Ezt Horthy csak a miniszterelnök halálos betegségére tekintettel halogatta. Vesebetegsége végül 1936. október 6-án végzett vele, amikor Münchenben tartózkodott gyógykezelésen. GÖMBÖS GYULA SZOBRA Gömbös fehér márványból készült szobrát 1942 június 21-én avatták fel a Döbrentei téren. Az avató beszédet Tasnádi Nagy Pál, a képviselöház elnöke tartotta. Pásztor János alkotása díszmagyarban jeleníti meg a néhai miniszterelnököt. A talapzat felirata elöl: "Vitéz Jákfai Gömbös Gyula 1886-1936" Hátul: "Bátorság, Bölcsesség, Becsület". Az alábbi rövidfilm a szobor leleplezését örökíti meg: a szobor leleplezése 1944. október 6-án, Gömbös Gyula halálának nyolcadik évfordulóján, egy kommunista akciócsoport, az ún. Marót-csoport felrobbantotta a szobrot. GEOCACHE The site is frequented by cyclists so geocachers may need to exercise a little stealth at busy times to avoid being seen. Hetvenhét évvel ezelőtt lett Gömbös Gyula Magyarország miniszterelnöke. The co-ordinates given above are for the first part of the cache. You will need information from this location to answer the questions that give you the location of the second part of the cache and the cache container.
Vesebetegsége végül 1936. október 6-án végzett vele, amikor Münchenben tartózkodott gyógykezelésen. Stummer János
Ezek mellett a terv megígérte a pénzügyi válság felszámolását, értékálló magyar pénzt, de egyúttal azt is, hogy növelni fogja a szociális juttatások mértékét. A gazdaságban az érdek-képviseleti rendszer híve volt Gömbös, az életképes iparágak fejlesztését elengedhetetlennek tartotta. Egy másik pont a termelés és a fogyasztás összhangba hozásáról szólt, a kis-és középvállalkozásokat szintúgy támogatta a Munkaterv. A munkanélküliséget is le akarta küzdeni, de a segélyezésnek nagy ellensége volt. Tervszerű mezőgazdasági termelést óhajtott bevezetni, mely képes a nagy mennyiségű exportra. Ehhez kapcsolódik az új kereskedelmi politika is, amely külföldi felvevő piacok szerzését jelentette, hogy az ország képes legyen eladni az exportra kínált minőségi termékeit. De fejlesztés alá került a pontokban a vasúthálózat és az úthálózat is. A gépjármű- és légi-forgalmat is modernizálni akarták, az új tervszerű vezetés igényei szerint. Végezetül a család, a nemzet, a vallás védelme is megjelenik a pontok között.
For faster navigation, this Iframe is preloading the Wikiwand page for Fehérkő vára. Connected to: {{}} A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából Ez a szócikk nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye. Nem tévesztendő össze a következővel: Fejérkő vára. Fehérkő vára Ország Magyarország Tszf. magasság 283 m Épült 14. század eleje Elhagyták 1543 (magyar csapatok felrobbantották) Állapota rom Építőanyaga tégla Elhelyezkedése Pozíció Magyarország térképén é. sz. 46° 46′ 58″, k. Kereki - Fehérkő vára. h. 17° 54′ 10″ Koordináták: é. 17° 54′ 10″ A Wikimédia Commons tartalmaz Fehérkő vára témájú médiaállományokat. Fehérkő vára a somogyi dombok között húzódó Kereki községben, egy 283 méter magas domb csúcsán helyezkedik el. A középkori várból mára csak restaurált maradványai láthatóak.
Térkép Elhelyezkedés Cím: nincs adat Szélességi fok: 46. 782741 Hoszúsági fok: 17. 902815 Kategória: Kirándulóhely és Műemlék
Változás sorsában csak 1530 -ban állt be, amikor Perneszi Ferenc nemes úr megvásárolta és felújíttatta épületeit. Nem sokáig örülhetett azonban új rezidenciájának, mert a korabeli feljegyzések szerint 1543 körül a környékbeli keresztény végvárak katonasága felrobbantotta védőműveit, nehogy a rohamosan terjeszkedő török hódítók befészkeljék magukat ide. Nem szerepelt a török idők másfél évszázados csatározásaiban a fent említett okból, omladozó maradványainak nagyobbik részét 1830 -ban a helyi plébániatemplom, majd 1920 körül egy közeli vadászkastély építéséhez bontották le. Műemlékvédelmi állagmegóvására 1964 -ben történtek lépések, míg napjainkban egy lelkes helybeli várbaráti társaság szépen kitisztította a várrom környékét a mindent elborító bozóttól. A vár a Nemzeti Várprogram harmadik ütemének helyszíne. Fehérkő vára Kereki -. Felújítását 2017/2018-tól kezdődően tervezik.
Marczali Miklós 1402-ben a Zsigmond ellen fellázadt főurak közé állt. A lázadás leverésekor, Fehérkő várát is ostrommal foglalták el. A megsérült falakat 1408 körül kijavították, és a vár visszakerült az időközben kegyelmet kapott Marczali Miklós tulajdonába. A XV. század második felében Enyingi Török Péter, majd Báthori István országbíró birtoka. Miksa császár 1494-ben ostromolta a várat, amely az ostromot követően évekig üresen állt. A török terjeszkedése idején 1540 után a visszavonuló magyarok a még megmaradt falakat felrobbantották. A hódoltság alatt a romos erősség a töröké, 1598-ban pedig a tihanyi vár tartozéka volt. A XVII. sz. közepén a Perneszi család birtoka, majd Babocsai Ferencnéé. A XVIII-XIX. században falait széthordták, és anyagának egy részét 1830-ban az új kereki templom és az annak közelében épült, de már elpusztult vadászkastély építésénél használták fel. Bár 1961-62-ben kisebb ásatásokat végeztek, teljes feltárása még nem történt meg. Geocaching adatok Kereki vár (GCKERV) Szélesség N 46° 46, 929' Hosszúság E 17° 54, 154' Magasság: 265 m Megye/ország: Somogy Geoláda típusa: Hagyományos geoláda Nagyobb térképért klikk a képre!