Borzasztóan messzemenő, szemnyitogató gondolat! Apropó fogság. Hogy miért is ez a cím? Spiró György: Fogság - Széljegyzetek (Magvető Könyvkiadó és Kereskedelmi Kft., 2006) - antikvarium.hu. Tyű, hát van ennek vagy egy tucat értelmezési lehetősége, de lehet, hogy csak azt elég belátni, amit Spiró mindvégig érzékeltet: nem szabadulhatunk azoktól a körülményektől, amikbe beleszülettünk (korszak, hely, nép, vallás, nem, társadalmi réteg, testi adottságok, stb. ), és így sorsunktól sem – milyen érdekes a predesztináltság tézisével találkozni egy zsidókról és ókeresztényekről szóló regényben. No, de íme néhány értelmezési keret bővebben is. Uri homályos szemével is tisztán látjuk a béklyókat, amik őt és kortársait (no meg a mai embert is) behálózzák. A vallás valóságos rabigát rak a zsidókra, kétféle dolog létezik a világon, olyan, ami tiltott, és olyan, ami megengedett; olyan, amit szabad, nincs. Uri szemlátomást semmilyen befolyással nem rendelkezik sorsa felett, csak sodródik az eseményekkel, magát sosem definiálja, csak éppen nem utasítja vissza a ráaggatott identitásokat, tipikus egyszer fent, egyszer lent-életet él; ez is csak fogság, hiszen maradéktalanul kiszolgáltatott.
Rómába visszatérve betekintést nyer a legfelsőbb rétegek életébe, majd Caligula császár meggyilkolásának is szemtanúja lesz. Ám Uri mindenhol kívülállóként van jelen, ezért kortársainál nagyobb rálátással szemléli az eseményeket. Lényeglátása leginkább vaksisága hozománya: Mások jól látnak. Énnekem ahhoz, hogy észleljek valamit a világból, még gondolkoznom is kell. Ezért szerettem meg az olvasást. A mások szemére támaszkodom. Spiró György: Fogság | bookline. Sok szemmel többet látok. Útja során szerzett tapasztalatai birtokában Uri – a regény egyik legemlékezetesebb momentumaként – átértékeli apjához fűződő viszonyát, majd vele együtt kell rádöbbennünk, hogy a jeruzsálemi börtön fogságából megmenekült ugyan, ám a test, a társadalom, a vallás, az állam, mi több a létezés fogságából nincs menekvés. Spiró György lenyűgöző alapossággal rajzolja meg a különböző társadalmi rétegek mindennapjait, ugyanakkor átfogó képet ad egy időben távoli korról, mely társadalmi viszonyaiban és az emberi természet változatlanságában kiábrándítóan emlékeztet jelenünkre.
S ráadásul Spiró, akár történelmileg, akár privát szemmel nézzük, a legnagyobb témát választotta magának (és az olvasónak): az egész világot mozgató erõknek, történéseknek, hiteknek kívánja megrajzolni egyszerre eredetét és következményeit – s ezért ama korszakot választotta ki, melyben, a mai (persze már sokszázados) történelemszemlélet szerint, az az "új" világ, melyet az archaikussal, a "klasszikussal" szembeállítva kereszténynek neveztek (és neveznek ma is sokan), épp elkezdett kialakulni, s mûködésének princípiumait próbálgatni kezdte. Olyan történeti, történelmen kívüli, s természetesen: lelki kérdésekrõl ír, oly provokatív nagyvonalúsággal, hogy – a regény olvasása közben, s a regény elolvasása után – a kérdések elõl kitérni nem lehet. Irodalmilag és történészileg nézve persze az a kérdés, teoretikusan és praktikusan egyaránt: "hány történelem létezik, s hányféleképpen lehet elmesélni ugyanazt a történetet". Spiró egyet választott, egyesítvén egy lehetséges egyéni életutat egy hatalmas, emberfeletti történéssor szinkronitásával és aktualitásával – s választásának éles és találó voltát épp eléggé bizonyítja, mennyire beletalált egy történelemrõl, vallásról és irodalomról szóló mai diskurzus kellõs közepébe.
Tija elnémult, öt nem szokták faggatni. Uri nagyürian legyintett, jó, hát akkor szíveskedjék valamit felmondani Livius latin Odüsszeia—fordításából. Tija nyugtalan lett és g örögül kezdett szavalni egy részt, de Uri szemtelenül leintette: latinul, ha leh etne, kérlek. Tija megpróbálta az általa görögül idézett részt latin hexameterre áttenni, de nem sikerült hibátlanra, nem volt meg a cezüra a sorban, amire Uri nem mulasztotta el felhívni a figyelmét. Philó, aki a dolognak fültanúja volt, k ajánul lecsapott az unokaöccsére: Ú Na látod, nem tudsz te se mindent! Tija dühösen füjtatott, alighanem még soha nem merték megalázni. Nem volt ez kom oly megalázás, incselkedés inkább, de Tija arca sötétvörösre vált. Ú Neki könnyű Ú fakadt ki H, 6 Rómában él, neki a latin az anyanyelve! Uri tiltakozott: görög az anyanyelve neki is, a latint önszorgalomból tanulta me g, mert Rómában a lakosságnak legalább a harmada, ha ugyan nem a fele, egyetlen szót sem tud latinul, csak a falfirkákat érti. A zsidok nem tudnak latinul, semm i szükségük rá.
Szinte leghamarabb szedhető szabadföldi tavaszi zöld a sóska. Ha ügyesen készítjük, sok-sok friss vitaminhoz jutunk általa, amire tavasszal igencsak ki van éhezve a szervezetünk. Nálam az elsődleges szempont, hogy végre egy kis friss zöld 🙂 Ez a keserűfűfélék családjába tartozó levélzöld növény bizony nem mindenki kedvence. pedig sok rétűen fel lehet használni, akár a spenótot, csak a savanykás ízvilágával kell ügyesen bánni. Sóska főzelék recept konyhájából - Receptneked.hu. Ez a recept nagyim féle sóska főzelék, Ő mindig így készítette, így szerettette meg velem. Természetesen sokféle képen és egészségesebben is készíthető (cukor helyett akár egy pici mézzel, vagy egyáltalán nem édesítve), de most pontosan erre a régi ízre vágytam. Hozzávalók: 50 dkg sóska levél, 175 gr tejföl (egy kis doboz), 1 evőkanál liszt, 1, 5 dl víz, 1 evőkanál cukor, olaj Tálaláshoz főtt krumpli, tükörtojás A kb fél deci olajjal és a liszttel egy világos rántást készítek, erre rádobom a levél erektől megtisztított sóskát, és rászórom a cukrot. Kissé megfonnyasztom, majd felöntöm a vízzel elkevert tejföllel és összeforralom.
Legyünk őszinték, azok az emberek is két táborra oszthatók, akik egyáltalán szeretik a sóskát. Van, aki az édes változathoz ragaszkodik, mások a neutrális, savanykás íze miatt kedvelik. Ti melyik táborba tartoztok? A sóskafőzelék a magyar konyha egyik megosztó étele. Ki cukorral, ki savanykásan szereti, de van, aki egyáltalán nem rajong érte. A mi változatunkba most került méz, citrom, az egészet pedig a buggyantott tojás koronázza meg. Jól megszokott módon a a hagymát és fokhagymát az olajon lepirítjuk, majd hozzáadjuk a sóskát, amit fedő alatt hagyunk, hogy a hő hatására összeessen. Ezt követően felöntjük a tejszínnel és a zöldségalaplével, cukorral, ízlés szerint citromlével, sóval és borssal ízesítjük. A keverékhez adjuk a beáztatott, majd kinyomkodott zsemlét, és az egészet összeturmixoljuk a vajjal és a petrezselyem felével. Sóska főzelék recent article. Szokatlan lehet, de mind a színén, mind az ízének frissítésén segít. A buggyantott tojásokhoz a sóval és az ecettel felforraljuk a vizet, majd visszavesszük a lángot, hogy a víz éppen csak gyöngyözve forrjon.
Krumplifőzelék A Krumplifőzelék a borsóhoz hasonlóan nagyon népszerű, szintén lisztes sűrítéssel, de itt is próbáljuk ki, az önmagával való sűrítést, mert sokkal krémes állagot kaphatunk, és rostban gazdag a krumpli. Sokan azt hiszik, hogy fogyás alkalmával el kell hagyni a krumplit, mert abban temérdek szénhidrát és keményítő van. Való igaz, hogy magasabb a szénhidrát tartalma a többi zöldség között, azonban még így is bőven diétás ételnek mondható. Felesleges elhagyni, mert nagyszerű ételeket lehet belőle csinálni, mint például a jelen eset mutatja, diétás főzeléket. Sóska főzelék, ahogy nagymamám készítette. Rakhatunk bele, gombát vagy húst is ha valaki úgy jobban szereti, de a lényeg, hogy nyugodtan fogyasszuk, amikor csak kedvünk tartja. Tökfőzelék Kisbabák egyik kedvence a Tökfőzelék. Ha kisbabánk van és eddig vettük neki a tápszert és mi is éppen fogyni szeretnénk, akkor érdemes lehet két legyet ütni egycsapásra. Kis gyerekek nagyon szeretik a főzeléket, és ez pont a diétás főzelékek csoportjában tartózik, tehát főzzünk két személyre.