Egyre több az SNI-s gyerek az iskolákban A programra annál is inkább égető szükség volt, mert egyre több az úgynevezett SNI-s (sajátos nevelési igényű) gyermek kerül az általános iskolák padsoraiba, és nekik durván csak a fele jutott megfelelő időben valamely korai fejlesztést biztosító intézménybe. A megdöbbentő statisztikai adatokat tovább elemezve egyértelműen kiderül, hogy jelenleg körülbelül 5000 csecsemő születik úgy, hogy korai fejlesztésre szorulna, ám mégsem kapja meg azt - közülük még mindig csak pár százat kezdenek időben fejleszteni. Ezért is vált rendkívül szükségessé a 2015 tavaszán záródott nemzetközi színvonalú új gyermekszűrési program, amiről 2016-ban, 1 évvel a projekt zárását követően még mindig csak kevés szülő tud, és vélhetőleg a szakmában is csak lassan fog jól működő gyakorlatként megvalósulni. Védőnői szűrővizsgálatok – Óbuda-Békásmegyer Védőnői Szolgálata. MIKOR MIT TUD A BABA? BABA FEJLŐDÉSE HÓNAPRÓL-HÓNAPRA - KATTINTS A RÉSZLETEKÉRT »»
Sok országban használnak szülői megfigyelésen alapuló kérdőíveket a gyermek fejlődésének nyomon követésére, de arra még nem volt példa, hogy egy ország összes csecsemője és kisgyermeke fejlődését követni próbálták volna. A szülői megfigyelésen alapuló kérdőívet hazai szakemberekből (gyermekneurológusok, gyermekgyógyászok, pszichológusok, védőnők, gyógypedagógusok, gyógytornászok) álló csoport fejlesztette ki és a 0-7 éves gyermekek pszichomotoros fejlődésének nyomon követéséhez ad segítséget a szülők és a szakemberek számára. Cél, hogy hamarabb ki lehessen szűrni a veszélyeztetett gyermekeket - A gyermek legjobb ismerője a szülő, ezért az ő megfigyelése, tapasztalata nagyon fontos a fejlődés menetének, illetve megakadásának a meghatározásához - hangsúlyozta a MAVE elnöke. Csingling: 3 hónapos oltás. A TÁMOP 6. "Koragyermekkori program" célja az volt, hogy a szülők és az alapellátók minél hamarabb és pontosabban észleljék a fejlődésükben veszélyeztetett gyermekeket, hogy hosszú távon is nőjön a beiskolázásra alkalmas gyermekek aránya.
Az asztmával élők számára a nyár és a kora őszi időszak különösen megterhelő lehet, a meleg időben ugyanis számos allergizáló pollen található a levegőben, melyek tovább ronthatják a betegségben szenvedők mindennapi egészségét. A gyógyszeres terápia és a megfelelő kezelési utasítások betartása létfontosságú, azonban érdemes tudni, hogy odafigyeléssel és néhány apró trükkel aktívan hozzájárulhatunk az allergének csökkentéséhez a környezetünkben, megelőzve a súlyosbodó tünetek megjelenését – hívja fel a figyelmet Dr. Mucsi János tüdőgyógyász, a Légúti Betegek Országos Egyesületének (LEBE) elnöke. Erzsébet Gondozóház – Dr. Mucsi János - Országos Szaknévsor. Az asztma nem gyógyítható, de kordában tartható, jól kezelhető betegség. Magyarországon több, mint 300 ezer gondozott asztmás beteg van, becslések szerint közülük 5-10 százalékuk súlyos asztmás, több mint felük pedig allergiás is. Az asztma leggyakoribb tünetei közé tartozik a zihálás, a köhögés, a mellkasi szorító érzés, a légszomj, illetve a sípoló vagy hörgő hanggal járó lélegzetvétel. A terheléses asztma esetében a tünetek fizikai terhelés, pl.
Előírásszerű használattal a függőség megelőzéséért A mai, modern asztmakezelő eszközök mellett sokan használnak még "szürke vagy kék pipát" is. Ezek a rövid hatású hörgőtágítók nem tartalmaznak gyulladáscsökkentőt, azaz nem hatnak az asztmás rohamot kiváltó okra, a légúti nyálkahártya gyulladására. Dr. Mucsi János, belgyógyász - Foglaljorvost.hu. A légzést könnyítő hatásuk csak néhány órán át tart. Helyettük inkább a gyulladáscsökkentő hatóanyagot is tartalmazó kombinált inhalációs gyógyszereket használják rohamoldásra is. Mucsi János felhívta a figyelmet, hogy a rohamoldó készülékek esetében is nagyon fontos, hogy a beteg rendeltetésszerűen használja az inhalátort. A túl gyakori, hetente 3-nál többszöri rohamoldó-használat egyrészt utalhat arra, hogy az asztmakezelés talán nem olyan eredményes, mint lehetne, másrészt pedig még veszélyes is lehet: akár az asztmás rohamok kialakulásának kockázatát is növelheti. A túl gyakori, hetente 3-nál többszöri rohamoldó használat egyrészt utalhat arra, hogy az asztmakezelés talán nem olyan eredményes, mint lehetne, másrészt pedig még veszélyes is lehet: akár az asztmás rohamok kialakulásának kockázatát is növelheti Forrás: Ennek a kockázatát már itthon is meg tudjuk vizsgálni egy egyszerű és gyorsan kitölthető teszt segítségével az oldalon.
Hasznos trükkök az élhetőbb mindennapokért Noha az asztma nem gyógyítható, a megfelelő gyógyszerezéssel megelőzhetők a súlyos tünetek, emellett odafigyeléssel és néhány apró trükkel aktívan hozzájárulhatunk az allergének csökkentéséhez a környezetünkben, megkönnyítve a mindennapokat. Mucsi János hasznos tippjeivel enyhíthetők az allergiás tünetek ebben az időszakban: • Az allergiaszezonban arcunkat öblítsük le alaposan, napjában akár többször is! • Javasolt a megszokottnál gyakrabban, akár 1-2 naponta hajat mosni! • Utcai ruháinkat, ágyneműinket cseréljük és mossuk gyakrabban! • Csökkentsük a porfogókat a lakásban! • Szellőztessünk mindennap, de lehetőleg hajnalban, porszívózzunk gyakrabban! • A zárt helyiségekben, elsősorban a hálószobában helyezzünk el levegőszűrő/tisztító gépet! • A szabadtéri tevékenységeket célszerű a hajnali vagy a reggeli órákban végezni, amikor még alacsonyabb a pollenek száma a levegőben. • Bár nem hangzik biztatóan, de a sós vizes orrmosás is nagyon hasznos, ha az allergiás tünetek enyhítéséről van szó.
Figyelem! Az oldalon található információk tájékoztató jellegűek, nem helyettesítik a szakszerű orvosi véleményt. A kockázatokról és a mellékhatásokról olvassa el a betegtájékoztatót, vagy kérdezze meg kezelőorvosát, gyógyszerészét!
Bemutatkozás: A Szegedi Orvostudományi Egyetem Gyermekklinikáján 1983-ban Gyurkovits Kálmán professzor úr szárnyai alatt kezdtem foglalkozni a légúti betegségekkel. Első munkahelyemen, a tapolcai kórház Barlang-terápiás Részlegén leginkább az asztmás és COPD-s betegek gyógyításával foglalkoztam. A legendás és fiatalon elhunyt Horváth Tibor főorvos iskolát teremtett a krónikus légúti betegeknek. Az egész országból, de még a tengerentúlról is jöttek a gyógyulni vágyók. Tapolcán nemcsak egy ágyat, vizsgálatot és gyógyszert kaptak, hanem rendszeres továbbképző beszélgetések, gyakorlati foglalkozások keretében naprakész és gyakorlatias segítséget is annak érdekében, hogy tudják, mit kell tenni, ha baj van, és mit tehetnek azért, hogy elkerüljék azt. Tüdőgyógyászati tanulmányaimat a mosdósi Tüdő- és Szívkórházban, illetve a Semmelweis Egyetem Pulmonológiai Klinikáján folytattam. Mindig kiemelt fontosságúnak tartottam, hogy a betegek ismerjék meg a testüket, a betegségüket, és pontosan tudják, hogyan használják a gyógyszereiket.