Gyártói cikkszám: BX80684I79700K Processzor INTEL Core i7-9700K 3, 6GHz 12MB LGA1151 dobozos 1 értékelő Utoljára értékelte: Gergely - Foglalat: LGA-1151 (8-9. generációs Core/Pentium/Celeron) - Csomagolás: Dobozos (hűtő nélkül) Rendelésre Pontos információért keresse ügyfélszolgálatunkat. 189 901 Ft nettó: 149 528 Ft Ez a termék nem rendelhető! 296 A 9. generációs Intel Core i7 processzorok magas teljesítményt, és új szolgáltatások egész sorát biztosítják az asztali számítógépek, notebook-ok, és kettő egyben PC-k meghajtásához villámgyors sebességgel, még a legkeményebb feladatok és játékok futtatásakor is. A beépített forradalmi Intel® Hyper-Threading technológia lehetővé teszi, hogy minden processzormag egyszerre két feladatot végezzen el a simább multitaskingért, míg az Intel® Iris™ grafika lenyűgöző 3D látványt, és gyorsabb, fejlettebb videó- és fotószerkesztést nyújt. Intel Core i5-9400, 6 mag, 2.9GHz, LGA 1151 processzor. Játsszon úgy, ahogy akar, és tolja ki a határokat túlhajtással a legkeményebb játékigényekhez. További specifikáció Hivatalos weboldal Fényképek: Gyártó Intel Processszorcsalád Intel Core i7 Foglalat LGA-1151 (8-9. generációs Core/Pentium/Celeron) Processzor órajel 3.
(csomagpontos küldemény max. mérete:20x36x62 cm) Az eladóhoz intézett kérdések Még nem érkezett kérdés. Kérdezni a vásárlás előtt a legjobb. TERMÉKEK, MELYEK ÉRDEKELHETNEK Kapcsolódó top 10 keresés és márka
Az Ön adatainak védelme fontos számunkra Mi, az a. s., azonosítószám: 27082440, sütiket használunk a weboldal működőképességének biztosításához, és az Ön beleegyezésével weboldalunk tartalmának személyre szabásához is. Az "Értem" gombra kattintva elfogadja a sütik használatát és a weboldal viselkedésével kapcsolatos adatok átadását a célzott hirdetések megjelenítésére a közösségi hálózatokon és más weboldalakon található hirdetési hálózatokon. További információ Kevesebb információ
A görögök Szalamisznál legyőzték Xerxész hajóhadát, Plataiainál a perzsa szárazföldi sereget verték szét. 32 kapcsolatok: Aiszkhülosz, Akropolisz, Ariszteidész (államférfi), Aszóposz, Boiótia, Csatarend, Dardanellák, Delphoi, Epheszosz, Fönícia, Hadihajó, I. Artemiszia, I. Dárajavaus perzsa király, I. e. 480, I. Khsajársá perzsa király, II. Kurus perzsa király, III. Alexandrosz makedón király, Kükládok, Marathóni csata, Milétosz, Pauszaniasz (hadvezér), Perzsa Birodalom, Pireusz, Spárta, Szeptember, Szeptember 22., Törökország, Themisztoklész, Thermopülai-szoros, Thesszália, Triérész, Xerxész (egyértelműsítő lap). Aiszkhülosz Aiszkhülosz (Aischylos) (görögül Αἰσχύλος, Eleuszisz, i. 525 – Gela, Szicília, i. 456) görög tragédiaköltő, a "tragédia atyja". Szalamiszi csata címke | Napimagazin. Új!! : Szalamiszi csata és Aiszkhülosz · Többet látni » Akropolisz athéni akropolisz Az akropolisz (görögül: felsőváros) az ókori görög városállamok általában magaslaton, hegytetőn épült fellegvára volt. Új!! : Szalamiszi csata és Akropolisz · Többet látni » Ariszteidész (államférfi) Ariszteidész (i.
Osztrakizmosz. Ez lett új sorozatcímem e hasábokon, és az új címválasztás indokát már összegeztem. Azt is hangsúlyoztam ennek kapcsán, hogy bármilyen kemény kihívások elé is álljon az öreg kontinens, netán vérzivataros idők jöjjenek, sem az európai démosz kollektíven, sem az egyes nációk polgárai nem mondhatnak le azon ősi demokratikus jogukról, hogy népítéletet mondjanak vezetőikről, és e vezetők nem vehetik el tőlük az osztrakizmosz jogát a "háborúra" való hivatkozás okán. De mi is volt ez az intézmény az ókori görögöknél? Az athéni demokrácia intézményrendszerének jellegzetes eleme volt a cserépszavazás, görög nevén osztrakizmosz. A cserépszavazást Kleiszthenész vezette be demokráciát megalapozó reformjai során Kr. e. 508-ban. Az ókor hadtörténetéből – Csaták – Szalamisz. Az első cserépszavazásra azonban csak húsz évvel később, Kr. 487-ben került sor, míg az utolsót Kr. 417-ben tartották. Maga az eljárás úgy folyt le, hogy az athéni naptár szerinti hatodik hónapban – valamikor január és február fordulóján – a népgyűlés szavazott arról, hogy kíván-e a cserépszavazás eszközéhez nyúlni.
Hozzájárult a visszavonuláshoz egy Babilonban kitört felkelés, amely a királyi haderő egy részét lekötötte az anyaországban. Megpróbálta rávenni a görögöket arra, hogy kössenek vele (egyenlőtlen) szerződést, a görög államok ehelyett megújították szövetségüket, és úgy döntöttek, megpróbálják kiverni a perzsákat a félsziget északi részéről, mielőtt a nagykirály seregével visszatérne. Az athéniek Attika és Lakónia városaitól is kértek és kaptak segítséget a perzsák ellen. A következő hadászati szezonban a spártaiak megindultak északra a Peloponnészoszi-félszigetről, de Mardoniosz megelőzte őket. Kr. e. 480. szeptember 20. | A szalamiszi csata. A perzsa fővezér betört Attikába, és elfoglalta Athént, aminek szárazföldi hadereje a marathóni csata óta eltelt tizenegy évben meggyengült, mert Themisztoklész minden erőforrást a hajóhad felszerelésére fordított. Ez Szalamisznál gyümölcsözött, a rákövetkező évben azonban behozhatatlan hátránnyá lett a perzsák ellen. Mardoniosz felgyújtotta a várost, majd visszavonult Boiótiába, hogy a számára kedvező sík terepen fogadhassa a görögöket.
Szerfölött kedvezőtlenné vált helyzetükből Pauszaniasz egy éjszakai hadmozdulattal szerette volna kivonni csapatait, hogy a síktól délre magasló hegyek hágóiban és szorosait megerősítve jusson élelemhez és vízhez. A rendkívül bonyolult tervet nem sikerült végrehajtani; a hajnal még a síkon találta az összegabalyodott görög csapatokat. A perzsa lovasság rohamra indult ellenük; a lassabban mozgó gyalogság követte. Csapataik mozgását a perzsák sem tudták összehangolni, és a zűrzavart kihasználva Pauszaniasz ellentámadásba lendült. A túlerőben harcoló perzsák jó eséllyel így is győztek volna, ha Mardoniosz fővezér el nem esik — Hérodotosz szerint egy spártai parittyás vagy athéni parittyás lőhette fejbe. Erre a perzsák megfutottak, a görögök pedig elfoglalták és megsemmisítették a perzsa tábort. Következmények [ szerkesztés] A menekülő perzsákat Artabazosz szedte össze több-kevesebb sikerrel. Helyzetüket tarthatatlannak ítélte, és elindult velük hazafelé. Pauszaniasz húsznapos ostrommal bevette Thébait, amely korábban átállt a perzsákhoz, és kivégeztette a perzsapárti vezetőket.
És minden politikai ármánykodás, minden politikai rivalizálás mellett az osztrakizmosz azért mégiscsak a demokratikus ideákról és morálelvárásokról való szavazás (is) volt. Athén ember- és polgáreszményében a nagyság mindig kiváló erkölcsiséggel kellett hogy párosuljon. Legalább látszatra. Formálisan. És ez nem lehetett olyannyira formális és látszatjellegű, hogy azt az athéniak a szabad polgár lenézésének gondolják. És ugyanígy nem lehetett a nagysággal elbújtatni, elfedni a mohóságot sem. Athén vezéreszménye szerint nagy ember csak nagy jellem lehetett. Miközben ha valakik, hát az athéniak tudták, hogy mit jelent az emberi gyarlóság is. Csakhogy ez utóbbit mindaddig megbocsájtották, amíg valaki nem akart kiemelkedni közülük, és különösképpen nem voltak elnézőek vezetőikkel szemben. Az örök példa minderre Themisztoklész. Themisztoklész Athén klasszikus demokráciájának, a görög–perzsa háborúknak, a nagy tetteknek, dicső győzelmeknek, talán egy nép és kultúra megmentőjének is örök példája.