék ők. Azonban nem épp azt a reakciót kapják az Ovális Irodában, mint amire számítanak, és amikor a médiához fordulnak, ott sem veszik őket komolyan, hiába mondják el, hogy a becsapódás nagy valószínűséggel az emberiség végét jelenti. Forrás: Így aztán rossz szájízzel izgulhatunk végig két órát, hogy hogy lehetnek az emberek ennyire érzéketlenek és megvezethetőek, illetve azon is, hogy vajon ez a valóságban is így történne vagy csak Adam McKay rendező agyának szüleménye az egész?
A mindennapok léptéke nem hagy helyet semminek, ami ezeken a mindennapokon túlmutatna – az emberiség tényleg úgy jelenik meg ebben a filmben, mint a ragacsban vergődő légy. Nem lát tovább az agyonlájkolt videóknál, a következő választásnál, a nézettségnél, a jópofizásba csomagolt közömbösségnél. A 2021-es civilizációs ismertetőjegyeinket olyan éles humorral rajzolja fel a Ne nézz fel!, hogy sírni lenne kedvünk. A film azért is működik itt és most, mert a karikatúraszerű szereplőiben ott látjuk a nagyon is valóságos megfelelőiket, néha mintha egy híradó köszönne vissza a jelen híreivel, megvilágítva a tökölés valóságosságát – hogy aztán az utolsó képsorok megmutassák a tétjét is. Meryl Streep Orlean elnökéről első látásra talán Hillary Clinton fog beugrani – a nadrágkosztümtől nehéz elvonatkoztatni –, de a karakteréből több volt elnök is kibukik. Leginkább persze Donald Trump. És nemcsak azért, mert mindketten valóságshow-s múltból futottak be a politikába, hanem a tudományos gondolkodással vagy bármilyen intellektuális erőfeszítéssel szembeni ellenérzéseik miatt is.
Így aztán, amikor visszatért a forgatókönyvhöz, legalább 20 százalékkal őrültebbet kellett írnia, mert a valóság is őrültebb lett, mint a film sztorija. Ha olykor frusztrálónak tűnik a Ne nézz fel!, az azért van, mert a helyzet, amiben vagyunk, frusztráló. Adam McKay ökölbe szorult keze vagyunk.
[6] Színpadi szerepei [ szerkesztés] Angyalka (Molière: A képzelt beteg) Antonyina (Gorkij: Jegor Bulicsov és a többiek) Beatriz ( Lope de Vega: Donna Juana) Brandt Olga ( Sándor Kálmán: A senki városa) Cherubin ( Beaumarchais: Figaro házassága) Cleopatra (Shaw: Caesar és Cleopatra) Erzsi ( Vészi Endre: A titkárnő) Hedda ( Henrik Ibsen: Hedda Gabler) Irma (Breffort–Monnot: Irma, te édes! )
Ami pedig a történet kerekségét adja az az, hogy végül mindenki elnyeri a méltó büntetését azért, amiért nem cselekedett akkor, amikor még lehetősége lett volna rá. Gyakorlatilag nem lehet egyedül felelőssé tenni az elitet az emberiség pusztulásáért, mert ahhoz, hogy számunkra ilyen ostoba módon bevégeztessen, lényegében mindenkire szükség volt. Így pontosan azt kaptuk, amit megérdemlünk.