A menyecskék kendőviselete megkülönböztető jelleggel bírt a kendők fajtáját, anyagát tekintve, ahogy azt a továbbiakban is olvashatjuk. A kendőket gyakran a kontyra rögzítették vagy a főkötő felett hordták. Az ún. menyecskés kötés például a háromszögre hajtott kendő főkötő feletti, tarkón való megkötése. Az elől kötött kendőt áll alá valónak hívták. A hétköznapi színes, kékfestéssel készült kendők mellett az ünnepi viseletet a selyem és rojtosszegélyű kendők jelentették, télen a vastagabb anyagok, a gyapjú és a posztó védték az asszonyok fejét a hidegtől. A hosszúkendő vagy fidel/fedél 2-3 méter hosszú, fél méter széles volt, és sokféle variációban viselhető. Magyar népviseletek tájegységenként. A dulandlé (tulle anglais, azaz angol tüll) tüllből készült, hímzett sarkú, nagyméretű kendő, amelyet félbehajtva, háromszög alakjában hordtak. Kalotaszegen az új asszony ünnepi viselete volt. A bíbor vagy tekerődzőfátyol a főkötőre tűzött és a nyakon körbetekert fátyolkendő szintén a fiatalasszonyok cifra kiegészítője volt. Főként az ország legdíszesebb viseleteiről híres Sárközben volt használatban.
Az öltözetnek minden kultúrában és minden időben nagy szerepe volt. Egy-egy ruhadarabnak a viselése vagy letevése rangnak, méltóságnak is jelképe. Egyes ruhaformák vagy ruhák színei önmagukban is alkalmasak arra, hogy különféle alkalmakat vagy érzelmeket fejezzenek ki. A középkori lovagvilágban például a nők ruhájának kék színe hűséget, a zöld pedig reményt fejezett ki. A paraszti társadalomban ugyanílyen jelképes értelmet kaptak az öltözetek, melyeknek jelentését az adott közösségben egyformán megértett mindenki. Az öltözködés szabályozói [ szerkesztés] A falusi szokás szerint mindenki olyan öltözetben járhatott, amilyet az illető falusi társadalomban betöltött szerep neki megengedett, ill. tőle megkövetelt. Azonban néha az egyházi és világi intézmények is beleszóltak ebbe a szabályozómechanizmusba. 1567-ben például a debreceni zsinat hosszú időre megszabta az egész Tiszántúl öltözködését azzal, hogy kimondta: "A tiszthöz illendő méltó ruhát viseljen minden. Világhíres magyar népviseletek, melyekre mindenki büszke lehet!. A bíró mást, a hajdú mást, egyéb mester az ő tisztihöz illendőt viseljen. "
Flórián Mária - Magyar parasztviselet Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható. Flórián Mária - Magyar parasztviseletek Magyarságképünkben igen jelentős szerepe van a paraszti kultúrának, ezen belül is kiemelkedő a textil- és öltözködéskultúra. A néprajztudománynak erről az ágáló) több évtizede nem látott napvilágot átfogó mű. A szerző - a történeti viseletkutatás egyik legkiválóbb szakembere - jelen kötettel vállalta a magyar nyelvterület, vagyis a történeti Magyarország viseleteit összegző mű megalkotását. Mindenek előtt felhívja az Olvasó figyelmét arra a téves felfogásra, amely a népviseletet a népművészet jelenségei közé sorolja. Szerkesztő:Perfectmiss/Magyar népviselet – Wikipédia. A népviselet ennél több: "Nincs a paraszti életmenetnek másik olyan területe, ami az öltözködéshez hasonló folyamatossággal, rugalmassággal követné és tükrözné hajdan volt nagyanyáink, nagyapáink mindennapi törekvéseit, becsvágyát, ahogy megjelenésükkel megfogalmazták, megrajzolták az önmagukról alkotott képet. " - írja a szerző.
Mindkét vidéken látványos, többszínű hímzést készítenek, az ezekhez felhasznált szövetanyagokat pedig sokan a magyar népművészet jelképeinek tartják. A férfiak viselete az Alföldön Ha az Alföld viseleteiről van szó, akkor elkerülhetetlen, hogy előkerüljenek a pásztorruhák, amelyek ingből, gatyából, mellényből és szükség szerint valamilyen melegebb ruhadarabból, általában szőrmekabátból áll. Kiegészítők terén elmaradhatatlan a pásztorkalap és a csizmák is. A hímzett minták általában a fehér ingekre és a gatyákra kerültek rá. A férfiak alkalmi ingjeit gyakran csinosították ilyen színes mintázatokkal. A kalapoknak és sapkáknak külön részleget is szentelhetnénk. Ezekből számos variáció is elterjedt, gyakran egy madártollal díszítve. Külön érdekesség, hogy a XVIII. és XIX. században a kalapokat és a külső ruhadarabokat faggyúval vagy zsírral kenték be, hogy taszítsák a vizet (habár ettől a ruhadarabok általában igen nehézzé váltak). A férfiak általában magassarkú csizmákat hordtak. A nők viselete az Alföldön A nők hagyományos öltözéke az Alföldön számos barokk stíluselemet sorakoztat fel a széles rakott szoknyáktól kezdve a hímzett ingeken, kötényeken, külső viseleteken át a cipőkig, csizmákig és fejdíszekig.
Központi e-mail cím: Osztályvezető: Császár-Faragó Zita E-mail: Levélcím: 6725 Szeged, Boldogasszony sgt. 6. Telefon: 62 / 546 - 066 62 / 546 - 064 62 / 546 - 067 (mindhárom telefonszám hétfőtől péntekig, 9 és 12 óra között hívható) Tanulmányi előadók: Farkasné Angyal Tímea tanulmányi előadó Szűcs Kitti Noémi Schachererné Farkas Melinda Tanács Mária ta Bognár-Kurucz Dániel
Tájékoztatjuk, hogy a Kar terem kapacitásai az órarendi és egyéb oktatással összefüggő foglaltságon felül vehetők igénybe a jelenleg érvényes terembérleti szabályzatban foglaltak szerint. Terembérlési, illetve teremfoglalási igényével kapcsolatban először legyen kedves érdeklődni a terem foglaltságáról az adott időszakban az alábbi elérhetőségek valamelyikén: Balázs Sára, oktatásszervező SZAOK Tanulmányi Osztály Tel. : +36 62 34 22 86 E-mail: Amennyiben az előzetes tájékozódás alapján szabad a terem, a terembérlési űrlap (docx) kitöltése következik. Az űrlapot, kérjük, pontosan és hiánytalanul töltse ki. Ezt követően a kitöltött és aláírt dokumentumot az alábbi címre legyen kedves elküldeni: Prof. Dr. Szegedi Tudományegyetem | Tanulmányi Osztály. Lázár György orvoskari dékán SZTE SZAOK Dékáni Hivatal 6725 Szeged, Tisza Lajos körút 109. Tel. : +36 62 54 50 15 Dékán Úr – véleményezés után – ezt a dokumentumot továbbítja az SZAOK Tanulmányi Osztály teremfoglalásokért felelős ügyintézőjéhez (Balázs Sára), aki intézi a foglalással kapcsolatos teendőket, továbbá elkészíti az engedélyt.
Tanulmányi osztályvezető: Marinkovné Kádár Ágnes [@] tel. : +36-62-544-854 Munkatársak: Varga Noémi tanulmányi referens tel. : +36-62-544-603 Kondacs Gergely Rácz Teodóra oktatásszervezési referens tel. : +36-62-544-602