2021. október 11. hétfő ATLÉTIKA. Az FTC sportolója 80. 44 méteres rekordot állított fel a XVII. Németh Miklós Gerelyhajító Versenyen. Vissza Kommentek küldéséhez a sütik engedélyezése szükséges a lábléc menüben Cikk nyomtatása
Örülnénk annak, ha sikeres atlétává válnának, de a mindenáron nem szerepel a Németh család szótárában – mondta a magyar atlétika legendája. – Magántanulóként gyarapítják a tudásukat, ez is azért van, hogy a sportolásra minél több időt fordíthassanak. Ha nem lesznek nagy bajnokok, csupán jó szellemű atléták, senki sem fog kétségbe esni, mert amit a sporttól kapnak, azt semmi mással nem lehet helyettesíteni. A háromnegyed évszázados Németh Miklós azzal zárta nyilatkozatát, hogy éveinek számát kimondani és ízlelgetni ugyan nehéz, miként azt is, hogy már negyvenöt év telt el azóta, hogy világcsúcsot javítva lett olimpiai bajnok, de az a családi atmoszféra, amely körülveszi, megszépíti az életét. (Borítókép: Németh Miklós)
Ők ketten teremtik elő az egyesületük működési költségeit, vásárolják meg a három atlétájuk sportfelszerelését is. Gerelyeket viszont nem kell beszerezniük, mert a Németh Miklós által jegyzett tervező és gyártó cég immár 34 éve piaci szereplő, alig akad olyan atlétanemzet, amely ne szerepelne a felhasználók között. Bár az is igaz, hogy a koppintó kínai gyártók a gerelygyártók piacából is egyre nagyobb szeletet igyekeznek kihasítani. Emellett Németh érdekeltsége a hazai műfüves és szintetikus felületű sportpályák építéséből is derekasan kiveszi a részét. "Elképesztően sokat tesznek a fejlődésükért a gyerekeink. Örülnénk annak, ha sikeres atlétává válnának, de a "mindenáron" nem szerepel a Németh-család szótárjában – mondta az SzPress Hírszolgálatnak a magyar atlétika nagysága. - Magántanulóként gyarapítják a tudásukat, ez is azért van, hogy a sportolásra minél több időt fordíthassanak. Ha nem lesznek nagy bajnokok, csupán jó szellemű atléták, senkisem fog kétségbe esni, mert amit a sporttól kapnak, azt semmi mással nem lehet helyettesíteni. "
Sárosi László laudációját az egykori játékostárs, Bodnár dr., illetve Vári Attila, az MVSZ elnöke mondta. A vérbeli sportcsaládból származó Sárosi László két nagybátyja, Sárosi György és Béla a magyar labdarúgó-válogatott és a Ferencváros sokszoros válogatott kiválósága volt, de Németh Miklós sem maradt el montreali olimpiai bajnok társa mögött, hiszen édesapja, Németh Imre a londoni olimpián arany-, a helsinkin bronzérmet szerzett kalapácsvetésben. Megható jelenete volt az ünnepségnek, amikor bejátszottak egy 1950-es híradórészletet, amelyen az akkor már olimpiai bajnok Németh Imre kezét egy kétéves kisfiú szorongatta: a gyermek Németh Miklós. Akit két gyermeke, Marci és Mimi is elkísért, s a harmadik, Miki csak azért nem, mert éppen atlétaedzésen volt… Hiába, az alma nem esik messzire a fájától. (Borítókép: Németh Miklós és Sárosi László. Fotó: Gorondy-Novák Edit / Index)
Örülnénk annak, ha sikeres atlétává válnának, de a mindenáron nem szerepel a Németh család szótárában – mondta a magyar atlétika legendája. – Magántanulóként gyarapítják a tudásukat, ez is azért van, hogy a sportolásra minél több időt fordíthassanak. Ha nem lesznek nagy bajnokok, csupán jó szellemű atléták, senki sem fog kétségbe esni, mert amit a sporttól kapnak, azt semmi mással nem lehet helyettesíteni. A háromnegyed évszázados Németh Miklós azzal zárta nyilatkozatát, hogy éveinek számát kimondani és ízlelgetni ugyan nehéz, miként azt is, hogy már negyvenöt év telt el azóta, hogy világcsúcsot javítva lett olimpiai bajnok, de az a családi atmoszféra, amely körülveszi, megszépíti az életét. (Borítókép: Németh Miklós) A Microsoft és a partnerei kompenzációt kaphatnak, ha Ön vásárol valamint az ezen az oldalon elhelyezett ajánlott hivatkozásokat követve.
A visszaemlékezések szerint alsónadrágban, trikóban mutatta be a testgyakorlatok helyes végrehajtásának módját. A konfirmációelőkészítőre járó gyerekek közül egy alkalommal nyolcat is felemelt egyszerre. Unokája, Jeszenszky Pál így mesélt róla: "Gyermekkorunkban reggelente két testvéremet az egyik kezébe vette, engem a másikba, és úgy gyakorlatozott velünk. " Élete végéig aktív maradt 41 évesen vonult vissza az aktív versenyzéstől, Magyarországra pedig a második világháború után került vissza – nem önszántából. A csehszlovák-magyar lakosságcsere részeként Csilizradványról 1948 szeptemberében huszonnégy családot, köztük Kóczán Mórét kényszerítették távozásra. A déli határ közelébe telepítették át, a Baja melletti Szeremle reformátusainak lelkésze lett. 1955-ben Gödre költözött, nyugdíjasként vállalt még lelkészi szolgálatot, valamint edzőként és versenybíróként is tevékenykedett. 1972-ben hunyt el. Göd városa róla elnevezett vándordíjat alapított a tiszteletére: minden év március 15-én ezzel díjazzák a település legjobb sportolóit egyéni női és férfi, valamint csapat kategóriában.
Májusfa, Talán a csillagok... – rádióhallgatók több korosztálya emlékezik ezekre a címekre, arra például: hogyan énekelte Gyurkovics Mária a Hópehely-keringőt ("Hópelyhek, hópelyhek, – csillámló jókedvet – hintsetek... "), Romhányi dalszövegeit Kemény Egon muzsikájára. Akik valamennyit is értettek ahhoz, amit ez a fiatalember csinált, tudhatták: nemesen azt viszi tovább a szövegírásban, amit Gábor Andor, Harsányi Zsolt, Harmath Imre, Szilágyi László művelt igen magas szinten… Film Színház Muzsika, 1983. 05. 21. Romhányi józsef összes vers le site. Részlet Dalos László írásából: Búcsú Romhányi Józseftől" Kemény Egon – Mesterházi Lajos – Szász Péter – Romhányi József: "Májusfa" (1949. május 1. ) Nagyoperett rádióra, az első rádióoperett. Szereplők: Fábry Edit (ének), Ferrari Violetta, Horváth Tivadar, Pándy Lajos, Darvas Iván, Kárpáti Zoltán, Rátonyi Róbert, Rafael Márta, Ruttkay Éva, Gera Zoltán. Rendező: Dr. Rácz György. A Fővárosi Operettszínház Zenekarát Majorossy Aladár vezényelte. A "Májusfa-keringőt" a rádiófelvételen (1950) Gyurkovics Mária énekelte.
KANSZONETT Óh, mint imádlak, bájpofájú süldõ; te konda dísze, sertésól csodája! Hogy vonz e gonddal mocskolt kis tokácska s e sárfüggõkkel ékesített fültõ. Még vályút álmodsz, henteregve koszban. Nem sejted tán, hisz kis disznó vagy most még, hogy más is van e földön, mint a moslék, hogy súghatsz-búghatsz nászkanoddal hosszan. Hússzék elé míg nem szólít a böllér, míg végröfföm az égre fel nem hangzik, egy hízlaldáért el nem válnék tõled. De jaj, te engem százszor is megölnél, ha ülnél orvul mesterséges lagzit, igent rebegve álnok fecskendõnek. EGY SZÚ VÉGRENDELETE Egy szú beszorult a hokedli lapjába Ráült a szakácsnõ százszor is napjába'. és jött a baj csõstül. Még a tetejébe Az asztalos szöget ütött a fejébe. Néha percekig már percegni sem tudott Végül megírta e testamentumot: - A nagy hármasszekrényt, mely koromszín, ében, özvegyemre hagyom, járjon feketében. Romhányi józsef összes verse. Ha a gyászhét letelt és férjhez megy ismét, Ne maradjon jussa tõlem, csak a kisszék. Fiam, ki kalandos, regényes, mint atyja, A nagy mahagóni könyvszekrényt bújhatja.
- nyöszörgött undorral a róka, s amit tett, azóta nevezték el róla. HARMADIK VARIÁCIÓ Éhesen gubbasztott hollónk a hárs ágán, s töprengett az idõk változandóságán. Éppen arra kószált a bús, sovány róka. Sajtlikat sem evett húshagyókedd óta. Meglátva a hollót, könnyesen sóhajtott: - Mit ér ravaszságom, ha neked sincs sajtod? - Nincs - felelt a holló. - Rég nem ettem sajtot, viszont dalolhatok, hogyha úgy óhajtod. Tudom, kedvedre volt múltkor is az ének. - Sajttal! - szólt a róka. - Így kell a fenének!... NEGYEDIK VARIÁCIÓ Fenn csücsült a holló a dús hársfa ágán. Csõrében trappista hivalkodott sárgán. Jött az éhes róka. Látta, hogy a helyzet megegyezik azzal, mit Aesopus jelzett. Romhányi József versei 1.. Szólt hát álnok bájjal: - Tollad ó be ékes, hogy primadonna légy, régen esedékes! És neved! Hallga, hogy leng lágyan: holló! De hiába várta a ravaszdi róka, hogy sajtesõt hullat majd a holló-nóta. Mi volt eme nem várt, különleges, ritka, szerény, józan, okos hallgatásnak titka? Nem hajszolta dicsvágy? Sem nagyzási hóbort?
Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.
Néha percekig már percegni sem tudott, Végül hát megírta e testamentumot: -A nagy hármasszekrényt, mely koromszín, ében, Özvegyemre hagyom, járjon feketében. Ha a gyászhét letelt, s férjhez megy ismét, Ne maradjon jussa tôlem, csak a kisszék. Fiam, ki kalandos, regényes, mint atyja, A nagy mahagóni könyvszekrényt bújhatja. Kerülje a drámát, bölcseleti mûvet, Mert a nehéz könyvek szétnyûvik a nyüvet. Lányom, aki szégyent szégyennel tetézett, S lezabipetézett, Kint éljen eztán A szemétládában, kegyelemdeszkán! Végül az anyósom. - Megérdemli nagyon; Rá a vadonatúj, szép csôbútort hagyom. Egy hétfejû sárkánykölök csúnyán összevesztek. Rájuk szólt az anyja, de ô nem maradtak veszteg. Bár már egy sem emlékeztek, hogy min kapott össze, Végül leharapta egymást, önmagát is közte. Ja, hogy hol itt a tanulság? Rímhányó volt – Romhányi 90 éve született (1921) | 24.hu. Szájbarágom, tessék: Minden fejtúltengés vége teljes fejetlenség. A nagyságos zsiráf fennhordta az orrát. Társait lenézte, mint kényúr a szolgát. Külön koszton élt fent, lombot csemegézett Míg odalent mélán legelt a személyzet.
Egy ritka bátor papagáj kitört a rácsos kalitkából. Kint magához intett néhány cinkét, pintyet, hogy mint szabad szellem, szónoklatot tartson a rabtartók ellen. És mert gyakorlott lett régen a beszédben, el is kezdte szépen, a Nagy Igazságot rikoltva szét: – Gyurrrika Széép! About the author Latest posts