A végén beleforgatjuk a habbá vert tejszínt is. A narancs húsát apró darabokra vágjuk, és a krémhez adjuk. A tortalapokat összetöltjük a krémmel, úgy, hogy a felső lapra is jusson belőle. A tejszínt a porcukorral kemény habbá verjük, és kidíszítjük vele a tortát. (szükség szerint használjunk hozzá habfixet) Narancsgerezdekkel és tetszés szerinti kiegészítőkkel díszítjük. OROSZKRÉM TORTA RECEPT VIDEÓVAL - oroszkrém torta készítése. Oroszkrém torta Marcsitól 3. 67 / 5 ( 9 értékelés) Cimkék: 1óra 30 perc 8 főre Normál Vegetáriánus
Visszajelzés küldése
További desszert recepteket itt találhatsz!
A krém első részét rákenjük az alsó lapra, majd megszórjuk a rumba áztatott mazsolával. Rátesszük a 2. Oroszkrem torta recept szecsi szilvi. lapot, ezt megkenjük a krém második felével, megszórjuk a maradék mazsolával. Ráhelyezzük az utolsó lapot és a maradék krémmel bevonjuk a torta tetejét és oldalát. Én a díszítésre szánt tejszínhabba kevertem ételszínezéket. Az első adagba csak 3 cseppet, aztán megdupláztam, hogy intenzívebbek legyen a színek. Ízlés szerint díszítjük.
Oroszkrémtorta - Recept Videók - YouTube
Változatos növény- és állatvilágával, színes programkínálatával a Kiskunsági Nemzeti Park a kirándulók egyik kedvelt célpontja. Évente 100 ezer regisztrált látogatót fogadnak létesítményeikben és programjaikon, például a különböző szervezett túrákon, rendezvényeken, tanösvényeken vagy a kecskeméti Természet Házában. A nemzeti park látogatóközpontja, 25 tanösvénye, 6 bemutatóhelye, 2 erdei iskolája kínál kikapcsolódást az ide érkezőknek. Évről évre egyre népszerűbbek a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság szakvezetéses túrái, a gyalogos és kerékpáros túrák, kenutúrák, és a hobbifotósoknak szervezett programok. A látogatókat olyan különleges élményekkel várják, mint a tiszavirág túra, vadvirág túra, részt vehetnek hajnali túzoklesen, darulesen, ellátogathatnak a különleges homokbuckákhoz, de kipróbálhatják magukat hajóskapitányként is a Tiszán. A térség turisztikai vonzereje hamarosan tovább növekszik, hiszen rövidesen egy, a madárvilág bemutatását célzó fejlesztés veszi kezdetét a Csaj-tónál.
A történelmi idők néha robbanásszerű, máskor lassan őrlő folyamatai jelentős változásokat eredményeztek a tájban. Elég, ha a Honfoglalás vélhetően ide kötődő eseményeire, a török idők alatti pusztásodásra, a kunok és Kecskemét nagyarányú állattartására, az ember előidézte újkori homokmozgásokra, vagy a szőlő-, gyümölcs-, kertkultúrára és az attól elválaszthatatlan tanyasi gazdálkodásra gondolunk. A különleges, síkvidéki táj - látszólagos egyhangúsága ellenére - sokféle, változatos élőhelyet foglal magába. Egyszerre őrzi a természet állandó változásának nyomait, a víz és a szél felszínformáló erejét, és az évszázadok óta itt élő emberek kézjegyét. A kultúrtájjá formált Kiskunságban ma már üdítő, élményt nyújtó és sok meglepetést tartogató maradványterületek a vadvizes szikesek, a szaggatott felszínű buckavidékek, vagy az a néhány vizes élőhely, mely a vízrendezések előtti táj összetett természetességét villantja elénk. Pont emiatt, más nemzeti parkokkal ellentétben a Kiskunsági Nemzeti Park nem egybefüggő terület, hanem mozaikos felépítésű, kilenc egységből álló hálózat, amely magában hordoz minden jellegzetes kiskunsági értéket.
A túzokvédelmi programoknak köszönhetően számuk növekedésnek indult, bár még sok feladat áll a természetvédelmi szakemberek előtt. "A túzok határon átnyúló védelme Közép-Európában" elnevezésű LIFE Nature pályázat (), keretében, illetve ahhoz kapcsolódóan mintegy 60 km középfeszültségű vezeték került földkábelbe a Felső-Kiskunságban, jelentősen növelve ezzel a túzokok életterét és megszüntetve a felnőtt madarak első számú veszélyeztető tényezőjét; a légvezetékekkel történő ütközést. A beavatkozás sikerességét jelzi, hogy az idei évben a korábbi légvezetékek környezetében, olyan területeken, ahol korábban egyáltalán nem, vagy csak kisebb létszámú csapatok voltak, már többször figyeltek meg a KNPI szakemberei nagyobb, akár 80 példányt számláló csapatokat dürgési időben. A dürgő- és költőhelyek zavartalanságának biztosítása szintén kiemelten fontos, ennek ellenére viszonylag sok zavarás éri a túzokokat ebben az időszakban. Az agrár-környezetgazdálkodási program túzokvédelmi intézkedéseivel érintett, illetve a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság vagyonkezelésében lévő területeken a mezőgazdasági művelés a túzok ökológiai igényeihez igazodik; vagyis a szaporodási időszakban itt nem történik művelés.
A Nemzeti Parki védjegy a vásárlók és fogyasztók felé minőségi garanciát jelent, hogy az adott régióból származik, környezetkímélő módon előállított, jó minőségű, és az adott területhez közvetlenül kapcsolódik.
Így csökkenteni lehet a mezőgazdasági gépek okozta zavarást és a tojások, fiókák veszélyeztetését. A vadásztársaságokkal együttműködve pedig a vadászható ragadozók (pl. róka, dolmányos varjú) állományának szabályozását végzi a kNPI, növelve ezzel a sikeres költés és fiókanevelés esélyét. Ezek az intézkedések pozitív hatással vannak az őz- és apróvad-állományokra, valamint a mezőgazdasági területekhez kötődő védett fajokra (pl. mezei pacsirta, sordély, sárga billegető) is. Ezért jellemző a Felső-Kiskunságban, hogy a túzokok gyakran láthatók együtt őzekkel, mezei nyulakkal. A túzok Magyarországon 1971 óta védett, 1979 óta fokozottan védett faj, természetvédelmi értéke a legmagasabb kategóriát jelentő egymillió forint. (a fotók és a videóbejátszások Lóránt Miklós felvételei)