"Vége van a nyárnak, hűvös szelek járnak... " - s ennek az a következménye, hogy költöző madaraink útnak eredtek melegebb tájakra, hogy ott a hideg napokat átvészelve tavasszal ismét haza térhessenek hozzánk. Azok a madarak kényszerülnek költözésre, akik rovarokkal és téli álmot alvó állatokkal táplálkoznak. Szijjártó Péter bekérette az ukrán nagykövetet | 24.hu. Róluk beszélgettek a gyerekek Barna bácsival, a Madárovi lelkes természetbúvárával. Tél közeledtével sok élőlény elbújik és álomba szenderül, ez azonban azt jelenti, hogy a tápláléklánc meggyengül, így sokaknak más tájakon kell elemózsiát keresniük. Ilyenek nagy kedvenceink, a gólyák, akik már megérkeztek Afrikába. Hosszú útjuk során 600-700 km-t tesznek meg egyszerre, majd kis időre megpihennek, táplálékkal ismét felerősítik szervezetüket, hogy útjukat tovább folytathassák. Ma már a madarászok gyűrűzéssel követni tudják a madarak vonulását, ám régen érdekes hiedelmek vették körül az állatok időről időre történő eltűnését. A gólyáról azt hitték, hogy télen a Holdra költözik, mert ahogy egyre feljebb szálltak a magasba, a végén teljesen eltűntek a szemek elől.
ezek hogyan változtak? "Bár továbbra is kiemelt jelentőségű a gyűrűzés, egyre több kisebb testű madár is kap jeladót. Műholdas telemetria segítségével kaphatjuk a legpontosabb képet a vonulás időzítéséről, a megtett út hosszáról és irányáról. A fajok vonulási viselkedésének kialakulását úgy valószínűsíthetjük, hogy a vizsgált fajok rokonsági és leszármazási viszonyait bemutató törzsfáját alapul véve, a mai vonuló fajok közös ősei között szintén vonuló fajokat keresünk. Tengelic | Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület. Minél több közös vonuló őse van egy fajnak, annál régebbre vezethető vissza vonulásuk megjelenése. Ennek megállapításához a program akár több ezerszer is elvégzi a műveleteket: a kapott eredmény statisztikai alapokon nyugszik. Például az ölyveknél 5 millió évvel ezelőttig lehet visszavezetni a vonulás megjelenését" – tudtuk meg a biológustól. Magyarországon számos helyen találunk madárgyűrűző, vonuláskutató központokat. Madárvárták működnek például: Ócsán, Fenékpusztán, Izsákon és Szegeden, de az egyik legújabb a Hortobágyi Vonuláskutató Központ.
Hát hova máshova repülhettek, mint a Holdra! A fecskékről úgy gondolták, hogy a mocsárban telel. Ezt bizonyítandó, egy cérnát kötöztek lábukra, s mivel az sáros lett, egyértelműnek tűnt a megoldás. Sár persze azért került rá, mert azt a fészke építéséhez használja építőanyagként. Csaláncsúcs Érdekes volt a karvaly és a kakukk esete is. Az előbbi inkább télen volt látható az emberek közelében, az utóbbi nyáron. Így megszületett a válasz is, a karvaly nyáron kakukká változik, a kakukk télen karvallyá. Szalakóta Ma már tudjuk, hogy ez nem így van. Tudjuk például azt is, hogy télen elköltözik tőlünk a gyurgyalag, a szalakóta, az örvös légykapó. A csaláncsúcs, aki növények, bokrok, kórók végén szeret üldögélni bírja legtovább nálunk, ő csak decemberben költözik el, s ő az, aki tavasszal elsőként jelenik meg hazánkban. Tőlük tudhatjuk meg, hogy jön a tavasz. Magyarország költöző madarai. Jégmadár A gyönyörű jégmadár, aki halakkal táplálkozik, csak addig költözik, amíg nem talál olyan vizet, amely nincs befagyva. Enyhébb teleinknek köszönhetően sokszor itthon marad, így ha szemfülesek vagyunk, akkor télen meg is figyelhetjük őt.
Mindemellett a belső késztetés, a genetika ugyanannyira meghatározó – ezt obligát vonulásnak hívják a szakemberek. Fakultatívan vonulnak például a csonttollúak, míg obligátan a nádiposzáták, fecskék. A nagy távolság legyőzésére két "taktika" létezik szárnyas-körökben, Nagy Jenő erről is beszél: "az, hogy megáll-e pihenni vonulás közben az adott faj, vagy sem, nagymértékben függ a madár méretétől, a felhalmozott zsírtartalékok mennyiségétől, a repülés módjától. A billegetők, pityerek és számos kisebb termetű énekes a Szahara átrepülése közben többször is megáll, mert a nagy hőségben szükségük van pihenésre, testük lehűtésére. Ezzel szemben a sarlósfecskék gyakorlatilag a következő költési időszakig, késő szeptembertől kora tavaszig, le sem szállnak. Bármilyen hihetetlen, de az elmúlt évtizedek kutatási eredményei e fajnál kimutatták, ún. lassú hullámú alvás lehetséges repülés közben is, mert ez nem érinti egyszerre mindkét agyféltekét. Tehát a vizuális érzékelés működőképes marad, míg az agy többi része kikapcsolható.
Lassan elérkezik a várva várt nap, amikor igazi, magyar, friss, csillogós, édes epret vásárolhatunk, most már kevesebb idő van a következő 2019-es szezonig, mint amennyi időt már kibírtunk eper (vagyis inkább: szamóca) nélkül! 🙂 Na, de most öntsünk tiszta vizet a pohárba: eper vagy szamóca… Mi a különbség az eper és a szamóca között? Mikor kisgyerek voltam, én magam sem értettem igazán, hogy édesapám, mint kertész miért magyarázza el minden "nem szakmabeli" embernek, hogy mi a különbség az eper és a szamóca között. Most már értem. A különbséget is, és a kérdést is számtalanszor hallottam már. A válasz igazából nagyon egyszerű: az eper a fán terem. Az eperfán (Morus alba, Morus nigra). Vagy ahogy még hívni szokták, szederfán. Latin nevén Morus alba, vagy Morus nigra, azaz fehér vagy fekete eperfa. Ezeknek a fáknak a termése lehet fekete vagy fehér. Eper (növénynemzetség) – Wikipédia. Az eperfa termése is ehető, sőt még pálinkát is készítenek belőle. A kertészek nyelvén, azaz tudományos nyelven hívjuk az eperfák termését epernek.
Erre a célra legjobban a tőzegkorpával vagy homokkal kevert virágföld felel meg. Ha a növényt átteleltetjük, tavasszal ültessük friss földbe. Visszavágás Szedjük le a növényről az elhervadt virágokat vagy lankadt növényrészeket, ha azok már nem szépek. A túlságosan hosszúra nőtt indákat bármikor lecsíphetjük. Az indiai szamóca szaporítása A díszeper vagy indiai szamóca számos indát hoz, amelyekből új növények nevelhetők. A szaporítás kora tavasszal vagy később, augusztus közepétől szeptember elejéig történjen. Az anyanövény mellé készítsünk több kisebb homokkal vagy föld és tőzegkorpa keverékével töltött cserepet, és az indákat drót segítségével irányítsuk a cserepek felé. Ha az inda elérte a cserepet, virágdróttal rögzítsük a földhöz, míg gyökeret ereszt. Ha a kis növénynek már meggyökereztek, vágjuk le az indát az anyanövényről. Szamóca vagy eper… - Ezermester 2011/5. Ezek után a kis növényeket ugyanúgy gondozzuk, mint a kifejlett egyedeket. Ha a díszepret a kertbe ültettük ki, szinte magától szaporodik. A meggyökerezett indákat ilyenkor is válasszuk le az anyanövényről.
De most már csak azért is bevezetlek titeket a málnásba. Na, jó, nem "úgy"… "Feketén bólingat az eperfa lombja" Valamiért Arany Jánosnak ez a sora soha nem volt annyira fura, hogy utánamenjek az értelmének. Vagyis: hogy az eper valóban fán terem. Kelet-Magyarországon ez így tudvalevő, mióta világ a világ, olyan sok út melletti fa roskadozott a fehértől a sötét liláskékig terjedő színekben pompázó bogyóktól. Eper vagy szamoca 1. Ugyanakkor hulló termése és erős festékanyaga miatt ma már nem annyira népszerű városi környezetben, de ahol meghagyták őket teljes pompájukban, termése madaraknak és járókelőknek egyaránt kedvelt nyalánksága. Az eperfának ( Morus) kétféle előfordulása ismert hazánkban: az egyik a fehér eperfa ( Morus alba), amely Kínából származik, a másik a fekete eperfa ( Morus nigra), amely feltehetően Közép-Ázsiából érkezett. További bonyolító tényező, hogy a fehér eperfának érett állapotban lehet mindenféle színű a termése a sárgásfehértől kezdve a rózsaszínesen át egészen a nagyon sötétkékig.