Nemzetközi közösség vagyunk, mely innovatívan formálja a tanulás jövőjét, pozitív cselekvésre ösztönöz, helyi és globális szintű változást hoz. ISD NYÁRI TÁBOR 2021 Augusztusban várjuk a 7-15 év közötti gyerekeket egy élményekkel telipakolt, színes programokkal teli hétre az ISD-be! A részletekért olvasson tovább! ISD tábor plakát Tábor részletek 1. Érdeklődésalapú oktatás: Az ISD-ben úgy zajlik a tanulás, hogy a diákok felfedezik a körülöttük lévő világot. 2. Együttműködés-alapú tanulás: A gyerekek nemcsak a tanároktól tanulnak, hanem egymástól is: erősségeiket és felfedezéseiket megosztják egymással minden nap. 3. Globális gondolkodásmód: A 21. HAON - Új igazgatója van a Debreceni Nemzetközi Iskolának. századi oktatásban elengedhetetlen, hogy a tanulók megismerjék közvetlen környezetüket és globális tudatosságot alakítsanak ki a projektjeik, témáik és feladataik segítségével. 4. Magabiztos tanulók nevelése: A diákokat minden nap kihívások várják, de tanáraik és osztálytársaik támogatásával az IB oktatási módszer arra ösztönzi őket, hogy bátran vállaljanak kockázatot, mert egy biztonságos környezet veszi őket körül.
Az Egyesült Királyság állami iskoláiban jelentős tapasztalatokat szereztem a tanterv megismerésében, a diagnosztikus (helyzetfeltáró) értékelés használatában és a felfedezés-alapú oktatás gyakorlásában. Kult: Három hónap után hirtelen távozik a Debreceni Nemzetközi Iskola igazgatója | hvg.hu. Egyik osztályfőnököm ösztönzött a mesterdiploma megszerzésére, mely iskolákban végzett kutatásokra és az intézményeken belüli változások megvalósítására épült. Az Egyesült Királyságban, különböző kulturális háttérrel rendelkező gyerekek tanításával töltött éveim után úgy döntöttem, hogy a nemzetközi iskolákban való tanítással szeretnék foglalkozni. Minden egyes iskolában, ahol dolgoztam, olyan nagyszerű tanárokkal és diákokkal volt szerencsém együttműködni, akik arra ösztönöztek, hogy folyamatosan reflektáljak saját pedagógiai gyakorlatomra, fedezzek fel különböző tanterveket és azt, hogy ezek hogyan segítik leginkább a tanulást. Karrierem nagy részét a Brit Nemzeti Alaptanterv tette ki, de az utóbbi években a felfedezés-alapú oktatás felé vettem az irányt, és örömmel dolgoztam IB iskolákban.
A tanulók egymás közötti interakcióikon keresztül mutatják ki ezen tulajdonságaikat multikulturlális környezetben vagy akkor, amikor emberekről és helyekről tanulnak a világ minden pontjáról. A felfedezés a cselekvés színtere a gyerekeknél – a cselekvés empátiát is épít és azt, hogy képesek különbséget tenni a közösségükben és a világon. Úgy gondolom, ezek után már érthető, hogy miért szeretem annyira ezt a tantervet… miközben segíti a gyerekeket, hogy a tantermen kívüli életben is fejlődjenek, ugyanakkor az oktatásban is lehetőségük van kiemelkedni. Csapatunk — ISD. Hiszem, hogy az IB a mai multikulturális, globális világunkban való boldogulásra készít.
Ebből az összegből az uniós közbeszerzési értesítő szerint majdnem 3, 3 milliárd forintért végezték el az intézmény kivitelezését. Idén júliusban pedig kiderült az is, hogy az iskolában egyetlen egy ösztöndíjas diák sem kezdi meg a tanulmányait idén szeptemberben, miközben egy gyermek oktatása az óvodától az érettségiig több mint 45 millió forintnyi tandíjba kerül, mindezt úgy, hogy az épület költségeit teljes egészében az adófizetők állták. Nemzetközi iskola debrecen igazgató gimnazium. Kiemelt kép: MTI/MTVA/Bizományosi/Oláh Tibor Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.
A fenntartható halászat valódi arca: a sorozat, ami egy életre elveszi a kedved a halfogyasztástól Van az a film, aminek napokig a hatása alatt vagyunk, és van az, amelyiket látva teljesen megváltozik az életünk.
A halak tenyésztését sokan "környezetbarátabbnak" tartják, mint a vadon élők halászatát, mivel nem az élővilág populációiból vesznek el. Ugyanakkor több probléma adódik itt is, amire kitér a film. Hányan vagyunk annak tudatában, hogy a tenyésztett ragadozó halakat (néhány számunkra ismerős példát említve: harcsa, süllő, csuka, sügér) az élővizekből kifogott vadonélőkkel táplálnak? Vagy azzal, hogy a tenyésztett lazacot kémiai vegyszerekkel színezik, különben szürke lenne? És azzal, hogy ha egy haltelepen felüti a fejét valamely parazita, vagy betegség, az egész halállomány pusztulni fog, tehát minden addig felhasznált nyersanyagforrás szemét lesz? Konklúzió A drasztikus helyzet szemléltetésére zárásként kiemelendő, hogy évente körülbelül 2, 7 trillió hal akad fenn a halászhálókon, amely percenként 5 millió halat jelent. Fel tudjuk ezt fogni? A fenntarthatóság érdekében mindez azt üzeni, hogy komolyan meg kell fontolnunk halfogyasztási szokásainkat. Sőt, Tabrizi még szélsőségesebb álláspontot képvisel.
Ugyanakkor több probélma adódik itt is, amire kitér a film. Keveset beszélünk arról is, hogy a halászhálók a műanyagszennyezés hatalmas forrásai az óceánokban. Rabszolgamunkával halásznak rákokat: Már nem csak "véres gyémántokról", hanem "véres rákokról" beszélhetünk, kizsákmányoló és fenyegető viszonyok között kényszerítenek munkára kereskedők halászokat többek között Thaiföldön. A halfogyasztás csökkentése az egyetlen út etikai és környezetvédelmi szempontból. Ha érdekelnek a további részletek, mindenképp érdemes megnézni a Netflix kínálatában ezt a felkavaró alkotást arról, milyen károkat okoz az ember a tengerek élővilágának. ( Vogue) (fotó: pexels – Jeremy Bishop) Rengeteg fontos információ vár még rád! Nézz szét!
Nézzük, miért ennyire egészséges a hal! Mutatunk egy ételt, ami megvédhet a levegőszennyezés káros hatásaitól Az agy egészséges működése a hosszú és teljes élet egyik záloga, amelyet számos élelmiszer fogyasztásával biztosíthatunk. A kutatók szerint azonban az is fontos kérdés, hogy vajon az étrendünk megvédheti-e az agyunkat a külső fenyegetésektől, például a levegőszennyezés káros hatásaitól? A Neurology szaklapban most publikált tanulmány erre kereste a választ.
A halak és a tenger gyümölcsei ugyanakkor remek marketinget kapnak, így sokan nem gondolnak bele, hogy valójában milyen áron kerül az asztalra a kedvenc haluk. Néhány adat: Évente 300 ezer delfint, bálnát és más delfinfélét ölnek meg a halászhálók. Ami a cápákat illeti, ez a szám átlagosan 11-30 ezer, óránként. Egyes országokban rengeteg delfint ölnek meg azért, hogy többet tudjanak halászni (a delfinek is halat esznek, ugyebár). Az óceán ad otthont az élővilág közel 80%-ának. A vonóhálós halászat hatalmas károkat okoz a tengerfenéken, percenként 4316 focipályányi terület élővilága pusztul el a hatalmas hálók súlya miatt. A nagytestű halak 90%-a eltűnt a halászat miatt. A világ országai évi 35 milliárd dollárral támogatják a halászati ipart. A nagy csendes-óceáni szemétsziget 46%-a halászhálóból áll. 47 országban köthető visszaélés, rabszolgamunka és gyilkosság a halászathoz. A vonóhálós horgászat hatalmas pusztítást végez az élővilágban A film az alábbi problémákra világít rá: A hatalmas kereslet miatt rengeteg illegális halászhajó tevékenykedik, amely túlhalászathoz vezet.