Szelepek – F-TERV HOGYAN HASZNÁLJUK HELYESEN A TERMOSZTATIKUS RADIÁTORSZELEPET forrás:vgf A termosztatikus radiátorszelep működése: A rendszer működése során a szelepen lévő termofej (szabályozó) addig engedi a fűtővizet a fűtőtestbe, amíg a helyiség hőmérséklete el nem éri a termofej beállításának megfelelő értéket. Ezt követően automatikusan zárja a fűtővíz útját. Amennyiben ugyanezen állásban a szoba levegőjének hőmérséklete a beállított érték alá csökken, a szelep újra nyit, és a radiátor felmelegszik. A helyiség hőmérsékletének beállítása: A kívánt hőmérséklet a termofej megfelelő helyzetbe történő fordításával állítható be. A termofej jobbra fordításával (zárásával) alacsonyabb, míg a balra fordításával (nyitásával) magasabb hőmérséklet állítható be. Egy adott termofej álláshoz tartozó hőmérséklet az állítást követő 1-2 óra elteltével a helyiség hőmérsékletének mérésével határozható meg. A hőmérséklet igény szerint a termofej fordításával korrigálható. A termosztatikus radiátorszelepről röviden. Ha a radiátort hidegnek érezzük, de a helyiség hőmérséklete a beállított értéken van, nem kell aggódnunk, a termoszelep megfelelően működik.
Elsősorban ellenőrizzük, hogy a szelep teljesen elzárható-e. Ha igen, akkor ellenőrizzük, hogy a radiátor alsó vagy ellentétes oldali elzáróját is elzártuk-e. Ha a radiátor teljesen kizárható és a jelenség még mindig fennáll, szelepfennakadásról beszélhetünk. Termosztatikus radiatorszelep működése. A forgalomban lévő termosztatikus szelepek egyes típusait a termosztatikus fej segítségével nem zárhatjuk el teljesen. Ennek oka elsősorban a fagyvédelem, és az erre vonatkozó információkat a szelep leírásából megtudhatjuk. Ha ilyen szelepet használunk, akkor a megfelelő célszerszám segítsége nélkül nem tudjuk teljesen elzárni a radiátorunkat. Ha a szelep teljesen elzárható és elzárt állapotában a radiátor meleg, ellenőriznünk kell, hogy a másik elzáró szelep vagy golyóscsap elzárt állapotban van-e. Ha nem, akkor zárjuk el, ha nincs ilyen, akkor a radiátort nem lehet a fűtési körből kizárni, így a visszamelegedés lehetősége mindig fennáll. Ilyen esetben általában langyos, ritkábban meleg lehet a radiátor, ha viszont forró, máshol kell a hibát keresni.
A költségosztó felszerelési helyén így kis felületű (keskeny) radiátoroknál magasabb, nagyobb felületű (hosszabb) radiátoroknál pedig alacsonyabb hőmérséklet kialakulása várható. Az ábra szerinti esetben, a hőfokkülönbség nyugalmi állapotban 3 o C (a költségosztó már mérhet), intenzív szellőztetés esetén viszont a gyorsan lehülő levegőt a nagyobb hőtehetetlenségű (vízzel tele) radiátor nem tudja követni, 8 o C körüli hőmérséklet különbség alakul ki, a költségosztó pedig számlálni kezd. A vonalegységek száma az érzékelt hőfokkülönbséggel és az idővel, pontosabban a hőfokkülönbség idő szerinti integráljával arányos. A készülékről leolvasható vonalegységek még nem képezik a költségelszámolás alapját. Ezeket előbb a radiátor típusától és méretétől függően "faktorizálni", majd a helyiség fekvésének megfelelően "korrigálni" kell. Fentiek alapján tehát a jelenség, amely szerint esetenként elzárt radiátorokon is kapunk vonalegységeket, nem tekinthető hibás működésnek, hiszen a költségosztó ebben az esetben is tényleges hőleadást mér.
alassi Bálint (1554-1594) Zólyom várában született a renenszánsz korszak művelt humanistája, aki szűkre szabott negyven életévében volt gazdag főúr és üldözött bujdosó, vágyakozó szerelmes, és nem utolsó sorban hős végvári vitéz. Balassi Bálint lírai költészetében megtaláljuk a szerelmes verseket, a vitézi életről szóló költészetet és az istenes verseket is. Sajnos istenes verseiből csak 19 készült el, mert időközben a költő hősi halált halt Esztergom ostrománál, ám ennek ellenére költészete a magyar irodalom szerves és elhanyagolhatatlan része. Istenes versei különlegesek, mert szorosan kapcsolódnak szerelmes lírájához, ugyanis jellemző rájuk, hogy Istent éppolyan szerelmes hangon szólítja meg, mint imádott Júliáját. Olvassunk bátran Balassi strófákat, mert sokat tanulhatunk még ma is belőlük! 1 Mint az szomjú szarvas, kit vadász rettentett Hegyeken-völgyeken széllyel mind kergetett, Rí, léh, s alig vehet szegény lélegzetet, Keres kútfejeket, 2 Úgy keres, Úr Isten, lelkem most t... Ad Deum filium, pro impetranda militari virtute, [az "Vitézek, mi lehet"nótájára] 1 Az Szentháromságnak, kinek imádkoznak, Kristus, másod személye!
Ellenséget látván örömmel kiáltván ők kopiákot törnek, S ha súlyosan vagyon az dolog harcokon, szólítatlan megtérnek, Sok vérben fertezvén arcul reá térvén űzőt sokszor megvernek. Az nagy széles mező, az szép liget, erdő sétáló palotájok, Az utaknak lese, kemény harcok helye tanuló oskolájok, Csatán való éhség, szomjúság, nagy hévség s fáradtság múlatságok. Az éles szablyákban örvendeznek méltán, mert ők fejeket szednek, Viadalhelyeken véresen, sebesen, halva sokan feküsznek, Sok vad s madár gyomra gyakran koporsója vitézül holt testeknek. Óh, végbelieknek, ifjú vitézeknek dicséretes serege! Kiknek ez világon szerteszerént vagyon mindeneknél jó neve, Mint sok fát gyümölccsel, sok jó szerencsékkel áldjon Isten mezőkbe! Köszönjük, hogy elolvastad Balassi Bálint költeményét. Mi a véleményed az Egy katonaének írásáról? Írd meg kommentbe! Balassi Bálint: Egy katonaének verselemzés 1589-ben, lengyelországi bujdosása előtt írta a költő ezt a katonadalt, katonaéneket. Ihletforrása nem a pillanatnyi élmény volt, hanem a búcsúzás hazájától, a végvári vitézi életformától, a borongó visszatekintés a múltra, az emlékek felidézése.
(A számmisztikára való törekvésben a reneszánsz kor neoplatonizmusa jelentkezik. ) A hármas szám több téren is felbukkan. Például a teljes vers 3×3, azaz 9 strófából áll, versformája pedig a Balassi-strófa, mely 3 sorból áll, és ezt a 3 sort a belső rímek további 3 egységre tagolják. Így aztán a Balassi-strófának háromféle írásmódja van: három, hat és kilenc sorban is le lehet írni. Maga Balassi a 3 soros változatot használta. Én fentebb 6 sorba tördeltem a vers szövegét. Az általam alkalmazott hatsoros írásmódban minden versszak hat rímelő sorból áll, de a páratlan sorok további két rímelő sorra bonthatóak fel: " Vitézek mi lehet / ez széles föld felett ". A vers sorai így 6-6-7 szótagos kétütemű soroknak felelnek meg. Rímképlet: aab-ccb-ddb. A vers ütemhangsúlyos (magyaros) verselésű. A ritmus és a rímszerkezet együtt erőteljes zenei hatás t eredményez. Az Egy katonaének pilléres (híd) szerkezetű, és ebben a szerkezetben is fontos szerep jut a hármas szám nak, ugyanis 3 pillére van a versnek (a pillér a hidat tartó lábazat): az 1., az 5. és a 9. versszak.