Szeressétek Odor Emíliát! (1968) - Kritikus Tömeg főoldal képek (9) díjak cikkek (1) vélemények (6) idézetek érdekességek kulcsszavak (8) Odor Emília tizenhét éves, fiatal lány. Egy vidéki intézetbe kerül, melynek szigorú rendje, képmutató tanári kara, megkövesedett szokásai ellen hamarosan lázadni kezd. Társai mindaddig vele tartanak, amíg az igazgatónő versenyt nem hirdet a növendékek között: az arra legérdemesebb tanuló résztvehet a budapesti millenniumi ünnepségeken... Szereplők További szereplők... Ki akarja megnézni? összes > összes v 4 igen: Cesare Gonzago, cucu, offerus Ajánlott filmek Film Átlag Déryné, hol van? (1975) 3, 8 (37) Danaida (1971) 4, 1 (24) Az ötödik pecsét (1976) 4, 8 (831) Légy jó mindhalálig (1960) 3, 9 (173) Hangyaboly (1971) (66) Bohóc a falon (1967) (43) III. Richárd (1973) 4, 3 (40) Macskajáték (1974) 4, 0 (79) Iszony (1965) (74) Párbeszéd (1963) (39) Főoldal Bejelentkezés Részletes keresés Filmek Toplisták Egyéni listák Bemutatók Folytatások Napok filmjei Vapiti-díj Egyéb díjak Közösség Fórum Kommentek Szavazások Kedvenceid Hasonlók Jófejek Mindenki Egyéb Rólunk Impresszum Szabályzat Adatvédelem Feketelista Kassza Facebook YouTube
Ez a szócikk témája miatt a Filmműhely érdeklődési körébe tartozik. Bátran kapcsolódj be a szerkesztésébe! Besorolatlan Nem értékelt Ezt a szócikket még nem sorolták be a kidolgozottsági skálán. Ezt a szócikket még nem értékelték a műhely fontossági skáláján. Értékelő szerkesztő: ismeretlen A cikk szerint a filmet 1969-ben mutatták be. A keretes szöveg szerint ez egy 1970-es magyar film, amelynek 1968-ban volt a bemutatója. Nagyobb összhang kéne. – Aláíratlan hozzászólás, szerzője Hollós Gábor Péter ( vitalap | szerkesztései) Tisztelt @ Hollós Gábor Péter: A Szeressétek Odor Emiliát! filmet 1969 nyarán forgatták és 1970. január 22-én a budapesti Szikra moziban muttaták be. Szerkessz bátran, a wikipédia esetleges hiányosságai javíthatóak források alátámasztásával. – Inritter – Inritter vita 2019. február 4., 14:44 (CET) [ válasz]
Értékelés: 25 szavazatból Odor Emília tizenhét éves, fiatal lány. Egy vidéki intézetbe kerül, melynek szigorú rendje, képmutató tanári kara, megkövesedett szokásai ellen hamarosan lázadni kezd. Társai mindaddig vele tartanak, amíg az igazgatónő versenyt nem hirdet a növendékek között: az arra legérdemesebb tanuló résztvehet a budapesti millenniumi ünnepségeken... Stáblista: Szerkeszd te is a! Ha hiányosságot találsz, vagy valamihez van valamilyen érdekes hozzászólásod, írd meg nekünk! Küldés Figyelem: A beküldött észrevételeket a szerkesztőink értékelik, csak azok a javasolt változtatások valósulhatnak meg, amik jóváhagyást kapnak. Kérjük, forrásmegjelöléssel támaszd alá a leírtakat!
1969-ben itt forgatták a Szeressétek Ódor Emíliát! című filmet, ami nagy-nagy-nagy sikerrel ment hetvenhétszer a Magyar Televízióban. A kastélyt Wenckheim Krisztina építtette, férjével (aki unokatestvére volt), Wenckheim Frigyessel, Ybl Miklós tervei alapján. Ybl elengedte fantáziáját, neobarokk-eklektikus álomkastélyt rajzolt a park közepébe. A kastélyparkban már az építkezés idején is voltak bőven öreg fák, ezeket aztán egzotikus csemetékkel ültették körül, a főhomlokzat előtt létrehoztak egy angolkertet, amit francia kertnek hívnak - és oldalvást, nem messze a főbejárattól egy mesterséges tavat építettek, kis szigettel, amire "a szerelmesek hídja" vezet. A sziget közepén még ott a talapzat, amelyen valamikor Ámor leselkedett kőnyilaival a szerelmesekre. A park egyébként a Körös-Maros Nemzeti Park része, a kastélyban a Harruckern középiskola és kollégiuma működik. Ókígyós (Kégyós) egyébként 1512-ig Zaránd megyéhez tartozott, az akkori birtokos Ajtósy család ( Dürer néven ismerősebb! )
Így, vagy úgy, de mindehhez a Nyugatnak igenis komoly köze volt! Afganisztánt már ne is említsük… A lényeg tehát, hogy akkor is háborúk elől menekülők lepték el Európát. De mi az a különbeség, ami miatt a magyar kormány most másképp reagál? Schengeni határ magyarország kft. Ha most példásan jár el a Nyugat szemében is, akkor (helyesebben azóta) miért nem így történt? Ennek igen sok oka van, de elsődlegesen jogi kérdéseket kell említenünk. Magyarország egyes határszakaszai – ahonnan a 2015-ös migráns-hullám érkezett – schengeni határ, ahol a határátlépés nem feltétlen megengedett mindenki számára. A határ már csak ilyen… De ezt a jog pontosan szabályozza; annak érdekében, hogy eldönthető legyen, ki az, aki jogosult a menekült státuszra, és ki az, aki pedig nem, mindenekelőtt a személyazonosság igazolása szükséges. Nos, ez nem történt meg 2015-ben (és azóta is gyakorlat papírok nélkül megérkezni az Európa Unió jogi határához), így pedig Magyarország, illetve azon országok, ahol beléptek a menekültek, nem tudja felelősséggel megállapítani, hogy a határátlépők ténylegesen menekült-státuszúak, vagy sem, esetleg az Európai Unióra veszélyes elemek (terroristák, bűnözők stb…), vagy sem.
A cikk emailben történő elküldéséhez kattintson ide, vagy másolja le és küldje el ezt a linket: 2015. október 15. csütörtök 20:26 2015. 11. 14. Megszűnt a határellenőrzés Magyarország schengeni határain | 168.hu. 23:17 Ha ez Európai Unió nem hoz létre közös határvédelmi egységet a görög schengeni határ biztosítására, akkor Magyarország kész lezárni saját schengeni határát Horvátországgal – mondta Szijjártó Péter csütörtökön a Reuters brit hírügynökségnek. "Arra sürgettük Görögországot és az (uniós állam-, illetve kormányfőket tömörítő) Európai Tanácsot, hogy állítsanak fel egy közös európai erőt a külső schengeni határ védelmére. Sajnálatos módon ez a döntés nem született meg. Ha nem születik meg az Európai Tanács ülése során ma és holnap, akkor komolyan fontolóra kell vennünk, hogy megvédjük a schengeni övezetet a horvát-magyar határon" – mondta a külgazdasági és külügyminiszter a Reutersnek adott interjújában. Ez az intézkedés a szerb-magyar határ lezárásához lenne hasonló Szijjártó Péter azt is elmondta, hogy ez hasonló intézkedésekkel járna, mint a magyar-szerb határ lezárása.
Öt napon belül kétszer volt rendkívüli helyzet, amikor Magyarország vízum nélkül engedett tovább migránsokat nyugati országokba. Menekültválság percről percre itt ->>>> Hétfőn a német bevándorlási hivatal vezetőjének szavait értették félre, és keletkezett emiatt olyan helyzet, hogy muszáj volt a Keleti pályaudvaron felgyülemlett három és félezer embert kiengedni az országból. Helsinki: a magyarországi jogrend lehetetlen helyzetet teremt az Ukrajnából menekülőknek « Mérce. Pénteken a Keleti pályaudvarról indult el ezer ember gyalog az autópályán Bécs felé, Bicskéről pedig a győri fő vasútvonal mellett indultak el több tucatnyian. A nagyobb katasztrófát megelőzendő muszáj volt rendkívüli intézkedést hozni. A hírek hatására szombaton a bicskei befogadóállomást hagyta ott 250 ember, és indult el az autópályán Bécs felé. A debreceni befogadóállomásról reggel távozott több száz migráns, és ment Budapestre, a vámosszabadi befogadóállomásról gyalog indultak el Hegyeshalomba vagy kétszázan. A Keleti pályaudvaron Hegyeshalomig vesznek tömegesen jegyet a menekültek, hogy ott átsétálhassanak az osztrák oldalra a hajnalban busszal kivittek után.
Mindezt azért, hogy az ott élők biztonságban legyenek otthon. Hozzátette: emberi jog, hogy senkinek se kelljen elvándorolnia, hanem saját hazájában élhessen biztonságban, fenyegetés nélkül. (Magyar Nemzet)
A fene meg tudja… Mondhatják mostanság Brüsszelben, ahol minden bizonnyal nem tudják hova tenni azt a tényt, hogy Magyarország határai nyitva állnak az ukrajnai háború menekültjei előtt. Persze most is eljátsszák a "van rajta sapka – nincs rajta sapka" csiki-csukiját, de olyan nagyon nem tudnak mit mondani mégsem… Nincs is nagy lelkesedés! Borítóképen: Menekültek a Bécsi Nyugati pályaudvaron az európai migránsválság idején 2015-ben (forrás:, szerző: Bwag, licenc: CC BY-SA 4. 0) A kép illusztráció 2015. Willkommenskultur. Soha nem látott mértékű menekült-áradat lepi el Európát. Honnan jönnek? Megszűnt az ellenőrzés Magyarország schengeni belső határain - Haszon. Az Arab tavasz országaiból (elsősorban Tunézia, Algéria, Jordánia, Jemen), a líbiai polgárháború elől menekülők is nagy részt tettek ki, de Afganisztánból is igen sokan útra keltek. Az arab tavaszt nevezhetjük spontán éhséglázadásoknak is, vagy valami hasonlónak (azóta kiderült, hogy a demokrácia nem a részes országok "műfaja), de tehetünk egy olyan észrevételt is, hogy akkoriban indult a palaolaj forradalom, a kitermelés felfuttatásához pedig rengeteg pénzre volt szükség, ezek bevonzásához pedig az akkoriban az arab tavasz miatt 100 dollár fölé kerülő olajár nem jött rosszul… Moammer Kadhafi diktátor hatalmának megdöntése is ekkoriban volt (őt kifejezetten a nyugati erők küldték a másvilágra…), ahogy a szíriai polgárháború is ekkor indult.