Mohácsi Busójárás Története - Fű Trágyázása Ősszel

Wednesday, 10-Jul-24 00:50:01 UTC
Svájcban és Olaszországban illetve Szardínia szigetén – ahol mamutones az alakoskodók neve – a mohácsi maszkokhoz hasonló álarcokat használnak. A busójáráshoz hasonló népszokás még az igencsak távoli Ibériai-félszigetről is ismert. A mohácsi busójárás by Turizmus Vetélkedő. Spanyolországban a hispán busókat zarramacos-nak hívják. A mohácsi busójárás 2009-től az UNESCO szellemi örökség listájának részese, 2012-ben pedig a hungaricumok közé sorolták.

Mozaik: Világörökség Lett A Mohácsi Busójárás - Nol.Hu

Fotó: Répássy Zsolt A Budai Vigadó Kallós Zoltán kiállítótérben március 5-ig, húshagyó keddig látogatható a kiállítás a mohácsi busójárás megújuló hagyományát kívánja bemutatni. A mohácsi Kanizsai Dorottya Múzeumból és a helyi Népi Iparművészektől érkező tárgyak segítségével arra is választ kapunk, hogy miképp marad élő, hogyan tud megújulni a néphagyomány. A tárlaton helyi népi iparművész busóálarc faragó mesterek munkái mellett megtekinthetők Kolbe Mihály grafikus és festőművész farost lemezre készített különleges busó témájú alkotásai, valamint Répásy Zsolt fotográfus busó témájú munkái, melyek közül korábban az amerikai National Geographic egyet az év legjobb 50 fotója közé is választott. Fotó: Répássy Zsolt A farsangi szokásoknak, így a mohácsi busójárásnak is elengedhetetlen velejárója az alakoskodás, a zene és a tánc. Mozaik: Világörökség lett a mohácsi busójárás - NOL.hu. A január 12-i kiállítás megnyitó vendége, a Poklade zenekar 18 órától a mohácsi busókkal tánctanítással egybekötött dél-szláv táncházat is tart. A poklade kifejezést a mohácsi sokácok a farsang megnevezésére is használták, de a szó átöltözést, átváltozást is jelent, hiszen a zenekar tagjai a busójáráson nem csak zenészként, hanem busóként is részt vesznek.

A Mohácsi Busójárás By Turizmus Vetélkedő

Alakoskodásnak hívjuk azokat a szerepjátékokat, amelyben a résztvevők álarccal, jelmezzel rejtik el kilétüket, és valakit vagy valamit megszemélyesítenek. A busójárásban az álarcnak és a jelmeznek egyaránt kitüntetett a szerepe. Az álarcokat az erre szakosodott helyi fafaragó mesterek készítik fűzfából. Az álarcoknak is többfajta típusa létezik, mind formájában, mind pedig festésében. Közös jellemzőjük a vicsorgó száj, az állatszarvakkal (kos vagy kecske) való díszítés, és az ijesztő hatást fokozó élénk színek. Felvonulásra gyülekező busók. A busók saját kisebb csoportjaikban vesznek részt a mulatságon Forrás: MTI/Sóki Tamás A hagyományoknak megfelelő busó öltözék az álarcon kívül szőrével kifordított bekecsből, fehér bőszárú gatyából, csizmából vagy bocskorból, valamint kötelekből, láncokból, kolompokból és kereplőkből áll. Mohácsi busójárás története. A bekecset kötéllel vagy lánccal kötözik össze, amelyre kolompokat függesztenek. Elmaradhatatlan kiegészítők a tarisznya, a fából faragott buzogány, kereplő, és egyes busóknál az éktelenül szóló fakürt is.

Ami viszont bizonyos, hogy ez a különösen látványos népszokás a farsangi télbúcsúztató hagyomány egyik sajátos színes eseménye. A busójárás valójában délszláv eredetű télbúcsúztató népszokás Forrás: MTI/Sóki Tamás A vízkereszttől (január 6. ) hamvazószerdáig, azaz a nagyböjt kezdetéig tartó időszak, a farsang, az európai kultúrkörben tradicionálisan a vidám mulatságok és lakomák időszaka. A 16. – 17. században bujaságot szimbolizáló szokásai miatt általában tiltották a farsangi mulatozást, de a hagyományok erősebbnek bizonyultak, mint az egyházi rosszallás. A busójelmez évszázados tradíciókat tükröz Forrás: MTI/Ujvári Sándor A farsang csúcspontja a karnevál, amelyet idehaza a népnyelvben csak a "farsang farkaként" emlegettek – tulajdonképpen egy három napig (farsang vasárnapjától húshagyó keddig) tartó télbúcsúztató vidám ünnepség. Az összes híres karneváli mulatság, mint például a riói vagy a velencei ugyanúgy erre az ősi hagyományra vezethető vissza, mint maga a busójárás is. Amikor a telet koporsóba zárják A busójárás (horvát nyelven pohod busara) az alakoskodás típusú dramatikus néphagyományok közé tartozó szokás.

A fehérhere legnagyobb jelentősége az állandó rét- és legelőterületeken van, ahol a gyepek termésének a minőségét javítja. Indáival terjedve jól kitölti a gyep hézagait, ezzel véd a gyomosodástól, emellett a legelőfű tápértékét is javítja. A rágást, a tiprást jól bírja, sarjadzóképessége kiváló, ezért a gyepkeverékek állandó alkotója. Pillangós virágú növény. A fehér here megköti a fű számára a talajban a nitrogént és lazítja a talaj szerkezetét. A pázsitnövekedéshez a legfontosabb tápanyagok: Nitrogén: A nitrogén biztosítja a zöld szép zöld színét, enélkül a fű nem tudja felvenni a levegő széndioxid tartalmát sem. A műtrágyán érdemes megnézni milyen arányban tartalmazz nitrogént, ha szerepel rajta a salétrom szó, akkor az egy gyorsabb ható műtrágya. Ha az ammónia szó szerepel benne akkor az egy lassan ható műtrágya. Így a használat is attól függ, milyen állapotban van a fűfelület, a régi kikopott fakó fűfelültre érdemes gyorsan ható műtrágyát alkalmazni. Mikor kell abbahagyni a pázsit öntözését ősszel? - Ofbacardi. De ezen kívül szüksége van még a füvek pétisóra, kénsavas ammóniára, foszforsavra, kálimra, vasra, és különböző mikroelemekre.

Mikor Kell Abbahagyni A Pázsit Öntözését Ősszel? - Ofbacardi

Fűmagkeveréket, de milyet? Kétségtelen tény, hogy profi kertészek és hobbikertészek számára az egyik legegyszerűbb eljárás a fűvetés. Bár egyszerű eljárás, az adott talajösszetételhez és az igényekhez megfelelő fűmagkeverék kiválasztása egyáltalán nem egyszerű feladat. Erről az édenkertben is publikáltam már egy el azt is! A friss fűmagkeverék számára vetés során a legkedvezőbb a morzsás szerkezetű, porhanyós, 6-7% nitrogénban gazdag, illetve 12-14 százalék foszfort tartalmazó gyommentes talaj, amely természetesen szerves anyaggal (trágyával) is fel van töltve. A fűmagkeverék vetése előtt természetesen a talajt alaposan elő kell készíteni, vagyis teljesen el kell simítani, tömöríteni. Erre ma már léteznek speciális szerszámok. A fűnyírás segíti a gyep sűrűsödését Eléggé közismert tény, hogy a rendszeres fűnyírás nagymértékben elősegíti a gyep és persze a pázsit sűrűsödését, ezáltal a gyep erősödését, terhelhetőségét. A profi kertészek általában azt tanácsolják, hogy a füvet heti rendszerességgel 3, 5-5 cm-re vágjuk vissza.

A WOLF-Garten gyepszellőztető eszközök benzines és elektromos változatban egyaránt elérhetők, különböző erősségű motorral, különböző méretű fűgyűjtővel és munkaszélességgel. A WOLF-Garten eszközök 3:1-ben funkcióval működnek: gyepszellőztetés, gyeplazítás és fűgyűjtés. A téli hónapokban kevés a fény, és a nedves talaj ideális körülményeket teremt a mohafélék elterjedésének. A moha idővel filcréteget képez, ezért a fű gyökerei a talaj felszínén keresik a vizet, így elsekélyesednek. Tavasszal is végezzünk majd gyepszellőztetést, hogy a fű gyökerei besűrűsödhessenek és mélyebbre tudjanak hatolni a talajban, ami segíti a tápanyag és a nedvesség felvételét. A következő lépés: a fűmag elvetése és trágyázása A gyepszellőztetést követően lehet a fűmagot elvetni, a kikopott területeket újrafüvesíteni. Vásárlásnál érdemes megnézni, hogy a választott fűmagnak mekkora a csíraképessége, mert ez az érték mutatja meg, hogy a fűmagok hány százaléka lesz majd képes kicsírázni. Vannak gyepjavító pálcikák is – ilyen például a WOLF-Garten Gyepjavító pálcika -, amelyeknél a magokat víztároló burkolat veszi körül, a fűmag így nehezebb, nincs kimosódás, jobb az érintkezés a talajjal és a madarak sem szeretik, nem csipegetik fel.