Németh Balázs dr. habil. Dr. habil. Németh Balázs Beosztás: egyetemi docens (félállású oktató) Elérhetőség: 1222-es szoba *4724-es mellék Az Művelődéstudományi Intézet oldala a WordPress segítségével készült. - Dizájn: RFDN - Módosítások: yeti
Dr. Németh Balázs ügyvezető igazgató - KVALIKON Kft. - YouTube
Sikerre vitte Németh László, Tamási Áron, Hubay Miklós, Márai Sándor drámáit. Kiemelkedő jelentőségű költőkre bízta a klasszikus drámák és a modern külföldi művek fordítását (Babits Mihály, Áprily Lajos, Szabó Lőrinc, Illyés Gyula). Műsorának kialakításában a közönség igényeit, a nézők érdeklődését tartotta szem előtt. Háborús időkben politikai állásfoglalást sem nélkülöző drámákat mutatott be. Emiatt egyre növekvő jobboldali presszióval, éles sajtótámadásokkal kellett szembenéznie. 1944 júliusában leváltották. Felmondó levelet kapott a Rádió Rt. vezérigazgatójától is. 1945-ben Igazolóbizottság elé állították. Dr németh balázs ügyvéd. Munkát nem vállalhatott, színház közelébe sem engedték. A Horthy-korszak kulturális életében való szerepvállalás okán a kommunizmus hívei ellenségnek kiáltották ki, hajszát indítottak ellene. Szakmai munka helyett igazolásokat, beadványokat gyártott, nyomorgott, könyöradományokból élt és belebetegedett. Tizenkét év után 1956-ban egy vidéki színház szerződtette beosztott rendezői munkakörbe, de a rákövetkező években már csak opera előadásokat bíztak rá, hogy a szövegértelmezés ne adjon alkalmat "fertőző" gondolatai kifejtésére.
A ragály 1795-96-ban kegyetlenül dühöngött az ország Oszmán Birodalommal határos déli végvidékén, a Szerémségben. Az "ürögi nagy pestis" emléke nyilván azért is homályosodott el, mert a Szerémség ma már Szerbiához tartozik, de talán sokkal inkább a járvány eredményes kezelésének köszönhető, hogy nem fért fel a történelemkönyvek fekete lapjaira. Amikor a közérdeklődés ismét egy veszélyes megbetegedés felé fordul, érdemes fellapozni a történelemkönyvek járványokról szóló lapjait. A nép által dögvésznek vagy – az oxigénfelvételben támadt zavartól elsötétülő bőr miatt – fekete halálnak nevezett pestis egy rendkívül gyors lefolyású, az influenzához hasonlóan cseppfertőzés útján terjedő betegség. A ragályt az influenzával ellentétben nem vírus, hanem baktérium okozza, ami eredetileg patkánybolháról került át az emberre. Vesztegzár állította meg az utolsó magyarországi pestisjárványt | Patrióták. A pestis egészen 1894-ig gyógyíthatatlan betegségnek számított, így érthető, hogy felbukkanása páni rettegést váltott ki a régi emberekből. A történelem folyamán milliók halálát okozó kór máig nem tűnt el, és bár ma már létezik ellene védőoltás, még napjainkban is szedi halálos áldozatait, elsősorban a harmadik világban.
Ha nem így lett volna, idősebb fiát sem végzik ki, és szinte bizonyos, hogy Mátyás nem került volna trónra. A himlő az egyetlen betegség, amit az emberiség tudása törölt el a Föld színéről, és bizony okkal örülhetünk ennek, mert ez a kór a történelem során több áldozatot szedett, mint az összes többi fertőző betegség együttvéve. A számítások szerint csak a XX. század folyamán 300 millió ember haláláért volt felelős. A betegség szörnyű lefolyású: magas lázzal kezdődik, majd testszerte hólyagos kiütések jelennek meg, amelyek elgennyesednek. A betegek 30 százaléka meghal, a szerencsés túlélők pedig olyan mellékhatásokkal számolhatnak, mint a vakság, maradandó hegek (főleg az arcon), kopaszság, meddőség. A történelem során a betegség folyamatosan jelen volt Európa történetében. Himlőben vesztette életét V. Ramszesz fáraó, I. József, magyar király, II. 5 járvány, ami megváltoztatta a történelmet | Nőklapja Egészség. Péter cár, Mária angol királynő és XV. Lajos, francia király is. Ha ezek a nagy uralkodók nem halnak meg, a történelem bizonyosan másként alakul.
A pestist olykor biológiai fegyverként is használták, mint a krími Kaffa várát ostromló kipcsakok 1346-ban, amikor fertőzött hullákat hajítottak be a genovai várvédők közé. Innen indult ki az európai történelem legsúlyosabb pestisjárványa, amely néhány éven belül végigsöpört a kontinensen, és a lakosság egynegyedét-egyharmadát kipusztította. A pestis ezt követően újra és újra hullámokban jelentkezett, és az egész középkort végigkísérte. Mivel a kedvezőtlen higiéniai viszonyok a baktériumok terjedésének melegágyát jelentették, ezért vészterhes időkben – különösen várostromok idején –, amikor a köztisztaságra érthető okokból csekély figyelem sem jutott, sokszor fekete halál tetézte a bajt. (Hunyadi János is pestisben halt meg a nándorfehérvári diadal után néhány héttel. A történelem legpusztítóbb betegségei: a kolera. ) A pestisjárványok az újkorban is kegyetlenül szedték áldozataikat, így a Rákóczi-szabadságharc alatt vagy a már említett 1738-1743 között dühöngő dögvész idején, ami a nyugati részek kivételével az egész országban háromszázezer körüli emberveszteséget okozott.
Előtte óriási mennyiségű, olcsó munkaerő állt a földesurak rendelkezésére – ám a járvány után komoly munkaerőhiány lépett fel, ez indította el a modern gépesítés felé a tudósok gondolkodását, illetve a korábban emberigényes mezőgazdasági termelés helyett sok helyen ekkor álltak át állattenyésztésre. Az orvostudomány fejlődésében is komoly szerepet játszott a pestis, mert ekkor döbbentek rá a középkori tudósok, hogy nincs a kezükben semmiféle hatékony gyógyszer, és ez megnyitotta az utat a reneszánsz tudományos forradalma és kutatásai előtt. Bár Magyarországon a pestis kevésbé pusztított, mert nem volt nagy tengeri kikötőnk, és a fő kereskedelmi útvonalak is elkerültek minket, nálunk is beleszólt volt a történelem alakulásába. Pestis járvány magyarországon árakkal. Több uralkodónk is pestis miatt vesztette életét, mint például V. László vagy Luxemburgi Mária magyar királynő. De pestis miatt néptelenedtek el az északi bányavárosaink is, ahová később szlávokat kellett beköltöztetni. A legíresebb magyar áldozat azonban minden bizonnyal Hunyadi János, aki az 1456-os nándorfehérvári diadal után kitört pestisben halt meg.
A maszktól a miazmától, a levegőben terjedő kórokozók ellen is védelmet reméltek. Mivel azonban a kór nem csak cseppfertőzéssel terjedt, az eszközök nem adtak elégséges védelmet. 1894-ben Alexandre Yersinnek sikerült izolálnia a betegséget okozó baktériumot, Paul-Louis Simond pedig felfedezte, hogy a patkánybolhák okozzák a betegséget. Idővel rájöttek, hogy más rágcsálók is terjesztik. Hét évvel későbbi kutatások során elkülönítették, hogy a pestis mely típusa hogyan terjed. Pestis járvány magyarországon 2020. Míg a tüdőpestis cseppfertőzéssel terjed emberről emberre, a bubó- és szeptikémiás pestist a fertőző bolhacsípések okozzák. A mai napig létezik pestis Bár az ember azt hinné, hogy a pestis a múlt betegsége, valójában a mai napig nem szűnt meg létezni. A hetvenes és kilencvenes évek között csaknem 1500 ember halt meg pestisben a WHO szerint. A legutóbbi nagyobb pestisjárvány Indiában volt 1994-ben, de még a kétezres években is regisztráltak pestises betegeket Kongóban, Tibetben, Kínában, Pekingben, Ugandában, Madagaszkáron és az USA-ban.
A történelem során számos pusztító járvány söpört végig a világon, megtizedelve az emberiséget. Ilyen volt a több hullámban fellépő pestisjárvány is. A járvány először 540 után ütötte fel fejét, majd a 14. illetve a 17. században ismét. A pestisről az első ismert írásos emlék 541-42-ből való. A bizánci történetíró, Prokopiosz számolt be róla, hogy Konstantinápolyban pár hónap leforgása alatt mintegy 200 ezer embert vitt el egy szörnyű járvány. Leírása alapján a betegség a pestis lehetett. Pestis járvány magyarországon ksh. Így jutott el a pestis Európába A pestis valószínűleg Afrikából érkező rágcsálók által juthatott el először Európába kereskedőhajókon. A patkányokon élősködő fertőzött bolhák háziállatokra és emberekre is átterjedtek. A legvehemensebb pestisjárvány a 14. században söpört végig a kontinensen. 1343-ban Dzsanibég mongol kán ostom alá vette Kaffa városát a Krím-félszgeten, mely az olasz Genova fennhatósága alá tartozott akkoriban. Bár korábban az Arany Horda jó kapcsolatokat ápolt a várossal, egy apró incidens miatt mégis megtámadták azt, elvileg vallási okokból, de sokkal valószínűbb, hogy a gazdag kikötővárosra fájt a foguk.
Magyarország földrajza azonban bizonyosan a malária miatt változott meg a 19-20. század folyamán. Régebben ugyanis a rengeteg meleg vizű mocsár, láp és a széles ártér ideális táptalajt nyújtott a szúnyoglárvák fejlődésének, és a folyószabályzások, mocsárlecsapolások fő indoka az volt, hogy megszabaduljanak a betegségtől. Ez azonban csak a második világháború után sikerült a DDT nevű hatékony, ám sajnos mérgező és rákkeltő rovar irtószer segítségével, amelynek maradványai még ma is kimutathatók a hazai talajmintákban.