A mohácsi csatát vizsgáló MTA-kutatócsoport egyik fő célja az volt, hogy minél előbb meghatározzák, hol is zajlott az 1526-os mohácsi csata. "A közelmúltig kikristályosodott álláspontokkal szemben egy alternatív megoldást ajánlottunk, ami tulajdonképpen nem is annyira alternatív, mert visszatér a XX. század előtti felfogáshoz" - ismertette kutatásuk eredményét Fodor Pál, a tudóscsoport egyik vezetője. Mohacsi csata térkép . Szerinte a régiek tudták, hogyan zajlódhatott ez a csata, az 1920-as évek kutatásai viszont félrevitték a tudományos vizsgálódás irányát. Az erről árulkodó eredményeket mutatták be egy minapi konferencián az érdeklődőknek. A kutatók által használt módszer a környezetrekonstrukció volt. "Egy szisztematikus gyűjtőmunka eredménye az egész. Az összes forrás összes földrajzi információját kigyűjtötték, ezt próbálták meg térképre rakva értelmezni, illetve az egymáshoz való viszonyukat meghatározni. Ez, miután elég elem volt - Földvár falu, várelem, domb, nézőtér vagy amfiteátrum, mocsár -, nagyon szépen meg lehetett határozni, hogy ezek együtt hol fordulhattak elő" - írta le Fodor, hozzátéve, hogy kiindulási forrásként Brodarics István korabeli krónikás leírásait használták.
Az egykori település fekvése azért különösen fontos, mert a csata történetének magyar krónikása, Brodarics István püspök visszatekintése e falu elhelyezkedését veszi alapul a helyszín meghatározásakor - tette hozzá. Pap Norbert szerint az elmúlt mintegy száz évben a kutatók több mint egy tucat lehetséges pontot jelöltek meg a mohácsi síkon a falu helyét illetően. Elmondta: kutatótársaival földrajzi névelemzéssel, írott források, történeti térképek, a térség gazdasági szerkezetének, tájhasználati változásainak és a földrajzi telepítő tényezők elemzésével vizsgálták, hogy hol helyezkedhetett el a település, mivel foglalkoztak a lakói. A kutatók előbb négy lehetséges helyszínt vizsgáltak meg, majd az azokkal kapcsolatos mélyebb elemzések során jutottak arra a következtetésre, hogy az egykori Földvár a mai Sátorhelytől délre, Udvar falutól északra, a Borza-patak mentén, egy átkelőhelynél helyezkedett el. Ezt igazolja a kutatás során elemzett, 1700-ra datálható térkép is. A most beazonosított területen - a patak mindkét partján - 1967-ben folyt már részleges régészeti feltárás, amelynek során egy középkori település nyomait találták meg.
A wifi a szálláshely egész területén ingyenes. A reggeli boseges es kivalo volt, a szoba kenyelmes es nagyon tiszta, a szemelyzet rendkivul udvarias es segitokesz volt, nagyon jo volt minden, csak ajanlani tudom!!!! Ő az, aki így érez és ez legyen az ő magánügye. Nem a tiéd. Ezek halálosan negatív dolgok, amikkel ő téged akar eltalálni. Csak épp van egy kis bibi. Egy alapszabály, amit szintén tanulok: hogy minden negatív oda sétál vissza, ahol megszületett. Hogy minden rossz végezetül azt találja el, aki kilőtte. Hogy minden bántás végeredményben azt bántja, aki kiszórta magából. Mert a boldog ember nem bánt, ellenben aki bánt, nem boldog. Ő nem boldog. Ő bánt. Ő szenved emiatt. Megtanulod ezt? Nagykáta okmányiroda időpontfoglalás székesfehérvár. Megtanuljuk ezt? Együtt.. Kapcsolódó bejegyzések, a címükre kattints: A boldog ember nem bánt #1 Egy zen tanmese arról, amit kimondani is tilos szerző: Bouvet Ha tetszett a cikk, megköszönöm, ha megosztod. Ha tovább olvasgatnád a blogot, nézd meg a bejegyzés alatti cikkajánlót, hátha ott is találsz valamit, ami felkelti a figyelmedet.
Real a nehéz kő ki tudja hol áll meg johnson Vágó
Vác, Széchenyi u. (vasútállomás) ♦ Oszd meg, hogy mások is tudjanak róla!