Victor egy rakás hullát hátrahagyva elmenekül - de most először ki akarja deríteni, ki áll a háttérben. A háttérben pedig egy nagy hatalmú titkosszolgálat egyik embere áll, aki a maga szakállára dolgozik: a pendrive egy szupertitkos rakétákat szállító orosz hadihajó adatait tartalmazza, amely nemrég süllyedt... Tovább Tom Wood Tom Wood műveinek az kapható vagy előjegyezhető listáját itt tekintheti meg: Tom Wood könyvek, művek Nincs megvásárolható példány A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük. Előjegyzem
Wood már az előző kötetben is egy nagyon feszült, izgalmas, akcióval bővelkedő könyvet alkotott, itt pedig fogta az előző rész alapjait és mindegyikre rápakolt még egy lapáttal, hogy egy még pörgősebb, feszültségekkel teli könyvet tartson kezében az olvasó. Az előző rész végén Victor kénytelen a CIA szolgálatába szegődni, nos itt el is kezdi a munkát amihez legjobban ért. Először meg kell mentenie az egyik legnagyobb fegyverkereskedőt, egy bérgyilkostól, majd a magyar alvilág fejét is, ami után eljut harmadik akciójáig, hogy a 3. fegyverkirályt is kiiktassa, azonban ez nem sikerül, mert egy különálló csoport bele zavar az akciójába. Victornak ismét rejtőzködnie kell és közben kideríteni mi értelme volt a CIA-s megbízásoknak, mialatt több kivégzőosztagot üldözi, hogy likvidálhassák. Itt már több csavar van a történetben, nem annyira egyszerű, mint A bérgyilkosban, de még mindig nincsenek fölösleges oldalak, kiválóan építette fel Tom Wood ezt a sztorit is, az akció jelenetek, bármely mozifilmben megállnák a helyüket, a történet ritmusa egyre csak emelkedik, nincs megállás az utolsó oldalakig izgulhatunk főhősünkért.
[2] A szerző legelső könyvének, A bérgyilkos nak a megfilmesítési jogát a Studiocanal szerezte meg. [3] Novellák [ szerkesztés] Jegyzetek [ szerkesztés] Fordítás [ szerkesztés] Ez a szócikk részben vagy egészben a Tom Wood (author) című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként. További információk [ szerkesztés] Tom Wood hivatalos weboldala Fantasztikus Regények Szerzője Oldal Szerző goodreads oldala Victor az Assasin sorozat a goodreads-en A New Yorker ismertetője A bérgyilkosról A Publishers Weekly ismertetője A bérgyilkosról Nemzetközi katalógusok WorldCat VIAF: 101377208 LCCN: n2009062656 ISNI: 0000 0000 7156 7072 GND: 143729160 NKCS: xx0152943 KKT: 001099328
Victor kapcsolatba lép a munka internetes közvetítőjével, aki egy fiatal nőnek bizonyul és a kétfős csapat együtt nyomoz tovább, együtt menekülnek amerikaiak és oroszok elől (még Budapesten és Debrecenben is megfordulnak), míg a renegát titkosszolga legújabb bérgyilkosa (ugyanolyan contract killer, mint Victor) a nyomukba nem ér. - Eleven, izgalmas jelenetek sora, mesterien adagolt cselekményrészletek... Lenyűgöző, bonyolult thriller. - (The New Yorker) - Az angol Tom Wood első műve ez az izgalmas akcióthriller, amelyet máris több nyelvre lefordítottak (a német Amazonon listavezető volt), és szó van róla, hogy hamarosan megfilmesítik. Angol nyelven kapható már a második könyve is (The Enemy), ugyanazzal a főszereplővel. Megvásárol
Tom Wood Született Tom Hinshelwood 1978 (44 éves) [1] Burton upon Trent, Staffordshire, Anglia Állampolgársága brit Nemzetisége brit Foglalkozása forgatókönyvíró író weboldal Tom Wood (Burton upon Trent, 1978 –) brit író, aki elsősorban thriller regényeket ír. Tom Wood a közép-angliai, Staffordshire megyében fekvő Burton Upon Trentben született. Jelenleg Londonban él. Művei [ szerkesztés] Kötetei magyarul az Európa Könyvkiadónál jelentek meg. Victor, a bérgyilkos sorozat [ szerkesztés] Victor, a szerző leírása szerint, egy profi szabadúszó bérgyilkos. Nagyon titokzatos karakter, az igazi neve, eredete és múltja jórészt ismeretlen.
Extra Garancia Standard A termék eredeti garancia idejének lejáratát követően, rendeltetésszerű magánhasználat mellett fellépő, tartós belső hibából eredő, a termék alkatrészeinek előre nem látható meghibásodása esetén nyújt fedezetet a biztosítási feltételekben meghatározottak szerint. Extra Garancia Balesetbiztosítás Baleseti jellegű külső hatás következtében fellépő fizikai károsodás során keletkezett meghibásodásra nyújt védelmet, az eredeti garanciaidő alatt. Akár töréskárra is! Extra Garancia Prémium Mind a Standard, mind pedig a Baleseti csomag szolgáltatásait együttesen tartalmazza. A Standard csomag bővített változata, amely a termék eredeti garancia idejének lejártát követően fellépő műszaki hibák mellett a biztosított termék baleseti jellegű meghibásodásaira is fedezetet nyújt a biztosítási feltételekben meghatározottak szerint. Akár töréskárra is! További információért kattints ide!
MÁV-START Zrt. Kommunikációs Igazgatóság 2008. november 12. A kivitelező kérésére továbbra is folytatódik az Északi összekötő vasúti híd részleges lezárása, a novemberi hónapban a hétvégi napokon és december első hétvégéjén, emiatt Óbuda és a Nyugati pályaudvar között ezen időszakban a vasúti forgalom szünetel A Budapest - Esztergom vonalon az Északi összekötő vasúti híd felújítási munkálatai miatt a vasúti pálya részleges lezárása folytatódik. Novemberben a hétvégi napokon, 14-16-ig, 21-23-ig, 28-30-ig, valamint december 5-7-ig péntekenként 22:30 órától, szombatonként egész nap, vasárnaponként 21:00 óráig, a MÁV-START által közlekedtetett vonatok - Kaszásdűlőnél a HÉV vágányaira áttérve - a Margit híd budai hídfőjéig járnak. Mit üzennek a budapesti Duna-hidak nevei? | PestBuda. Ezekben az időpontokban a vasúti forgalom Óbuda és a Nyugati pályaudvar között továbbra is szünetel. A részleges vágányzár folytatásának oka, hogy a híd felújítását végző kivitelező nem tudta a munkálatokat a már egyszer módosított határidőre befejezni. A rekonstrukciós munka elvégzéséhez, biztonsági okokból továbbra is szükséges a vasúti pálya részleges lezárása.
A harmadiknak átadott budapesti Duna-híd sohasem kapott rendes nevet, nem került képeslapokra, és háromszor építették át. Mégsem mondhatnánk rá, hogy kevésbé lenne fontos, mint a többi fővárosi átkelő. Épp ellenkezőleg. Ma már el sem tudjuk képzelni, de a magyar vasút történetének első 30 évében nem volt dunai átkelés annak ellenére, hogy Széchenyi nyomán kezdettől fogva a centrális – azaz Pest és Buda központú – hálózat megvalósítása volt napirenden. Ám hiába alakult ki keleti és nyugati irányba is számos fővonal, a Duna továbbra is elválasztotta a későbbi egységes fővárost. Északi összekötő hit counter. Mindez a forradalmat és szabadságharcot követő évtizedben még magyarázható volt az osztrák elnyomással, de miután az 1860-as évek elejétől ez lazulni kezdett, egyre sürgetőbbé vált volna egy vasúti híd létesítése. Már 1862-ben született erről elképzelés, három évvel később pedig engedélyokiratot is kiadtak olyan "révre", amely "a budai pályafőt kapcsolná össze a pestiekkel". Különös próbaterhelés A híddal kapcsolatos konkrét lépésekre azután került sor, hogy az Országgyűlés 1870-ben elfogadta a kacifántos című, "a Duna-folyamnak a főváros mellett szabályozásáról és a forgalom és közlekedés érdekében Buda-Pesten létesítendő egyéb közmunkák költségeinek fedezéséről és e közmunkák végrehajtási közegeiről" törvénycikket, amely kimondta "egy, vagy szükség esetében két új álló-híd építését".
Ennek eredményeként a szerelvények jelenlegi áthaladási sebessége emelkedni fog, így a vonal és a híd rekonstrukcióját követően a vonatok menetideje csökken, ezzel is biztosítva, a gyorsabb eljutási lehetőséget. A változásból adódó kellemetlenségekért az utazóközönség szíves megértését kérjük!
Így a Habsburg uralkodóról és feleségéről, vagyis a Ferenc Józsefről és Erzsébetről elnevezett két Duna-híd egymás mellett ívelt át a folyón. Az Erzsébet hidat a II. világháború végén a német csapatok felrobbantották, helyére egy teljesen más szerkezetet, egy német mintára tervezett autópálya-kábelhídat építettek 1964-re. Ám érdekes módon az Erzsébet nevet az új átkelő is megtarthatta. A szerkezet változott, a név maradt Erzsébet (Fotó: Both Balázs/) A Boráros térnél építendő hidat az 1890-es évektől, amióta felvetődött, hogy itt átkelőt kellene építeni, értelemszerűen Boráros téri hídnak nevezték. Amikor véglegesen döntöttek a felépítéséről, 1930-ban Horthy Miklós kormányzóvá választásának 10. évfordulóját megünneplendő Horthy Miklós hídnak nevezték el a még fel sem épült hidat. Azonban a II. világháború után a felrobbantott átkelőre ismét Boráros téri hídként hivatkoztak. Aquincumi híd - KÖZÖSSÉGITERVEZÉS | Budapest. A Petőfi híd ma (Fotó: Both Balázs/) A hidat csak 1952-re építették ismét fel, de ekkor már két éve itt állt az a pontonhíd, amely korábban a Petőfi térnél szolgált, és mindenki Petőfi pontonhídként ismerte.