Nemcsak kezdő villanyszerelőknek, hanem nem villanyszerelőknek néhány hasznos tanács az áramvédő (FI relé) kapcsoló által lekapcsolt áramkör hiba kereséséről. Az áramvédő (fi relé) kapcsoló mint megoldási forma az érintésvédelem egyik fontos része. Ez lehet hagyományos, automata vissza kapcsolású és túlfeszültség védelemmel egybeépített változat is. Ma a korszerű érintésvédelmi célműszerrel tudjuk vizsgálni az áramvédő kapcsoló működőképességét, példásul hány milliampernél, hány voltnál, hány másodperc alatt old le. Volt már aki megkérdezte véd-e az életvédelmi relé (Fi relé) ha konnektornál megfogja a fázis és nulla vezetőt, erre a válasz nem véd egyértelműen semmit sem. Mert a védelem föld felé (bármin keresztül) történő vezetés esetén működik csak. 3 fázis esetében mekkora FI relé kell?. Alapvető elv mindig az elmenő fázis vezetéken indul az áram el, a fogyasztón keresztül vissza az áramvédő (fi relé) kapcsoló elmenő nulla vezetékére. Vagyis amennyi áram fázis vezetőn (L) kiindul pontosan annyi áramnak kell vissza folynia a nulla vezetőn (PEN).
- persze csak akkor, ha egy kicsit jártas a villanyszerelésben, valamint nem tisztázódtak a vezeték színei alapján a bekötés az adott helyen. A hozzászólás módosítva: Jan 29, 2019 Ezzel nem is vitatkozott senki, ugyanakkor köszönő viszonyban sincs azzal, amit én írtam. Annyit hozzátennék az írásodhoz, hogy korrekt módon ÉV műszerrel lehet ellenőrizni a Fi-relét, pláne ha nem hagyományos AC típusú. Azt nem is vitatja senki, csak a köszönő viszony... Energiaelosztás. Én arról írtam, hogy van, ami látszatra jót mutat, közben meg közvetlenül életveszélyes. Be nem kapcsolt, de bedugott készülék megérintése, vagy egyszerűen a védőérintkező megérintése jár (ha a FI-relé 30 mA vagy kisebb kioldóáramú, akkor rövid idejű) áramütéssel. Bocs, én kissé másképp látom. Ha fel van cserélve a nulla és a védővezető, akkor a védőérintkező és az üzemi pólusok között a következők lehetnek: 1. nulla-védővezető > leoldás általában igen, de nem feltétlenül, írja Bakman (jól írja) 2. nulla-fázisvezető > leoldás nincs Ha csak az aljzatban van felcserélve a nullavezető-védővezető, és meghaladjuk a kioldási áramát a FI relének, akkor mi az az eset amikor nembiztos, hogy leold?
A mérõhelyet csak regisztrált villanyszerelõ alakíthatja ki. Ha ezt is te szeretnéd kivitelezi, akkor kérd ki egy ilyen villanyszerelõ véleményét. Egyébként a fórum is alkalmas erre, de a csatlakozó dokumentációt már bízd a regisztrált villanyszerelõre, mert csak az írhat alá. A szabványos fogyasztásmérõ szekrénybe fí-relét nem szerelhetsz, ennek abban nincs is hely kialakítva. Ezt az ÁVK-t a családi ház fõelosztótáblájába kell építened. Köszönöm, én is igy gondoltam tudjátok véletlenül az E on területén menyibe kerül az éjszakai mérõt kivitelezni? Régóta alakitok ki mérõhelyeket és az ÁVK-kat a mért oldalon helyezem el. Vásárlás: Fi relé - Árak összehasonlítása, Fi relé boltok, olcsó ár, akciós Fi relék #2. Ami a 40A, 30mA érzékenység mellett szól, hogy ára ugyanannyi, legalább is erre felé. Célszerû egy családi háznál átgondolni, hogy több fi relét alkalmazzunk. Nálam a bevett gyakorlat (ha megrendelõ pénztárcája engedi), hogy az épületen kívüli fogyasztókat egy másik fi relére teszem. Mert kívül a tapasztalatom szerint gyakoribb a lehetõsége a hiba áram keletkezésének. Még egy kérdés merülhet fel ha például a mérõhely kint van a kerítésben az épülettõl távol, akkor viszont a nagyobb lépcsõs szelektív védelmet részesíteném elõnyben.
Figyelt kérdés Elektromos fűtés, elektromios tűzhely, stb. miatt 3X32 Amper kiépítését kell terveznünk. A kérdésem az lenne, hogy miképp kell kiszámítani a FI relé kapacitását? Vannak háromfázisú FI relék, de nem értem teljesen: a fázisonkénti névleges áramerősséget kell alapul venni, vagy össze kell adni az értékeiket? Pl adott a 3X32 Amper, ilyenkor a háromfázisú 40Amper is elég, vagy 100 Ampereset kell keresni? Azért kérdem, mert van itthon elfekvőben egy 3F 40Amperes, és szeretném azt használni. A 100 Amperes meg iszonyat drága, akkor már inkább a 3 darab 40 amperest választanám, de ahhoz bonyolultabb kiépítés kell, mert nem lehet közös a nulla vezető, azt is három felé kell venni... 1/2 anonim válasza: 100% 3 fázisú ÉV relénél is az egy fázisra adható max. áramot adják meg. Illetve a hibaáram max. értékét mA-ben. Tehát igen, a 3F 40A relé alkalmas a 32Amperes automatával biztosított hálózat védelmére. 2018. okt. 18. 06:19 Hasznos számodra ez a válasz? 2/2 A kérdező kommentje: Hmmmm.
A termékinformációk (kép, leírás vagy ár) előzetes értesítés nélkül megváltozhatnak. Az esetleges hibákért, elírásokért az Árukereső nem felel.
Egy pár napig okozott fejtörést, de meg lett találva. Akkor szükült a kör. A klimát nézném meg a kültéri egységet nem e azik benne valami. Még tovább szűkítettem a kört, konkrétan az egyik klíma, és a főzőlap nem mehet együtt. Egyelőre úgy tűnik minden más kombináció működőképes. Hétvégén ránézek a klímára. Addig próbálom agyban összerakni, hogy miért pont ez a két fogyasztó. Így emelkedik meg a zárlatos (földelés és nulla zárlat) pont feszültságe annyira, hogy a Fi-relé érzékelési áramát elérje a szivárgás mértéke. relének van valami tesztelési módja a gombon kívül? Gondolok olyanra, h bizonyos fogyasztót kötni, érinteni földre, fázisra. Ha összeérinted a nullát és a védővetetőt, leold. Egy 40 W normál izzót a fázis és a védővezető közé teszed, leold. Ha beírnád egy keresőbe, pl. hogy "életvédelmi relé teszter", akkor látnád, hogy 10 ezertől fél milláig bármilyen van. Az otthoni működéspróbához elég a saját teszt gobja. Kell némi magabiztosság a villanykodás terén, mert például, ha szerelési munka alkalmával a dugaszolóaljzatban elcserélődik a fázis és a védővezető, akkor a 40 W-os izzós próbánál megfelelően fog működni, és valakit mégis kellemetlen élmény fog érni.
Ez jó hír, nem muszály uj reléket vennem:) bár lehet a későbbiekben majd lebontom 3 külön hálózatra, hogy ne oldjon le minden egyszerre, egyetlen hiba miatt. Most azonban egyenlőre egy relével lesz megoldva. Köszi a választ:) Kapcsolódó kérdések:
Ebben az esetben CSED-re nem lesz jogosult az édesanya, valamint ezt az ellátást az édesapa sem tudja igénybe venni. Ilyenkor az édesanya, figyelembe vehető jövedelem hiányában és a megszakított biztosítási jogviszony miatt, CSED helyett a gyermek születésétől GYES ellátásra lesz jogosult 168 naptári napon keresztül, majd ennek lejártát követően kaphatja az édesapa újra a GYED-et ez utóbbi gyermek után is. Összességében elmondható, hogy az édesapa által igénybevett GYED lehetősége fontos anyagi előnyt jelenthet a kisgyermekes családok számára, azonban lényeges, hogy a döntés meghozatalakor a család ne csak a rövidtávú anyagi előnyöket lássa, hanem vegye figyelembe a hosszútávon jelentkező hátrányokat is.
Az otthon maradt férfiak 60 százaléka válaszolta, hogy pénzügyi okok álltak a döntés mögött. "A nemek közti bérszakadék a férfiakat is hátrányosan érinti, hiszen ha a nők átlagkeresete megegyezne a férfiakéval, akkor több apa tudná vállalni a GYES/GYED lehetőségét" – olvasható a felmérésben. Megkerestük az Egyenlő Bánásmód Hatóságot, hogy megkérdezzük, fordultak-e hozzájuk nők azzal a panasszal, hogy az azonos beosztásban dolgozó férfi munkatársaik jobban keresnek, mint ők. A válasz az volt, hogy az elmúlt években voltak kérelmezők, akik az egyenlő munkáért egyenlő bér hiánya miatt panasszal éltek, és védett tulajdonságként a női nemükre vagy az anyaságukra hivatkoztak. Apa gyed 2020. A hatóság néhány esetben meg is állapította a közvetlen hátrányos megkülönböztetést. Csecsemővel az anya maradjon "Ha az édesanya tudja szoptatni gyermekét, akkor a gyermek számára az ideális életkor, amikortól már az édesapa is teljes értékűen át tudja venni a gondozását, a szoptatási időszak végeztével kezdődik" – vélekedik Rédei Zsuzsanna pedagógiai szakpszichológus, a MentaLife Központ vezetője.