Vannak azonban olyan helyzetek, amikor a hétköznapi emberek és a szervezetek tehetetlenek. Ilyen például a rahói szeméttelep problémája, közvetlenül a Tisza partján. Ezért fordul a rendező Ukrajna elnökéhez Volodimir Zelenszkijhez. Maga a film egy üzenet az elnökhöz, a Tisza nevében. A film készítőjének fő célja, hogy megértsük a problémát, és azt is, hogy milyen felelősséggel tartozunk a természet, a folyóink, tengereink iránt. Emellett megoldást próbál mutatni arra is, hogy mi emberek mit tehetünk azért, hogy a helyzet változzon. Mindezt egy aktuális és nagyon közeli helyszínen Kárpátalján. Ez a film nem hibáztat, nem felelősöket keres, hanem biztat és remél.
Emberközeli történet a Tisza és Kárpátalja hulladékproblémájáról és arról miként küzd a két főszereplő és az önkéntesek az emberi felelőtlenség ellen. A Tisza forrásától egészen a Fekete-tengerig!
Bemutatja a főszereplők céljait, motivációját és azt is, hogy missziójuk során milyen nehézségekbe ütköznek. A film további történetei során a kárpátaljai hulladékprobléma okaira is fény derül. A film egyik fő célja, hogy szemléltesse a pozitív szándékot és igyekezetet, amit magyar és ukrán aktivisták tesznek a probléma megoldásáért. A film végigkíséri a hulladék útját a forrástól egészen a Fekete-tengerig, amely során a néző saját szemével láthatja, hogy ez a probléma nem csupán egy nemzetet, hanem a Kárpát-medence összes országát érinti. Mindannyian kivesszük a részünket a szennyezésben és mindenhol vannak törekvések a felszámolására is. De ahhoz, hogy változás történjen mindenkinek tennie és változtatnia kell — és minden egyes ember tehet a probléma felszámolásáért. De vannak helyzetek, amikor a hétköznapi emberek és a szervezetek tehetetlenek. Ilyen például a rahói szeméttelep problémája, közvetlenül a Tisza partján. Ezért fordul a rendező Ukrajna elnökéhez Volodimir Zelenszkijhez.
Az Index környékéről is Totalcar, Totalbike, Velvet, Dívány, Comment:Com, Könyvesblog, Tékozló Homár
Az Amerikai Orvosi Kamara lapjában jelent meg kutatási eredmény arról, hogyan teljesít a kínai koronavírus elleni vakcina a klinikai tesztek harmadik fázisában. A kínai Sinopharm-vakcináról tudományos lapban eddig nem jelent meg olyan kutatási eredmény, amelyből kiderült volna, hogy a klinikai vizsgálatok III. fázisában miként teljesít. Most a JAMA, vagyis az Amerikai Orvosi Kamara lapja publikált egy erről szóló tanulmányt. Értékelte a WHO a kínai Sinopharm vakcinát, és rossz híreket közölt Magyarországra nézve - Portfolio.hu. A Bloomberg Quint beszámolója szerint a vuhani koronavírus elleni védőoltás – amely a WIV04 vírustörzset tartalmazza – 72, 8 százalékos, míg a pekingi – HB02 vírustörzset tartalmazó – 78, 1 százalékos hatásosságú. Ez utóbbit használják Magyarországon is. Mindez azt jelenti, hogy ilyen arányban védik a beoltottakat attól, hogy a megfertőződést tünetek kísérjék. Ezek az adatok nagyjából összhangban állnak azzal, amit korábban a kínai állami gyógyszergyártó cég is bejelentett. © MTI / Vajda János A kutatásban 40 832 fő vett részt az Egyesült Arab Emírségekben, Bahreinben, Egyiptomban és Jordániában.
Itt is egy harmadik ismétlőoltással próbáltak javítani az immunizáltságon. Maga a gyártó China National Pharmaceutical Group március 28-án közölte, hogy bizonyos esetekben nem indul be a védettséget jelentő antitest-termelés, ezért folyamatosan ellenőrzik ennek okát a külföldi oltási kampányok alapján. Kásler Miklós részletesen beszélt a vakcinák hatékonyságáról - Blikk Rúzs. A Sinopharm-oltások kapcsán azt fontos hangsúlyozni, hogy eleve sokáig tart, míg a védettség kialakul: az első oltást 28 nappal követően beadott második dózist követő szintén 28 napon belül indul meg biztosan az antitest-termelés a szervezetben és alakul ki a védettség a koronavírus ellen. Tehát az első injekció után 60 napig az oltottaknak úgy érdemes viselkedniük, mintha még egyetlen vakcinát sem kaptak volna! A két kínai állami tulajdonú gyógyszergyártó, a Sinovac és a Sinopharm által készített oltóanyagokat a külügyminisztérium szerint a világ 22 országába exportálták, köztük Mexikóba, Törökországba, Indonéziába, Magyarországra, Brazíliába és Törökországba. Itthon - az április 9-i adatok alapján - közel 750 ezer kapott Sinopharm-vakcinát, ráadásul ez a legdrágábban vett készítmény, amelynek darabjáért 30 eurót és 5 százalékos áfát fizetett a magyar kormány egy közbeiktatott magyar beszerzőcégnek.
Harmadik oltásként feltétlenül Pfizert vagy Modernát adunk azoknak a hatvan év feletti pácienseknek, akik korábban Sinopharmot kaptak. Már megrendeltük az oltóanyagokat, ám mivel azokat csak egy bizonyos ideig tárolhatjuk, komoly logisztikát igényel, hogy kit mikor hívjunk be. Alapvetően a jelentkezési sorrendhez igazodunk – mondta a budapesti háziorvos. Kiderült, mennyire akadályozzák meg a Covid általi elhalálozást Magyarországon az oltások: felmérték a hatékonyságot - Egészség | Femina. Hozzátette: az elmúlt hetekben végre szusszanhattunk egy kicsit, a feladatok mennyisége visszaállt a koronavírus előtt megszokotthoz, de most újabb kihívás elé nézünk. Hiába erőltetjük Orbán Viktor miniszterelnök korábban arról is beszélt, hogy a még be nem oltott időseket személyesen kell felkeresniük a háziorvosoknak, rezidenseknek annak érdekében, hogy meggyőzzék őket az oltás fontosságáról. A szakemberek szerint azonban a páciensek döntését tudomásul kell venni. Fontos a harmadik oltás, de még fontosabb, hogy mindenki megkapja legalább az első két oltást. Ugyanakkor azt gondolom, hogy aki eddig nem élt a lehetőséggel, az ezt szilárd meggyőződésből tette, és a mi kérésünkre sem fogja megváltoztatni a véleményét, hiába erőltetjük.
A vakcinák által nyújtott védettség, legyen szó bármelyikről a világon, néha magas, néha alacsony. A tudósoknak azon kell gondolkodniuk világszerte, hogy miként lehet növelni a hatékonyságukat - magyarázta. Utalt arra, hogy az oltóanyagok kifejlesztése a szokásosnál rövidebb idő, néhány hónap alatt történt, ezért számos tudományos kérdés még válaszra vár. Hozzátette ugyanakkor, hogy az általuk nyújtott előnyök jóval felülmúlják a kockázatokat. A vita a távol-keleti vakcinák hatékonyságáról már csak azért sem mellékes, mert a kínai Sinopharmmal Magyarországon is oltanak. Mit mutatnak a hivatalos adatok? Tény, hogy a kínai oltóanyagokról, amelyek hagyományos módszeren alapszanak, azaz elölt vírus szervezetbe juttatásával késztetik ellenanyag termelésére a szervezetet, jóval kevesebbet tudunk, mint a nyugati társaikról. Szakértők szerint ennek egyik oka, hogy a kínai gyártók alapvetően a fejlődő ázsiai, afrikai és dél-amerikai országokat célozzák meg, nem pedig Európát, ezért például nem is nyújtottak be engedélykérelmet az Európai Gyógyszerügynökséghez.
Szerbiában is olvasták azokat a híreket, amelyek szerint az Arab Emírségekben többeknek harmadik dózisra volt szüksége a Sinopharm vakcinájából, mert nem termelődött elég ellenagyag a szervezetükben. Belgrádban is van példa olyanokra, akiknél az antitestek száma a nulla felé közelített. Arról azonban nincs hivatalos adat, hogy az oltottak hány százalékáról van szó, pedig ez azért lenne fontos információ, mert Szerbiában ettől függhet a járvány további alakulása. A Szabad Európa szerb adása kétszer is kérdést intézett ezzel kapcsolatban a belgrádi Közegészségügyi Intézethez, de egyik alkalommal sem méltatták válaszra. A szerbek egyre nagyobb számban fordulnak az Atomenergia Intézethez (INEP), hiszen itt állapítják meg, keletkezett-e antitest az adott személy szervezetében. A laboratóriumban naponta több százan akarnak válaszokat kapni. Marija Gnjatovic, az INEP kutatója a Szabad Európának elmondta, a Pfizer, az AtraZeneca és a Szputnyik V vakcinájánál általánosságban is gyors és jó immunválaszt figyeltek meg, s a Sinopharmnál is a "többség" szervezete jól reagált az eddigi korai adatok alapján, de kétségtelen, hogy egyes csoportoknál "gyenge vagy semmilyen" reakciót nem tapasztaltak.
Ezzel összhangban török kutatók március elején a klinikai vizsgálatok harmadik szakaszát követően azt közölték, hogy a CoronaVac 100 százalékban meggátolta a kórházi kezelést igénylő, súlyos Covid-megbetegedéseket. Azt figyelembe véve pedig, hogy hány beoltott produkált minimum egy tünetet és pozitív PCR-tesztet 14 nappal a második oltás után, a vakcina hatékonysága 83, 5 százalék. (Az előzetes eredmények még 91 százalékos hatékonyságot mutattak. ) Ez nagyjából szintén megegyezik a brazil adattal. A török vizsgálatban több mint 10 ezren vettek részt, közülük csaknem hétezren kapták meg az oltóanyagot a klinikai vizsgálatok harmadik szakaszában. Egy harmadik, indonéziai vizsgálat ennél alacsonyabb szintre, 65, 3 százalékra lőtte be a SinoVac hatékonyságát január elején. A hírügynökségi jelentésekből az ugyanakkor nem derül ki, hogy ez milyen súlyosságú megbetegedésekre vonatkozik. Az indonéz egészségügyi hatóságok szerint vizsgálatuk azért mutatott kisebb hatékonyságot a brazil és a török kutatásnál, mert előbbiben átlagemberek, utóbbiban viszont önkéntesek – egészségügyi dolgozók, nagy kockázatú csoportokba tartozók – vettek részt.