A mozgási energia A mozgási (más néven kinetikus) energia definíciója: az m tömegű, v sebességű test mozgási vagy kinetikus energiája:. (Az indexben szereplő m rövidítés a mozgásra utal. ) A mozgási energia (és általában az egyéb mechanikai energiák is) szoros kapcsolatban van a munkával, így mértékegysége is megegyezik a munka mértékegységével. Van azonban egy nagyon lényeges különbség a két fogalom között. A munka arra a folyamatra jellemző, amely során egy rendszer eljut az egyik állapotból egy másikba, az energia viszont minden egyes állapotra jellemző fizikai mennyiség. Munkatétel pontrendszerre Vizsgáljuk meg, hogy mit mondhatunk a pontrendszer tagjaira ható erők munkáiról! Két, fonállal összekötött testet húzunk egy - az asztallal párhuzamos - F erővel egy vízszintes, súrlódásmentes lapon. Az F erő külső erő, amit mi fejtünk ki, míg a K és -K erők belső erők. Ebben az esetben a -K és K erők összes munkája nulla, mert a két test elmozdulása egyező irányú és azonos nagyságú. A rendszer mozgási energiájának megváltozása így az F külső erő munkájával egyenlő.
Alkalmazhatjuk a gyorsítási munkára vonatkozó összefüggést. Az első esetben:, mivel ebben az esetben nulla kezdősebességről gyorsul fel az autó v1-re. A második esetben v1-ről gyorsul a jármű v2-re, tehát a munkavégzés: Tanulságos az eredmény, amely szerint a háromszoros munkavégzés mutatja, hogy nemcsak veszélyes, de nem is túl gazdaságos a száguldozás! (Pedig egy másik, fontos tényezőt még nem is vettünk figyelembe: valóságban a levegő fékező ereje egyáltalán nem elhanyagolható, és ez az erő a sebesség növelésével egyre nő. ) Gyorsítás, mozgási energia változás A gyorsítás közben a mozgást általában egyenes vonalú, egyenletesen gyorsulónak tekintjük, pedig ez nem teljesül minden esetben. Például ha egy összenyomott rugóhoz rögzítenénk egy könnyű kiskocsit, és elengedés után az alakját egyre inkább visszanyerő rugó csökkenő ereje hozza azt mozgásba. A kocsi akkor is gyorsulna ugyan, de az erővel együtt a gyorsulása is folyamatosan csökkenne. A szükséges munkát nem tudjuk ilyen esetben a definíció alapján meghatározni.
A kifejezésben szereplő 1/2**m**Subscript[v^2, 2] mennyiséget mozgási vagy kinetikus energiának nevezzük. Az energia szó köznapi jelentése is a munkához kapcsolódik. Akkor érezzük, mondjuk, hogy valaminek energiája van, ha a test vagy rendszer munkát tud végezni. A mozgó test mozgásállapota révén alkalmas munkavégzésre, mozgási energiával rendelkezik. Az energia jele E. Munkatétel A gyorsítási munka és a mozgási energia kapcsolata egy fontos tételben fejezhető ki, amely azt tartalmazza, hogy a test mozgási energiájának megváltoztatásához munkát kell végezni a testen. Ezt a tételt munkatételnek nevezzük. Szabatosan megfogalmazva: Egy pontszerű test mozgási energiájának a megváltozása egyenlő a rá ható összes erő munkájának összegével. W összes = ΔE
Ennek feltétele, hogy az emelőerő ugyanolyan nagyságú legyen, mint a nehézségi erő. |F| = |F_{neh}| kiszámítása: W = m * g * h. Ha állandó m tömegű testet emelünk, akkor az emelőerő munkája egyenesen arányos a h magassággal. Tehát minél magasabbra emeljük a testet, annál több munkát kell végeznünk. Gyorsítási munka Ha egy kezdetben nyugvó testre állandó erő hat, a test egyenes vonalú egyenletesen változó mozgást végez. Ha felgyorsítunk egy autót, akkor a gyorsításhoz erő szükséges, tehát munkavégzés történik. A végzett munka egyenesen arányos a test tömegével és a sebesség négyzetével. W = \frac{1}{2} * m * v^2 Rugalmas munka A rugó megnyújtásakor és összenyomásakor a rugóban erő ébred. Ha a rugóban fellépő erőt ábrázoljuk a megnyúlás függvényében, akkor az origóból kiinduló félegyenest kapunk. A grafikon alatti terület mérőszáma a rugóerő munkájával lesz egyenlő. W = \frac{1}{2} * D * x^2 Súrlódási munka Súrlódás A súrlódás két érintkező felület között fellépő erő, vagy az az erő, mellyel egy közeg fékezi a benne mozgó tárgyat (például a mézben lesüllyedő kanálra ható fékező erő).
A leírtak alapján azt kell mondani, hogy még a legegyszerűbb felépítésűnek gondolt rendszer esetében sem tudjuk a teljes energiatartalmat kiszámítani, vagyis egy rendszer belső energiájának a tényleges, számszerű értéke nem ismeretes. Ha a rendszer reális gáz, akkor a fentebb említett mozgási lehetőségeken túl figyelembe kell venni a részecskék közötti vonzóerőből származó energiát, molekuláris rendszerek esetén pedig még a kötési energiákon túl a molekulák forgó- és különféle rezgőmozgásának energiáját is. Ha a rendszer folyékony, vagy szilárd halmazállapotú, az összes mozgási lehetőség energiájának a figyelembe vétele ugyancsak lehetetlen. A belső energia abszolút értékének a nem ismerete a gyakorlat szempontjából nem okoz problémát. Ha egy rendszerben valamilyen változás bekövetkezik, például egy kémiai reakció játszódik le, akkor a részecskék mozgási lehetőségei, és az elektronok mozgási energiái is jelentősen megváltoznak, de nem következik be semmilyen változás az atommagok energia állapotában.
A hibát... Viktória Panzió és Étterem REQUEST TO REMOVE Melis Panzió Étterem Ha hibát találtál ezen az oldalon, ide írd be és küldd el! A hibát... Viktória Panzió és Étterem REQUEST TO REMOVE Viktória Étterem és Panzió - Zamárdi Zamárdi panzió - Viktória Étterem és Panzió: 8621 Zamárdi, Kossuth u. 1. REQUEST TO REMOVE Viktória Vendéglő és Panzió - Étterem - Kecskemét Étterem: Egy étterembe akkor menjen ha jót szeretne enni és igazán figyelmes kiszolgálásra vágyik.
Szuper. " Gábor Sándor - középkorú pár 8 hónapja