Tudomány, Nyelvészet 8 000 Ft Nyelvészet 6 000 Ft Kultúra - Irodalom Magyarországi kutatások eredményei és külföldi szerzők tanulmányai. Gyógyászat - egészségügy 12 980 Ft Társadalom, Történelem 2 490 Ft A legnagyobb hagyományokkal rendelkező és a legolvasottabb szaklap Magyarországon. 1 620 Ft Magyarország egyetlen tudományos igényességű, mezőgazdasági szaklapja. 1 200 Ft Szaklap - Jog 9 000 Ft Előfizetői kérdések-válaszok fóruma munkaügyi témában. Társadalom, Gazdaság Évente 16 40 920 Ft Mezőgazdaság, Kertművelés 6 800 Ft Az óvodások nevelésével foglalkozó pedagógusok fontos szakmai információs kiadványa. Magyar Állatorvosok Lapja – Állatorvostudományi Egyetem. Pedagógia Évente 10 7 800 Ft Prémium kivitelű tematikus magazin, mértékadó szaklap. Műszaki 3 000 Ft
Ez a program 38 ország állatorvosai számára teszi lehetővé, hogy ingyenes állatorvosi kezelésben részesítsenek Ukrajnából menekült állatokat. Rens van Dobbenburgh, az FVE elnöke így nyilatkozott: " Hálásak vagyunk, hogy a FECAVA nevű testvérszervezetünkkel és a Humane Society International nagyra értékelt támogatásával együtt elindíthatjuk ezt a közös projektet. Ezzel a közös projekttel erős, ingyenes kisállat-egészségügyi választ fogunk nyújtani az érkezők számára, szeretett házi kedvenceikkel sok sebezhető ember részesül a számukra szükséges ellátásban és kezelésben. Ez a sürgősségi ellátásról, a krónikus betegségek hosszú távú kezeléséről, valamint a rutin egészségügyi ellenőrzésekről szól. " Az ukrán házi kedvencek állatorvosai állatorvosonként legfeljebb öt kutyának, macskának, lónak vagy más kedvtelésből tartott állatnak a kezelési költségeit fedezik, állatonként legfeljebb 250 euróig. Hogyan működik, kattintson IDE (angol nyelvű szöveg! Magyar Posta Zrt. - MAGYAR ÁLLATORVOSOK LAPJA. ) Az " Állatorvosok az ukrán házi kedvencekért " program 2022. május 21-ig tart, és nyitva áll minden engedéllyel rendelkező állatorvosi rendelő számára Európa-szerte.
677 Búza L. : Az ázsiai nagy méhatka (Varroa jacobsoni Oudemans) morfológiája és biológiája 363 Czelleng F. : lásd Sólyom F. 23 Czirják L. és Tanyi J. : Broilerpulykák viselkedésének tanulmányozása és jelentősége 703 Gsernai S. : Lymphoid leucosis ritka esete sertésben. (Levél a szerk. -hez) 127 ősire I. : A lactacidaemia érdekes esete egy növendékbika-állományban 240 Csontos G. 317, 579 Csukás A. : A nagyüzemi szarvasmarha-takarmányozás időszerű kérdései 629 Csukás A. : lásd Pesti L. 742 Darzsvancsigin, C. és Schalkház I. : A csontbiopsziás vizsgálatok jelentősége a szarvasmarhák osteopathiáinak kórhatározásában 154 Dési A. Magyar állatorvosok lapja filmek. : lásd Sinkó Attiláné dr. 226 Dobos-Kovács M. dr., Kardeván A. és Vetési F. : A sertés oesophagealis gyomorfekélyének kórfejlődésére irányuló patomorfológiai vizsgálatok.
Derzsy Domokos Született 1914. december 8. [1] Felsőboldogfalva [2] Elhunyt 1975. augusztus 5. (60 évesen) Budapest [2] Állampolgársága magyar Foglalkozása mikrobiológus állatorvos Tisztség egyetemi tanár (1973–1975) Iskolái Sárospataki Református Kollégium (–1933) Magyar királyi József nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (–1939, állatorvostan) Sírhely Farkasréti temető (6/1-1-65) Dr. Derzsy Domokos ( Felsőboldogfalva, 1914. december 8. – Budapest, 1975. augusztus 5. [3]) állatorvosdoktor, az állatorvos-tudományok kandidátusa (1961), az állatorvos-tudományok doktora (1974), patológus, mikrobiológus, immunológus, a nagyüzemi baromfitartás, a baromfibetegségek kiváló szakembere, címzetes egyetemi tanára. Magyar állatorvosok lapja 1. Életpályája [ szerkesztés] Elemi iskoláit Zsákán, a gimnáziumot a Sárospataki Református Kollégiumban végezte el 1933-ban. Állatorvosi tanulmányait a budapesti József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem állatorvosi osztályán végezte el 1939-ben. 1939–1941 között a Phylaxia Szérumtermelő Rt.
Bővebb ismertető Részlet: Szarvasmarha A sercegő üszök (gangraena emphysematosa) előfordulása egy hazai tjelő tehenészetben Esetleírás Horváth András, Biksi Imre, Német Zoltán, Fuisz Szabolcs, Szenci Ottó Összefoglalás. Egy hazai tejelő tehenészetben, 2010 tavaszán, a 10-12 hónapos korú üszők között megbetegedések, majd elhullások jelentkeztek. Három hónap alatt a 28 állatból 5 üsző, mindenféle előzetes tünet nélkül, hirtelen elhullott. Magyar állatorvosok lapja 2. A beteg állatokon (n=23) a hátulsó végtagok csánkízületére kiterjedő sercegő, bőr alatti duzzanat, sántaság és tompultság volt megfigyelhető. A tüneteket mutató egyedek közül 11 állat - a gyógykezelés ellenére- kevesebb, mint 24 órán belül elhullott, 12 állat átvészelte a betegséget, de később, a jelentős mértékű izomkárosodásból adódó elértéktelenedés miatt, selejtezésre került. Az elhullások pontos okának megállapítására egy frissen elhullott üsző került kórboncolásra. A bal hátulsó végtag izomzatában kiterjedt vérzéses-elhalásos gyulladás, testszerte több helyen, a bőr alatti és az izmok közötti kötőszövetben, friss keletű véres-savós beszűrődés volt megfigyelhető.
A szultán a következő évben teljes erejével a szerbek ellen indult, és személyesen állt seregei élére, Lázár pedig az összecsapásra készülve békét kötött Zsigmond magyar királlyal és szövetséget valamennyi riválisával. Az egyesült szerb-bosnyák-horvát hadak Rigómezőn, a mai Pristinától mintegy öt kilométerre vállalkoztak a döntő csatára. A második rigómezei csata | Hungary First. Az 1389. június 28-án (a régi naptár szerint június 15-én), Szent Vitus napján lezajlott ütközet részleteiről keveset tudunk, ráadásul a szerb és a török beszámolók jelentősen eltérnek egymástól. Újabb kutatások a keresztény sereg nagyságát 12-30 ezer főre, a törökökét 27-40 ezer főre teszik. A szerencse kezdetben a szerbeknek kedvezett, akiknek lovasrohama áttörte a török balszárnyat, és középen is fölénybe kerültek, de végül a Bajazid trónörökös vezette török jobbszárny ellentámadása eldöntötte a csatát. (A szerb hagyomány a vereségért a Lázár hatalmára féltékeny Vuk Branković nagyurat teszi felelőssé, aki a legenda szerint a döntő pillanatban 12 ezer emberével kivált a csatarendből.
Az anarchiába süllyedt Szerbia trónjára ekkor került Hrebeljanovics Lázár, aki 1381-ben sikeresen visszavert egy török támadást, de öt év múlva át kellett engednie a töröknek Nis városát. 1387-ben Lázár újabb győzelmet aratott ugyan, de belátta, hogy szövetségesekre van szüksége. Megegyezett Tvrtko bosnyák királlyal, Sisman bolgár cárral, néhány albán fejedelemmel és Mircea havasalföldi vajdával, hogy együttes erővel szállnak szembe a hódítókkal. I. Murád szultán 1389-ben indított ismét támadást, és az egyesült szerb-bosnyák-albán-havasalföldi hadak Rigómezőnél (Kosovo Polje), a mai Pristina közelében vállalkoztak az összecsapásra. Első rigómezei csata. Az 1389. június 28-án lezajlott ütközetben a törökök voltak számbeli fölényben, a szultán csapatainak létszáma mintegy 27-40 ezer főt tett ki, míg a Lázár vezette koalíció 12-20 ezer katonával rendelkezett. A források szerint a szerbek indítottak támadást, nehézlovasságuk rohama áttörte a török balszárnyat, és középen is fölénybe kerültek. Ebben a kritikus pillanatban azonban a Lázárra féltékeny koszovói herceg, Vuk Brankovics csapataival kivált és elvonult a csatatérről.
Lengyelország: a bzurai csata 1939. szeptember 9-19. között Varsótól keletre, a Bzura folyónál, Kutno város körül zajlott a II. világháború első meghatározó csatája, amelyben a náci Németország inváziójával szembeszálló, 225 ezer fős lengyel seregek végül vereséget szenvedtek. Ez volt a modern idők egyik utolsó olyan csatája, amelyben még igazán fontos szerep jutott a könnyűlovasságnak. A lengyelek az első napokban éppen a lovasrohamnak is köszönhetően meglepték a németeket, és több kisebb várost is sikerült visszafoglalniuk a folyó mentén. Lengyel lovasság a bzurai csatában A nehéztüzérséggel és több száz repülővel megtámogatott 425 ezer német katona ellentámadása azonban gyorsan megtörte a bekerített lengyel erőket. Habár a németek feltartóztatásával elég időt nyertek Varsó védelmének megszervezéséhez, a főváros ennek ellenére is elesett, és Nyugat-Lengyelországot teljesen megszállták a támadók.