: Nice, Richard. ] Cambridge, MA: Harvard University Press, 1984. ) Bourdieu, Pierre: A habitus és az életstílusok tere. : Fáber Ágoston. ] Replika, 2010. 21 (72): 49–94. Bourdieu, Pierre: Társadalmi tér és szimbolikus tér. : Berkovits Balázs. ] In Bourdieu, Pierre: A gyakorlati észjárás. A társadalmi cselekvés elméletéről. Budapest: Napvilág Kiadó, 2002. 11–29. Bourdieu, Pierre: A társadalmi tér és a csoportok keletkezése. ] In Angelusz Róbert – Gecser Ottó – Éber Márk Áron (szerk. [Elektronikus szöveggyűjtemény. ] Budapest, 2011. Megjelenés előtt. Bourdieu, Pierre: Alapelvek a kulturális alkotások szociológiájához. 174–185. Bourdieu, Pierre: A művészeti észlelés szociológiai elméletének elemei. In Józsa Péter (szerk. ): Művészetszociológiai válogatott tanulmányok. : Józsa Péter. ] Budapest: Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, 1978. 175–200. Douglas, Mary – Isherwood, Baron: A javak használatának változatai. : Pásztor Zoltán. 150–159. Hradil, Stefan: Társadalmi helyzetek és miliők. Egy fejlett társadalom struktúrájának elemzése.
Eötvös Loránd Tudományegyetem, Társadalomtudományi Kar, Szociológia Tanszék, adjunktus. Szociológusként végeztem, 2008 óta vezetek előadásokat és szemináriumokat az ELTE Társadalomtudományi Karán. Elsősorban tudásszociológiai problémák, társadalmi szerkezetek és tudásszerkezetek összefüggései foglalkoztatnak. Óráim alapvetően a "magyar társadalom" szerkezetével, átalakulási folyamataival, globális összefüggéseivel kapcsolatosak. E kérdések óhatatlanul összekapcsolódnak olyan társadalom- és gazdaságpolitikai problémákkal, mint amilyen az egyenlőség és az egyenlőtlenség(ek), az igazságosság és igazságtalanság(ok), a fenntarthatóság és a fenntarthatatlanság (különböző formái). A tárgyalt témákat minden esetben ilyen, a közjóhoz kapcsolódó dilemmák felől közelítem meg. Tagja vagyok a Helyzet Műhelynek (2011 óta), igazgatóként segítem az ELTE Angelusz Róbert Társadalomtudományi Szakkollégiumát (2016 óta), szerkesztője vagyok az Új Egyenlőség nevű online magazinnak (szintén 2016 óta). Oktatott tárgyam: Térbeli társadalmi folyamatok Kapcsolat: (kép:)
: Berger Viktor. Megjelenés előtt. Hradil, Stefan: Régi fogalmak és új struktúrák. Miliő-, szubkultúra- és életstílus-kutatás a '80-as években. In Andorka Rudolf – Hradil, Stefan – Peschar, Julius S. (szerk. ): Társadalmi rétegződés. Budapest: Aula Kiadó, 1996. 347–387. Simmel, Georg: A divat. ] In uő. : Válogatott társadalomelméleti tanulmányok. Budapest: Gondolat Kiadó, 1973. 473–507. Slater, Don: A fogyasztói kultúra körvonalai. : Kacsuk Zoltán. 16 (51–52): 197–205. Ben, Fine – Leopold, Ellen: Mi a fogyasztói társadalom? [Ford. : Simányi Léna. 16 (51–52): 207–219. Miller, Daniel: A fogyasztás mítoszai. : Kacsuk Zoltán, Simányi Léna, Rácz Márton és Kováts Réka. 16 (51–52): 239–256. Sahlins, Marshall: La Pensée Bourgeoise. A nyugati társadalom mint kultúra. : Dombos Tamás. 21 (72): 17–48. Certeau, Michel de: A hétköznapok felfedezése: a cselekvés művészete. Használati módok és taktikák. 21 (72): 95–107. Lears, T. J. Jackson: A megváltástól az önmegvalósításig. A reklám és a fogyasztói kultúra terapeutikus gyökerei, 1880–1930.
Végül 1874-ben került végleg állami tulajdonba a Pallavicini családdal kötött csereügylet révén, melynek során a Sugárút (ma Andrássy út) 98. számú palotát kapták meg az őrgrófok. Vöröskereszt váci út 67. A Duna felé néző terasz (fotó: Bodó Péter/) Ybl az 1870-es, 1880-as években is dolgozott az épületen: 1875-ben Tisza Kálmán miniszerelnök kérésére az ő tervei szerint alakítottak ki egy úgynevezett Gobelin-termet (kék falakkal) és egy Mária Teréziáról elnevezett termet (vörös falakkal) is. Egy évtizeddel később pedig a Dunára néző oldal vált munkaterületté, ugyanis lebontották a télikertet, hogy helyette egy öntöttvas oszlopokon álló teraszt építsenek. A két világháború között is történtek átalakítások: 1927–28-ban Hikisch Rezső elgondolása valósult meg, és a Tükörterem két szomszédját, a minisztertanácsi saroktermet, valamint a miniszteri várótermet neoempire stílusúvá építették át, az úgynevezett Kerek szalonban gyönyörű intarziás parkettát fektettek le. A homlokzaton csupán annyi változott, hogy az északi szárnyon egy Szent György-domborművet is elhelyeztek, amelyet Kisfaludi Strobl Zsigmond készített.
Egy 1822-ből származó leírás szerint a palotában színpompás helyiségek sorakoztak: egy fehér márvánnyal borított terem (Tükörterem), egy sárga kárpitos hálószoba, egy zöld drapériás fogadószoba, egy vörös drapériás társalgó, egy kék és egy sárga selyemmel borított játékszoba, egy szürke drapériás terem, amely török sátrat mintázott és egy nagyterem, melynek mennyezetét aranyozott faragványok díszítették. Axioart.com - Nemzetközi Műkereskedelmi Oldal. Szintén reprezentatív célzattal építettek a Duna felőli szárny déli részéhez egy kétszintes télikertet, melynek emeletére a gróf nappalijából nyílt kijárat. Gróf Sándor Móric, az Ördöglovas (forrás:) Ez a színgazdagság is jelezte, hogy nem akármilyen férfi volt Sándor Vince. Nemesi családból származott – bár a grófi címet csak apja, Sándor Antal szerezte meg –, ennek ellenére gyakran fittyet hányt a társadalmi elvárásoknak. A színházba járást például nem tekintette előkelő eseménynek, minden este ellátogatott a palotája melletti Várszínházba – a volt Karmelita kolostorba –, és hogy még csak az utcára se kelljen kilépnie, a két épületet fedett folyosóval köttette össze.
A török kiűzése után a budavári Szent György téren katonai építményeket létesítettek, a Duna felőli oldalon két tüzérlaktanya állt, melyeket azonban csak a XVIII. század végéig használtak. Gróf Sándor Vince (1766–1823) császári és királyi kamarás 1803-ban megvásárolta azokat a kincstártól, hogy helyükre saját palotáját építse fel. Az építész személyéről teljes hitelt érdemlő bizonyíték nem maradt fenn, de valószínűleg vagy a bécsi Johann Aman vagy Pollack Mihály készítette a terveket. Az is elképzelhető, hogy mindketten dolgoztak rajta: Amanhoz – aki a bécsi Udvari Építészi Igazgatóság vezetője, nagy tekintélyű szakember volt – köthető az alapkoncepció kidolgozása, a kivitelezést pedig Pollack irányította, és ő végezhette a belső tér díszítését is. Than Mór: Pollack Mihály portréja (forrás: Magyar Digitális Múzeumi Könyvtár) A laktanyák minden bizonnyal jó állapotban lehettek, ugyanis nem bontották le őket teljesen, falait felhasználták a palota építésénél. A szabálytalan négyszög alaprajzú, észak-déli irányban nyújtott épület egy központi udvar köré szerveződik.