Kempelen Farkasról mindenkinek a sakkozógép jut eszébe először, pedig azt parancsra készítette, ami ékesen mutatja, hogy egy alkotás ismertsége semmilyen kapcsolatban nincs létrehozásának körülményeivel. Kempelen a 18. század végének kivételesen tehetséges műszaki alkotója volt, számos rendkívüli művet hozott létre, ezek közül most a gőzgép tökéletesítéséről, a vakírásról és a beszélőgépről ejtünk néhány szót. Kempelen Farkas ír betelepített családból származik (Nagyapja még "Kemplen"-nek írta a nevét), és Pozsonyban, az Osztrák–Magyar Monarchia harmadik legnagyobb városában élte le életét 1734-től 1804-ig. Meglehetősen jó nevelést kapott, nyolc nyelven beszélt, verseket és színdarabokat is írt, jól rajzolt: egyetlen fennmaradt arcképe hiteles – mert önarckép. Mária Terézia polgári törvénykönyvét 21 éves korában fordította le latinról németre, hogy a magyar nemesség minden egyes tagja ismerhesse és végrehajthassa a jobbágyfelszabadítás törvényeit. A fordítást egy meghallgatáson sikerült eljuttatnia az uralkodónőhöz.
A bajor főváros Német Múzeuma alapvetően tudományos-műszaki gyűjtemény – és nem kizárólag német. A világ számos technikai vívmányai és érdekessége látható falai között; megtalálható ott egy párját ritkító találmány, amire méltán lehet büszke a magyarság, ez pedig Kempelen Farkas (1734-1804) beszélőgépe. A német nyelvterületen Wolfgang keresztnévvel ismert polihisztor Pozsonyban született, "jó családban" udvari tanácsos apja Magyarországon kérte nemességük honosítását. Az ifjú Kempelen szülővárosában, majd Győrben, Bécsben, illetve Rómában tanult jogot és filozófiát, de hamar kiderült, hogy inkább a reáltárgyak, a matematika és a fizika vonzották. Ezzel együtt tisztviselőként fegyelmezetten beállt az udvari szolgálatba, 1767-ben, mint Bácska telepítési kormánybiztosa, betelepítette a néptelenné vált területeket, faluközösségeket szervezett. 1777-ben megbízták a nagyszombati egyetem Budára költöztetésével. Később egy bő évtizeden át udvari tanácsosként szolgált az egyesített magyar-erdélyi kancellárián.
A Műcsarnokban most nyílt meg a Kempelen- Ember a gépben címmel médiaművészeti és történeti kiállítás, amelyen megcsodálhatjuk Kempelen Farkas sakkozó és beszélőgépét, illetve a mai feltalálók csodáit. Köztük pl. a portréfestő gépet, a követő gépet és egyéb érdekességeket. Ha kíváncsiak vagytok, hogy hogyan is működnek ezek a technikai csodák, akkor feltétlenül látogassatok el a Műcsarnokba, ahol a kiállítást május 28-ig tekinthetitek meg. Ki volt Kempelen Farkas, s mi volt a sakkozógép története? Kempelen Farkas 1734-ben született Pozsonyban. Igazi polihisztor volt, sokféle tudományos témakör érdekelte, és szerteágazó tudományos tevékenységet folytatott. Mérnöki munkái között szerepelt: a schönbrunni szökőkútrendszer tervének elkészítése, a budai vár vízellátásának megoldása, a pozsonyi hajóhíd megtervezése, gőzgépet tervezett (tárgyalt Wattal, a gőzgép tökéletesítőjével, angliai utazása során), nyomtatógépet tervezett vakok számára, és egy a Száva és az Adriai-tenger között húzódó csatornarendszer építésével is foglalkozott.
Érosz a Nagy Háborúban – kiállítás 16-os karikával Nem kis feladatra vállalkozott a kecskeméti Katona József Múzeum szakembergárdája, amikor eldöntötték, hogy a Nagy Háború centenáriumára összehoznak egy tábori bordélyokat bemutató utazó kiállítást. A háború pillangói főcímmel futó kamaratárlat aztán nem véletlenül nagy népszerűségnek örvendezett eddigi állomáshelyein. A kastély újra a régi fényében tündököl majd Mintegy 19 millió lejjel (1, 29 milliárd forinttal) támogatja az Európai Regionális Fejlesztési Alap a Kolozs megyei önkormányzat tulajdonában levő válaszúti (Rascruci) Bánffy-kastély felújítását, közölte csütörtökön a romániai Regionális Fejlesztés, Közigazgatás és Európai Források Minisztériuma. Sissi és Magyarország Kínában A Magyar Nemzeti Múzeum 2017 júniusában nagyszabású kiállítást nyitott a Sanghaj Múzeumban "Sissi és Magyarország – a magyar arisztokrácia fényűző élete a 17-19. században" címmel, amelyet csaknem 700 000 látogató tekintett meg. A kiállítás most tovább vándorolt: szeptember 27-én Pekingben, a Tiltott városban nyitják meg, ahol a közönség január 3-ig látogathatja – közölte a Nemzeti Múzeum.
Mint minden évben, április 22-ét idén is globális szinten a Föld napjaként ünneplik emberek milliói – így van ez a Szalézi Családban is világszerte. Kambodzsában, illetve Laoszban fákat ültettek ezekben a napokban. Dél-Koreában kilencedet imádkoznak április 14-22. között, amelyet a Katolikus Környezetvédelmi Mozgalom kezdeményezett. Minden napra a "Föld" egyik elemét javasolják, mint a fény (15) – az ég (16) – a talaj (17) – a víz (18) – a növények (19) – az állatok (20) – az emberi erők (21) és a "pihenőnap" (22). Mongoliában a szalézi ifjúság egy beszédes logóval járult hozzá az eseményhez. Alkotásuk a 2021-es Föld napjának "ikonjává" vált Kelet-Ázsia és Óceánia 23 országában. Kelet-Ázsia és Óceánia szalézi régiójában a Föld napjára egy imára készítettek egy videó-kollázst, az összes szalézi tartomány fiataljainak közreműködésével: Mindenható Isten, minden lényt a te szereteted ereje teremtett. Köszönjük, hogy nekünk adtad Földanyánkat, otthonunkat; belőle táplálkozunk és növekedünk, a nap melegével, az állandóan fújó szelekkel, az énekes madarakkal teli napokra; és a világegyetem pompájára.
2018-ban augusztus elsejére esett a túlfogyasztás napja, ami azt jelenti, hogy mindössze 212 nap alatt elfogyasztottuk a teljes évi erőforrásainkat, vagyis 2018. augusztus 1-jén elkezdtük a 2019-es év erőforrásait felélni. Bár a Covid-19 miatt 2020-ban sikerült 3 hét előnyt nyernünk, sajnos ez nem lesz elég a folyamatok lelassításához. Túlterjeszkedünk Évről évre tömegesen és nyom nélkül tűnnek el fajok a Föld színéről. Az emberi terjeszkedés következtében végveszélybe kerülhetnek a beporzó rovarok. Ha ezeknek a rovaroknak egy része vagy egésze kihal, a rovarbeporzású növények is kihalnak, velük együtt pedig minden állat, amely ezeket fogyasztja. A túlzott állattartás következtében túlzott takarmánytermesztést produkálunk. A takarmányültetvények helyét az őserdőktől vesszük el, melyeknek élővilága megsínyli a tevékenységünket. Nem mindegy, mit hagyunk magunk után Forrás: Romolo Tavani/Romolo Tavani Mit tehetünk? A Föld Napja Alapítvány zöldítésre, fák ültetésére, haszonnövények termesztésére, komposztálásra és a kommunális hulladékgyűjtés visszaszorítására buzdít.
Annyi ételt termelünk, hogy mindenki számára elegendő lenne, de évente az élemiszerek ⅓-a a szemmételepeken kötnek ki, miközben kb. 820 millió krónikus éhező ember van a világon és több, mint 1 milliárd nem képes egészségesen vagy táplálóan étkezni és időszakosan éhezik. Tegyünk együtt egy szebb jövőért és óvjuk meg a Földet a gyermekink számára!
Köszönöm megtisztelő figyelmüket! Maczega Mártonné könyvtáros Ui: Tisztelettel kérem Önöket, hogy nézzék meg, a kékedi templomban, erre az alkalomra készült kisfilmet. Mindenkinek koronavírus mentes jó egészséget kívánok! Vigyázzunk magunkra! Vigyázzunk egymásra!
2021-ben Magyarországon a termőföldek hektáronkénti piaci átlagára 1, 969 millió forint volt, ami 14 százalékos drágulás az előző évi 1, 727 millióhoz képest. A hektáronkénti átlagár az észak-magyarországi 1, 488 milliós összeg kivételével minden más régióban 1, 5 millió forint fölé nőtt - derül ki Agrotax Iránytű 2021. című kiadványból, amelyben 20 209 tranzakció, összesen mintegy 30 597 hektárnyi földterület adásvételének tisztított adatát használták fel. A legmagasabb átlagárat Közép-Magyarországon (2, 396 millió forint/hektár) kellett megfizetni a vevőknek, de 2 millió forint feletti vételárat kértek az eladók a Dél-Alföldön (2, 226 millió forint/hektár), illetve az Észak-Alföldön (2, 128 millió forint/hektár) is. A Budapesthez tartozó területekre ismét a viszonylag kevés tranzakció (48 db) és a legmagasabb átlagár 3, 495 millió forint/hektár volt a jellemző. A megyék közül igen magas, 2, 5 milliós átlagár Hajdú-Bihart (2, 603 millió forint/hektár) és Békést (2, 524 millió forint/hektár) jellemezte.
Delhi Forrás: Vipin Kumar/Hindustan Times via Getty Images Települési bontásban a vizsgált városok mindössze 3, 4 százalékában felelt meg a levegő minősége a nemzetközi szabványnak – derül ki a felmérésből, amelyet az IQAir svájci levegőminőségi technológiai vállalat végzett a világ országaiban. Kilencvenhárom városban a pm2, 5-szint 10-szeresen haladta meg az ajánlott határértéket. A WHO ajánlása szerint a szálló por 2, 5 mikronnál kisebb részecskéinek (pm2, 5) mennyisége nem haladhatná meg az 5 mikrogrammot köbméterenként. A pm2, 5 már kis koncentrációban is erősen ártalmas lehet az egészségre – hangsúlyozza a világszervezet. Sok országban jelentős eredményeket érnek el a szálló por csökkentésében, például Kínában, ahol a korábbi nagyon magas adatok csökkenést mutatnak, de vannak a világnak olyan részei is, ahol sokkal rosszabb a helyzet – mondta Christi Schroeder, az IQAir levegőminőségi tudományos igazgatója. Indiában 2021-ben összességében romlott a helyzet, Újdelhi pedig a világ legszennyezettebb levegőjű fővárosa maradt.
Az Arper Aston Club foteljének minden egyes eleme pótolható, így ha használat során elöregszenek egyes részei, azok egyszerű cseréjével nagyon megnövelhető a bútor élettartama. Ezenfelül a bútor belső szerkezete újrahasznosított ipari hulladékból készül ragasztóanyag használata nélkül. Szintén az Arper terméke az Adell fotel, ami minden aspektusból igyekszik fenntartható lenni. Elemei külön-külön cseréletőek, az ülőkagyló anyaga teljes mértékben újrahasznosított és újrahasznosítható anyagból készünl. A Hay Arbour kanapéja és az Andreu World Nuez BIO fotelje szintén elemenként cserélhető, illetve kárpitjuk rendelhető EU – Ecolabelled minősítésű textilekkel is. A Patrícia Urquiola által tervezett 100%-ban természetes eredetű termopolymerből készült Nuez Lounge BIO idén nyert Red Dot Design Díjjat. Az Inclass Entropy kollekciójánál szintén nagy figyelmet fordítanak arra, hogy a modulok újrahasznosított és újrahasznosítható anyagokból készüljenek, ráadásul a gyártó által készített grafikonok segítségével, bárki megismerheti pontos összetételüket.