A 15 tagállamot számláló Európai Unió immáron Nyugat-Európa csaknem egész területét magában foglalja. 1995. március 26. – Hét ország megszünteti határain az útlevél-ellenőrzést Hét országban (Belgiumban, Franciaországban, Hollandiában, Luxemburgban, Németországban, Portugáliában és Spanyolországban) hatályba lép a Schengeni Megállapodás. Az ezen országok között utazók útlevél-ellenőrzés nélkül léphetik át a határt. A schengeni útlevélmentes övezetnek 2021-ben 26 ország a tagja, köztük Izland, Liechtenstein, Norvégia és Svájc. Négy szabadság elves. 1997. október 2. – Amszterdami Szerződés Aláírják az Amszterdami Szerződést. A dokumentum a Maastrichti Szerződés eredményeire építve terveket fogalmaz meg az EU-intézmények reformjára, valamint arra, hogy Európa miként védje erőteljesebben a pozícióját a világban, és hogy a korábbiakhoz képest több forrást fordítsanak foglalkoztatásra és az állampolgári jogokra. A szerződés 1999. május 1-jén lép hatályba. 1999. – Megszületik az euró Tizenegy országban bevezetik az eurót, egyelőre csak számlapénzként, kereskedelmi és pénzügyi ügyletek lebonyolításához.
(Magyarország ötéves átmeneti mentességet kapott a közösségi jog alkalmazása alól a másodlagos lakóhely tekintetében. Tekvondó: négy arany és egy ezüst a lommeli magyar éremtermés. ) A tőke szabad áramlása nem sértheti a tagállamok azon jogát, hogy a tőkemozgásra vonatkozó bejelentési kötelezettséggel, valamint az adózás és a pénzügyi szervezetek felügyeletével összefüggésben megelőzzék a nemzeti jogszabályok megsértését. A tőke szabad áramlása továbbá korlátozható a közrend és közbiztonság védelmében. Az EUMSZ a tőke szabad mozgásával kapcsolatban négy ponton vezet be változtatásokat az EK-Szerződés rendelkezésihez képest. Az első három pontban a harmadik országokba irányuló vagy onnan származó tőkemozgásokat szabályozza, több ponton is növelve az Európai Parlament szerepét, például együttdöntési jogosítványt adva neki, valamint negyedik pontban a terrorizmus elleni fellépést elősegítése érdekében természetes és jogi személyek pénzkészletének befagyasztásának jogi alapját teremti meg az Unió számára.
Teljes liberalizálását csak 1988-ban rögzítették - 1990. július 1-i hatállyal -, ez alól azonban még (a rövid távú tőkemozgás esetében) Spanyolország és Írország kétéves, Görögország és Portugália ötéves átmeneti mentességet kapott. A folyamatra végül a Maastrichti Szerződés tett pontot, amely 1994. január 1-jével helyezte teljes körűen hatályba a tőke szabad mozgásáról intézkedő jogszabályt. A szabad befektetések körébe tartozik az úgynevezett második ingatlan és elvben a földvásárlás joga is, amelynek biztosítása alól egyetlen tagállam sem élvez mentességet. Négy szabadság elie saab. A "szabadság" konkrét értelmezése és végrehajtása azonban már módot ad bizonyos behatárolásra. Adott földterületek értékesítése különböző feltételekhez köthető (termőföldnél előírható például a gazdálkodói tevékenység fenntartása, sőt, a leendő gazda végzettsége is). Emellett egyes esetekben - így védelmi célokra igénybe vett területeknél - kivételt lehet tenni. Mindezek alkalmazására sokféle példát kínál az egyes tagállamok napi gyakorlata.
500 millió dollár lesz. A programhoz az Európai Űrügynökség (ESA) és a Kanadai Űrügynökség (CSA) is csatlakozott. Az NGST (Next Generation Space Telescope) egy korai koncepciója 1997-ben a NASA Goddard Űrközpontja a Ball Aerospace & Technologies és a TRW vállalatokkal együttműködve a műszaki követelményeket és költségtanulmányokat készítette el, majd 1999-ben a Lockheed Martint és a TRW-t kiválasztva az előzetes koncepció megalkotására került sor. Ekkoriban a JWST indítását 2007-re tervezték, később azonban ezt a dátumot számos alkalommal eltolták. 2001-ben, az 1960-as évek óta minden évtizedben egyszer megjelentett csillagászati és asztrofizikai tanulmányban ( Astronomy and Astrophysics Decadal Survey, ahol a tudósok meghatározzák a következő évtized csillagászati céljait és prioritásait), a James Webb űrteleszkóp megépítését választották a legfontosabb célnak. A tervek további finomítása után 2002-ben kapta meg a távcső a James Webb nevet, aki a NASA második igazgatója volt 1961 és 1968 között, és hatalmas szerepe volt a Holdraszállásban.
A HD 84406 jelű csillagról készült fotó nem túl látványos, de rendkívül fontos szerepe van abban, hogy az űrteleszkóp néhány hónap múlva már a rendeltetésének megfelelően tudjon működni. A NASA tavaly december 25-én indította útjára a Hubble-nél nagyságrendekkel nagyobb űrtávcsövet, ami egyhónapos utazás után, január 24-én érkezett meg a rendeltetési helyére, a Földtől mintegy másfélmillió kilométerre található L2 Lagrange-ponthoz. A tízmilliárd dolláros űrtávcső a nehezén már túl van, hiszen a misszió legkritikusabb pontja a tükrök és a hővédőpajzs kicsomagolása volt, így február elején a kutatók hozzákezdhettek a tükrök és a műszerek finomhangolásához, amely több hónapos, aprólékos munkát igényel. A James Webb február 2-án látott hozzá az első fotó elkészítéséhez, amely egy több mint 25 órán keresztül tartó folyamat volt - számol be róla a. Ennek során a teleszkóp Near Infrared Camera műszere, azaz a NIRCam több mint 1560 fotót készített, amelyeken a Földtől mintegy 260 fényévre található HD 84406 jelzésű csillagot sikerült megörökíteni.
A James Webb űrtávcsövet az USA-ban éptették meg, s 16 napig tartott, amíg a teleszkópot hajóval a kilövőhelyre szállították. Így nyílnak ki a teleszkóp elemei: A James Webb űrteleszkóp műszaki érdekességeiről részletes anyagunkban olvashat, melyből az is kiderül, mire számíthatunk, milyen felvételeket küld majd haza a szerkezet. Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.