Steiner Kristóf egy riportműsorban lett nagyon szimpatikus nem olyan rég. Persze, annak idején ismertem a Viva TV-ből, meg mostanában olvastam itt-ott a vegán receptjeit, de ez a bizonyos beszélgetés kellett ahhoz, hogy kikölcsönözzem néhány könyvét a könyvtárból. Azt kell mondjam, annyira tetszik az életfelfogása, annyira szerethetően gondolkozik az emberekről és a világról, hogy könyvei elolvasása után szimpátiám csak nőtt iránta. Lélekbonbon Ebben a könyvecskében, mint a bonbonos dobozokban vannak Kristóf bonbonjai, történetei. Ez olyan doboz, amiben minden bonbon más ízű. De nem tudjuk előre kiválasztani, hogy milyet együnk, a végén derül csak ki, hogy ízlett-e vagy sem. Vannak közte nagyon jók, jók és kevésbé jók, de még ezeknél is megértem, hogy miért kerültek a könyvbe. Könyv: Steiner Kristóf: Lélekbonbon - Hernádi Antikvárium - Online antikvárium. Mert Kristófnak az a pillanat, az a történés, vagy éppen gondolat, akkor nagyon fontos volt, még ha nekem nem is jött át annyira. A személyisége viszont nagyon átjött, és megállapítottam, hogy egy nagyon szerethető, nagyon szerető, nagyon elfogadó ember ő, aki a jót keresi a világban, az emberekben, nagyra értékeli a szabadságot, a pillanatnyi örömöt, a boldogságot, a szeretetet és a szerelmet.
Steiner Kristóf második könyve leginkább egy doboz szellemi csokoládéhoz hasonlatos: bárhol felnyithatjuk, és szemezgethetünk a hetvenkét történet, emlék, gondolat, álláspont, vagy szokatlan párbeszéd között. A "buddhista családban nevelkedett, Izraelben élő vegán, meleg kabbalista celebritás" a ráaggatott címkéket olykor leszaggatva vagy azokra önironikusan ráerősítve hol viccesen profán, hol szándékosan gejl, hol meglepően mély, és ezúttal édesen kesernyés "lélekbonbonokkal" kínálja meg azokat az olvasókat, akik a szerzővel együtt hisznek benne: miként az étel, a boldogság is csak akkor igazán finom, csak akkor valódi, ha megosztjuk valakivel.
ISBN: 9789632544779 Kötés típusa: kemény papírkötés, kiadói borítóban Terjedelem: 265 Nyelv: magyar Méret: Szélesség: 13. 00cm, Magasság: 20. 50cm Súly: 0. 40kg Kategória: Steiner Kristóf (1982. február 19. –) újságíró, szinkrondramaturg, a magyar Viva Tv zenecsatorna volt műsorvezetője és szerkesztője, aki színészként is dolgozik. Rendszeresen publikál a Cosmopolitan, Fashion Street, HBO Star, PEP!, Nők Lapja, Évszakok, Psziché és Marie Claire magazinokban, filmkritikái az Exit magazinban olvashatók. 2008 tavasza óta a PEP! magazin felelős szerkesztője, N. Forgács Gábor Á című filmjében társíróként működik közre. Első könyve, a Gumimatrac a Gangeszen a Jaffa kiadó gondozásában jelent meg. Steiner Kristóf: Lélekbonbon - KönyvErdő / könyv. 2011. február óta a MusicPlus televízió főszerkesztője, és ez év októberében jelent meg Lélekbonbon című második könyve.
205. oldal Szépségünk nem tégelyekből vagy tubusokból fakad, hanem minden egyes olyan pillanatunkból, amikor képesek vagyunk felülemelkedni a külsőségeinken, és megszabadulunk a görcsös kényszertől, hogy megfeleljünk a társadalmunk elvárásainak. 216. oldal
198-199. oldal A csótány valójában teljesen olyan, mint a pillangó... csak rosszabb a PR-ja. 113. oldal A világ egyik legnagyobb baja, hogy az emberek túl komolyan veszik magukat. Sigourney Weaver (átvett idézet) 258. oldal Ha a vágóhidaknak üvegfaluk lenne, mindenki vegetáriánus volna. Paul McCartney (átvett idézet) 194. oldal Az álláspontunk megváltoztatása nem gyávaság, hanem a legnagyobb bátorság. 45. oldal Írjunk, fessünk, főzzünk, teremtsünk, szolgáljunk, szerelmeskedjünk, dolgozzunk kőkeményen mindannyiunkért, és soha, de soha ne térjünk le erről az ösvényről. Botladozni lehet rajta, nagyokat esni is, de hé... senki sem játszana Super Marióval, ha egy sík pusztán haladna előre anélkül, hogy tekikatonák és sárkányok, szakadékok és buckák akadályoznák. 167. oldal Ha szánunk rá egy percet, hogy egy állat szemébe nézzünk, azonnal világossá válik, miért kutya kötelességünk gondoskodni egymásról. 205. oldal Élvezd ki, éld meg, éld át ezt a "rongyos élet"-et, most, amíg még itt vagyunk, és úgy éld, hogy tudd, hová akarsz eljutni, mivé akarsz válni, kivé akarsz kiteljesedni.
S én ülök Sírván a Sion-hegy alatt. A vers a nagy létharc-versek ( Harc a Nagyúrral, Az ős Kaján) balladaszerű műfajában íródott. A beszédmód és a történetfelépítés is nagyon hasonló. A Sion-hegy alatt típusa szerint istenes vers. Hangulata bánatos, szomorú, melankolikus, kétségbeesett. Az ábrázolt táj, a vers díszletezése is nyomasztó, szorongásos hangulatot áraszt és valamilyen homályos belső látást vetít ki, az idegenség tapasztalatát érzékelteti (" Nyirkos, vak, őszi hajnalon ", " valahol ", " Paskolta, verte a ködöt "). Témája az istenkeresés, az egykor eleven istenhithez, a gyermeki hithez való visszatalálás lehetősége vagy lehetetlensége. A beszélő kétségbeesett kísérletet tesz egykori mély, eleven hitének visszanyerésére, de kiderül, hogy a gyermekkori imák nyelvén Istent már lehetetlen megszólítani. A sion hegy alatt ady teljes film. A lírai én ugyanis elfelejtette a régen tanult nevet. A szöveg azonban azt sugallja, hogy az a hagyományos vallásosság is kiüresedett, aminek a nevében meg tudná szólítani a "szép, öreg Urat", hiszen szerepel a szövegben az Isten szó, de csak mint a vágyott Úr egyik megfelelője (" Isten-szakállal "), így hiába nevezzük meg Istent, a megszólítás nem fejezi ki a megszólított létének teljességét.
Ezzel a saját teremtésű Istennel ugyanolyan személyes kapcsolatban áll, mint az ószövetségi próféták, vagy akár a nagy költő-előd, Balassi Bálint. Akárcsak Balassinál, Ady verseiben is a kétségbeejtő helyzetbe kerülő ember panaszai szólalnak meg, ő is bűnbánattal fordul Istenhez, ő is perlekedik, vitatkozik vele. Elsírja élete fájdalmait, segítséget kér ellenségei megalázására, ill. saját démonai legyőzésére, az élet bajainak leküzdésére. Adynak is leginkább olyankor van szüksége Istenre, amikor bajban érzi magát, amikor erőt vesz rajta a fásultság, a fáradtság, amikor úgy érzi, életenergiája, cselekvőképessége, ereje kifulladt, kihunyt, vagy amikor meghasonlik a világgal és önmagával. Régi, tavaszi háború [eKönyv: epub, mobi]. A Sion-hegy alatt című verse az Isten után való sóvárgás és a kételkedő emberi tudat küzdelmét mutatja be. Úgy tűnik, az emberi értelem nem tart igényt Istenre, elfelejtette már a vallás gesztusait, rítusait, az imádságokat, stb., miközben az emberi lélek továbbra is vágyakozik Isten után. Ady fiatalkori (nagykárolyi kisdiák korából való) emlékei elevenednek fel és mosdónak össze a "rongyolt" lelkű férfi érzéseivel, aki reménytelenül keresi Istent.
Ady Endre: A Sion-hegy alatt (Athenaeum Irodalmi és Nyomdai R. -T. ) - Ady Endre istenes versei Szerkesztő Kiadó: Athenaeum Irodalmi és Nyomdai R. Kiadás helye: Budapest Kiadás éve: Kötés típusa: Könyvkötői papírkötés Oldalszám: 128 oldal Sorozatcím: Kötetszám: Nyelv: Magyar Méret: 22 cm x 15 cm ISBN: Megjegyzés: Az Athenaeum r. -t. könyvnyomdája, Budapest nyomása.
ELŐSZÓ AZ ISTENES ADY «Ady az egyetlen magyar vallásos költő » (Makkai Sándor: Magyar fa sorsa) Minden gondolatának alján Istennel élt és halt Ady Endre, minden tettnek a sokarcú isten volt valahol a talapzata Adyban, s mikor a szentlélek közelebb vitte vagy a korcsmagőz eltávolította: Ady Endre előtt mindenkor egyformán az Isten volt a szilárd pont és emberi életével csak a közte és Isten közti változó távolságot mérte, mindaddig, amíg nemcsak lelke, hanem teste is elmondhatta a megtalált és megölelt Istennek, hogy: egyek vagyunk mi a halálban. Ady Endre a legnagyobb magyar vallásos költő. Ady Endre: A Sion-hegy alatt | Verstár - ötven költő összes verse | Kézikönyvtár. Igen, a természettudományos gondolat-éra legnagyobb költői reprezentánsa, az erotikus, forradalmár és istentelen Ady: a félreértett Ady: a legnagyobb magyar vallásos lírikus. Emberi gyarlóságait különleges értékek és erények tartották egyensúlyban és lelkének jó és rossz összetevői olyan hatalmas egyéniséget hoztak létre, hogy Ady már nem is személy, hanem egymaga egy egész társadalom, önmaga társadalma, amelyben eleven egységbe rendeződik arisztokratizmus és szocializmus, fajszeretet és magyarszidás, atheizmus és istenhit.
Vagyis a lelke mélyén mégiscsak vallásos volt. Mindig ott dolgozott benne a hinni akarás, szüksége volt a hitre, a bizonyosságra, szüksége volt Istenre. Zaklatott életmódja és betegsége miatt (amely 1906 után súlyosabbra fordult) Ady állandóan érezte a halál fenyegetését és élete kiúttalanságát, sokat töprengett otthontalanságán, tépettségén, meghasonlottságán, s nyugalomra, belső békére, lelki támaszra vágyott. Mindez elvezette az Istennel való találkozás vágyáig. Hosszabb időszakokat töltött el otthon, Érmindszenten, ahol gyermekként vallásos közegben nőtt fel. Otthon eszébe jutottak gyermekkori emlékei, újra hallotta a falusi templomban a Biblia zsoltárait. Ady vallásossága tragikus, kételyeket hangoztató vallásosság volt, amelyben a költő nem talált megnyugvást és békét. Költészetében az isten-fogalom is szimbólum: egyetlen jelkép Ady szövevényes, bonyolult szimbólumrendszerében. A sion hegy alatt ady 7. Nála Isten annyiféle, ahány versében megjelenik, sőt, egyetlen versen belül is ölthet többféle alakot. Ady istene ugyanis nem az egyházak által hirdetett Isten, hanem egy saját maga által teremtett, elképzelt Isten.
Olvass hasonló verseket:
Víziók jelennek meg a versben: Isten "paskolja, veri a ködöt", amely kísérteties jelleget ad a műnek. A költemény utal a Karácsony közeledtére is: "Róráté", "piros betű". A lírai én kiszolgáltatott léthelyzetben jelenik meg, amire a "reszkető kéz", a "rongyolt lélek" kifejezések utalnak. A 3. vsz-ban megjelenő "régi ifjúság" a költő lelkének a metaforája. Ady különös szóalkotási módja is feltűnik: "Isten-szag". A 4-6. A sion hegy alatt ady 2020. vsz. -ban a találkozás lehetősége villan fel, de hiába találkoznának, a lírai én elfelejtette a "szép, öreg úr" nevét és elfeledte a régi gyermeki imát. Paradoxon képek jelennek meg: "halottan visszajöttem", "életben kárhozott". A a találkozás végérvényes meghiúsulását fejezi ki a "vár" passzív ige ismétlése, az "ül" passzív ige megjelenése illetve a "Halotti zsoltár", ami az ember életében az utolsó zsoltár. A versnek 2 kulcsszava van, ami átszövi a költeményt, ez a vár és a keres. A vár, az Úr alakjához kapcsolódik, a keres pedig a lírai énhez. Mindkét ige cselekvése a másik felé irányul, de nem valósul meg.