Az intézmény ebben az évben kezdte meg működését a Szegedi Szabadtéri Játékok intézményi keretei között. Az igazgatóság olyan multifunkcionális, főleg vizuális művészeteket, de a kapcsolódó társművészeteket is interaktívan bemutató intézményt álmodott meg, amely programkínálatával szervesen illeszkedik a város, és főként a szegedi fesztiválnyár eseményei közé. Fontos szempont volt az is, hogy a palota saját önálló rendezvényeivel is aktívan részt vegyen a szegedi kulturális életben. A REÖK alapító igazgatója Dr. Herczeg Tamás, vezető kurátora Dr. Nátyi Róbert Archiválva 2020. szeptember 30-i dátummal a Wayback Machine -ben. 2012. október 20 -án a palota építtetője és tulajdonosának a leszármazottjai koszorúzást és megemlékezést tartottak Horgos-Kamaráson a családi síroknál, valamint Szegeden. Ekkor Reök Etele ( 1886 – 1964) fia, nemes Reök Attila ( 1913 – 2012), százados, valamint fia, dr. Reök György, pszichológus, és unokája, Reök Miklós és számos rokona képviselte a családot. Gróf-palota | Századfordulós ékkövek - tematikus kalandozások a szecesszió varázslatos világában. [4] Források [ szerkesztés] Csongrád megye építészeti emlékei.
A háromemeletes Református Palota szokatlan megjelenésével hívja fel magára a figyelmet. Az épület egy ötszögű telken épült, ahol az épületszárnyak egy terecskét zárnak körben. Az udvara nyitott, így belépve megcsodálhatjuk a gyönyörű homlokzatát. A szecessziós karakter jellegzetes jegyeit a stukkódíszeken, és a két mozaikképen fedezhetjük fel. Reök-palota , Szeged. Az egyik a Szántás-vetés, a másik az Aratás misztériumát idézi meg. A díszek sokasága ellenére a palota egészére a puritán jelleg uralkodik. 1953-ig a szegedi református egyház parókiája működött benne. Ma már a Debreceni Református Hittudományi Egyetem hittanári tanszékének ad helyet. A földszinten üzletek kaptak helyet, az emeleteken pedig bérlakások vannak. Az épület kívülről tekinthető meg!
Az épület a magyar szecesszió egységes, tiszta stílusú megtestesülése, európai viszonylatban is a legszebbek egyike. A belvárosban a Kölcsey utca és a Feketesas utca sarkán szép telek állt rendelkezésére, az előtte levő tér a létesítendő épületre megfelelő rálátást is biztosított. A megrendelő Reök Iván, a Folyammérnöki hivatal vezetője, kultúrmérnök, gazdag földbirtokos, országgyűlési képviselő. Kivitelezés [ szerkesztés] A épület engedélyezési terveit 1906. Szeged tisza palota nova. július 2-án nyújtotta be a városépítési bizottsághoz. Az engedélyezési terveken a homlokzati terv – a későbbi nyíláselrendezéssel szemben – neobarokk részletekkel és díszítményekkel volt tagolva, óvatosságból, hogy az építési hatóságtól jóváhagyást nyerjen. A palota 1907 novemberében készült el luxus kivitellel, többnyire helyi művészek és mesteremberek közreműködésével. A kétemeletes saroképület minden részletén a szecesszió jellemző formakincsei fedezhetők fel a stilizált virágmotívumok, az éles vonalak elkerülése, a gyűrött falfelületek, az alapvető falsíkok hullámos kialakításának alkalmazása révén.
A felújított homlokzat egy része A második világháborúig [ szerkesztés] A Reök-palota alaprajza a család igényeinek megfelelően lett kialakítva. A megbízó, fiúgyermekei részére, szintenként egy-egy garzonlakás, leánygyermekei részére szintenként két-két többszobás lakás tervezését kérte. A földszinti sarokrészen vendéglő nyílt, míg a többi helyiséget iparosok, kereskedők bérelték. A bejárat mellett balra két üzlethelyiségnyi alapterületen rendezte be Magyar Ede a tervezőirodáját. Meddig pusztul még a Tisza-palota?. A többi lakást földbirtokosok, katonatisztek, egyetemi tanárok lakták. Itt lakott Kiss Ferenc is, a "szegedi erdők atyja", melyet ma emléktábla örökít meg az épület homlokzatán. 1916 -ban a 12 000 Koronára becsült szegedi Reök-palota épület ajándékozással Berdenich Jenőné Reök Mária, újból férjezett Kerner Gézánéra szállt; tőle 1928 -ban adásvétellel egyenlő arányban vitéz Reök Etele ( 1886 - 1964) budapesti, dr. Korpássy Gyuláné Reök Margit és dr. Reök Andor ( 1899 - 1944) szegedi lakosok birtokába került. Reök Etele, az 5. honvéd gyalogezred főhadnagya 1911 -ben, Reök Iván országgyűlési képviselő 1921 -ben a palota lakói.
Kizárt, hogy csak úgy közömbösen elsétáljunk mellette, hiszen ennek a szép szecessziós épületnek nem lehet csak úgy megszokni a látványát. Jó érzés egy picit elkalandozni és rövid időre elveszni az apró részleteiben is. Képek forrása Wikipédia szerzőjük Kozma János Fizetett hirdetés Kapcsolódó Közművelődési Palota Szeged Közművelődési Palotájának neoklasszicista stílusú épületében kapott helyet a...... Szegedi Dóm Az 1879. évi nagy árvíz után a városatyák fogadalmat tettek egy monumentális templom fel...... Móra Ferenc Múzeum A szegedi Móra Ferenc Múzeum létrejötte elválaszthatatlan a Somogyi-könyvtár történet Dóm tér A Dóm tér Szeged leghíresebb tere. A Fogadalmi templom előtti árkádsorral körbevett Dóm...... Régi Zsinagóga A szegedi Régi Zsinagóga épületét a Lipovszky testvérek, Herik és József tervezték. Szeged tisza palota tape. Az...... Református palota Szegeden a Református templom szomszédságában láthatjuk a Református palotát, amely a sz...... Anna-kút Szegeden a Tisza Lajos körút és a Kossuth Lajos sugárút sarkán található a gyógyhatás...... Kass Galéria A Kass Galéria 1985-ben nyílt meg Szegeden a Vár utcában.
Mikszáth Kálmán Szent Péter esernyője című kisregénye egy részletesen kidolgozott anekdota köré épül: miszerint a gazdag és különcködő úr a törvényes örökösök kijátszásával a vagyonát szeretett nevelt fiára akarja hagyni. Az esernyő nyelébe rejtett kincs ugyan eltűnik, ám a mű mégis boldogsággal zárul, hiszen a legnagyobb kincs az életben a szerelem. Szereplők: Bélyi Veronka; János pap, Veronka bátyja; Billeghi Máté, halápi úr; Gregorics Pál; Wibra Anna, szolgálólány; Wibra György; Kupeczky Márton, Gyuri tanítója; Sztolarik, közjegyző; Gregorics Gáspár, Pál testvére; Gregorics Boldizsár, Pál testvére; Panyókiné, Pál testvére; Krikovszky úr, besztercei polgármester; Münczné Rozáli, zsidó asszony;Müncz Móric, Jónás fia; Mravucsán úr, bábaszéki polgármester; Madame Kriszbay; Adameczné, házvezetőnő. Műfaja: regény, anekdotikus stílusban. Szent Péter esernyője - Kvíz. Helyszínek: Glogova; Besztercebánya; Szeged, Bábaszék. A rövid tartalom: A Legenda, 1. rész Viszik a kis Veronkát Halápon meghalt egy tanítóné. Nem volt annak semmije: csak egy kecskéje, egy libája, és egy 2 éves kislánya.
Ez egy olyan rejtvény, amivel a karrierjáték során is találkozhatsz! Megfejtheted ugyan itt is, de lehetséges, hogy a karrierjáték során újra találkozol vele. » Kattints ide, ha inkább elkezded a karrierjátékot! Nem vagy bejelentkezve! Így is fejthetsz rejtvényt, de eredményed nem kerül fel a toplistára! Betöltés... Amennyiben a rejtvény betöltése nem történik meg megfelelően, annak oka az lehet, hogy nincs engedélyezve a JavaScript a böngésződben. Hogy játszani tudj, kérlek módosítsd ezt a böngésződ beállításai között. Rejtvény információk: A rejtvény témaköre: irodalom. Mikszáth Kálmán Szent Péter esernyője című művéről Ez egy olyan rejtvény, amivel a karrierjáték során is találkozhatsz! Megfejtheted ugyan itt is, de lehetséges, hogy a karrierjáték során újra találkozol vele. » Kattints ide, ha inkább elkezded a karrierjátékot! Apróhirdetés Ingyen – Adok-veszek,Ingatlan,Autó,Állás,Bútor. A legügyesebb rejtvényfejtők (az első 15): Helyezés Rejtvényfejtő neve Szintje Eredménye Rejtvényfejtés időpontja Időtartam Nyugger megvalósíthatatlan 100. 00% 2019. nov. 21.
Tót atyafiak Elbeszélések és rajzok róluk Az első kiadás Szerző Mikszáth Kálmán Megírásának időpontja 1881 [1] Nyelv magyar Műfaj elbeszélés Részei 4 novella A Tót atyafiak Mikszáth Kálmán 1881-ben írt novelláskötete. A négy történet főhősei tótok, vagyis a Felvidéken élő szlovák népcsoport tagjai, elsősorban átlagos falusi emberek. Az elbeszélések stílusa a realizmus és a romantika határmezsgyéjén mozog és számos népies, népmesei elem is megtalálható benne. A Tót atyafiak és A jó palócok novelláskötete hozta meg Mikszáth számára az első komoly irodalmi sikereket. Műfaja, stílusa [ szerkesztés] A Tót atyafiak műfaja elbeszélés, a cím a középpontba helyezett népcsoportra utal. A cselekmény ideje a történetek legnagyobb részében az író saját korában játszódik. Az író első művei még tükrözték Jókai Mór munkásságának hatását, de később eltávolodott az úri-nemesi romantika stílusától és főszereplővé a vidék egyszerű embereit, jobbágyokat, pásztorokat tette. Szent Péter esernyője by Luca Fábián. A novellákban használt fontos írói eszköz a szabad függő beszéd alkalmazása, ezzel az író megelőzte korát, ugyanis ez a fajta elbeszélési módszer csak a 20. században terjedt el.
Voltaképpen két egymástól távoleső világot rajzol: ahangya gldpmg zrt ogovai pap meggazdagoeurópai országok dását s a különc Gregorics Pál környezetét.
Nem jeleníti meg a szegénységet és a nyomort, nem állítja középpontba a társadalmi problémákat, a novellák mégis többről szólnak mint egy falusi idill lefestése, sokszor súlyos tragédiák húzódnak meg a háttérben. [5] Összehasonlítás a Jó palócokkal [ szerkesztés] A novelláskötet borítója A Jó palócok és a Tót atyafiak történetei egyaránt az író szülőföldjén, a Felvidéken játszódnak, csak míg az előbbi a magyar, utóbbi a tót közösség életét, hagyományait, gondolkodásmódját mutatja be. A két novelláskötet hasonló terjedelemben íródott, de míg a Tót atyafiakban 4, nagyobb lélegzetvételű, tájleíró részeket is tartalmazó történet található, addig az egy évvel később megjelent Jó palócok 15 rövidebb, tömörebb novellát tartalmaz és a történetszálak gyakran nem lineárisak. [6] A novellák [ szerkesztés] # Cím Főszereplő Helyszín 1. Az arany kisasszony Mirkovszki Miklós, Csemez Krisztina Selmecbánya 2. Az a fekete folt Olej Tamás Brezina (falu) 3. Lapaj, a híres dudás Lapaj Istók 4. Jasztrabék pusztulása Gerge István Szatmár vármegye Cselekmény [7] [ szerkesztés] Az arany-kisasszony A novelláskötet első története tulajdonképpen a hagyományos elbeszélő próza paródiája, ennek sajátosságait gúnyolja ki komikus, ironikus eszközökkel.
A címbéli fekete folt egyszerre utal a leégett akol maradványaira és az Olej Tamás becsületén esett foltra. A történet első felében megismerhetjük a falusiak véleményét Lapaj Istókról, a dudásról, akit az emberek rideg, embergyűlölő személyiségként ismernek. A novella végére kiderül, hogy az előítélet hamis: Lapaj még a számára legfontosabb tárgyat, dudáját is képes eladni, hogy egy öngyilkosságot elkövető cselédlány árváját felnevelhesse. A Jasztrabék pusztulása komikus elbeszélés, amelyben a furfangos csendbiztos, Gerde István a babonás zsiványok félelmeit kihasználva fogja el a bűnözőket. Amikor a zsiványok bandájának vezetője, Jasztrab rálő és nem találja el, puskagolyót vesz elő zsebéből és úgy tesz mintha elkapta volna a lövedékeket. Jegyzetek [ szerkesztés] ↑ Mikszáth Kálmán: A jó palócok | Irodalom - 7. osztály | Sulinet Tudásbázis.. (Hozzáférés: 2020. november 22. ) ↑ Mikszáth Kálmán - Tót atyafiak |.. ) ↑ admin: Mikszáth Kálmán: Tót atyafiak, A jó palócok (elemzés) (magyar nyelven).
Apróhirdetés Ingyen – Adok-veszek, Ingatlan, Autó, Állás, Bútor