Október 25. és november 5. között, 14:05-től a Kossuth Rádióban! A válogatás középpontjában hétköznapi, de nagyon érdekes emberek állnak. Találkozhatunk egy állomásfőnök férjét elveszítő, hisztérikus asszonnyal, aki nem képes szabadulni egykori párja emlékétől. A másik furcsa hölgy saját házában ingyen szállásolja el azokat, akik dilettáns regénye felolvasását végighallgatják. Egy másik novella főhőse szolgálati útra indul, s éjszaka lerobbant szállásán titokzatos látomások gyötrik. Szakonyi károly felesége zsuzsa. Sejtelmes és thriller hangulatú a karácsony este egy presszóban, ahol a betévedő, vérző kezű férfi magányában a presszósnőtől remél társaságot, aki rettenetesen megijed az ijesztő idegentől. Egy pártfunkcionárius sofőrjével vízi vadászatra indul, ám az egyetlen áldozat maga a gépkocsivezető lesz. A Vacsoraidőben című novella egy nehéz életű család kisfiának elvesztéséről szól, a Testvérpár pedig egy idős nő és férfi testvér se vele – se nélküle marakodását mutatja be, ám végül fölcsillan az emberibb élet reménye.
Budapesten született 1931. október 26-án. A család Sopron megyéből származik, nagyapja uradalmi cseléd, parádés kocsis volt Zsirán, apja Fülesről került föl pincérnek a fővárosba, majd vendéglősök lettek a Dob utcában. Családi neve Németh volt, anyai nagyanyja szülőfalujának neve után választotta előbb írói névként, első novellája megjelenésekor, majd 1963-ban polgári névként is a Szakonyi nevet. Tanulmányait a Szív utcai Elemi Népiskolában kezdte, majd a VII. kerületi Madách Imre Gimnáziumban tanult. A VI. osztály után kimaradt, felvételizett a Színművészeti Főiskolára, színész szakra. Nem vették fel. Ekkor a Repülőtiszti Főiskolára jelentkezett. Kérelmét elutasították, viszont behívták tényleges katonai szolgálatra, Piliscsabára. Kétévi szolgálat után szerelt le, őrvezetőként. Szerzőink > Szakonyi Károly | Stádium Kiadó. Segédmunkás lett a MEGÉV mezőgazdasági gépértékesítő vállalatnál, majd csomagoló, raktáros. Egy idő után anyagbeszerző, kocsikísérő; majd a vállalat vidéki, kecskeméti telepén telepvezető. 1954 tavaszán "racionalizálták", a Belügyminisztériumba került polgári alkalmazottnak, ekkor vezették be az új személyi igazolványokat.
Az 1970-ben születtet Adáshiba kulcsmű, a szerző legtöbbet játszott darabja. A főszereplői és egyben mellékszereplői kispolgárok, a Bódog család tagjai. Az egyik csoportot a tokba bújt tévécsalád alkotja: az öntelt apa (Bódog), a sütés-főzésnek élő anya, a Rudolf Valentino-filmek szerelmese (Bódogné), a lányuk, aki elvált, és önmagát, valamint újra a nagy őt keresi (Vanda), az egyik fiuk, a karrierista pénzszerző mérnököcske (Dönci) és az anyagias butuska libuska felesége (Saci); valamint a tolókocsis szomszéd (Szűcs úr). A szereplők másik körét egyetlen személy képviseli, az albérlő, Emberfi ("horgász vagy kicsoda"), a szakállas vézna fickó, Krisztosz, foglalkozását tekintve a mester. A társai, tanítványai (? ) tizenketten csak az említés szintjén jelennek meg. A két szereplőkör egyfajta híd szerepet játszhatna a másik Bódog fiú, Imrus, ha szándéka megvalósulna, de ez nem történik meg. Szakonyi Károly: Adáshiba – könyvajánló - Hajónapló. Fellázad ugyan, de hiába. Az igazi főszereplő egy tárgy, a televízió, amelyet állandóan néznek, és jelentéktelen tartalommal reflektálnak a látottakra, még pontosabban beszélnek el egymás mellett a szereplők a kapcsán.
Első kötetét a Magvető Kiadó jelenteti meg, 1961-ben. Miniszteri engedéllyel egyetemre jár, magyar–népművelő szakra, Szabó Istvánnal, Kertész Ákossal – de hamarosan kimarad. 1963 januárjától dramaturgiai ösztöndíjas a Nemzeti Színháznál. Megírja első drámáját, az Életem, Zsóká t. Ettől kezdve élete a színház világához kötődik. Szakonyi károly felesége elköltözött. 1966-ig a Nemzeti Színház, 1975-től 1978-ig a Miskolci Nemzeti Színház, 1982-től 1988-ig a győri Kisfaludy Színház, 1989-től a pécsi Nemzeti Színház, 1993-tól a debreceni Csokonai Színház dramaturgja és címzetes örökös tagja. Közben 1984-től 1990-ig a Magyar Nemzet munkatársa. Magánéletének alakulása: 1967-ben elvált, feleségül vette Győri Zsuzsannát, majd 1969-ben ismét elvált, Szoó Rozália lett a felesége; két gyermekük született, Gergely (1973) és Dávid (1974). 1986-tól Szabó Klára volt a felesége; 2006-ban megözvegyült. 2008-ban feleségül vette Seres Gerdát. 2010: megszületett fiuk, Bence. Elbeszélései, regényei mellett sorra mutatják be drámáit, tévéjátékait, színpadi adaptációit.
A modern technológia által leszedált átlagember jó polgár, hiszen sem hajlandósága, sem kedve nincs arra, hogy a dolgok mögé nézzen, mélyebb összefüggésekben gondolkozzon. Amíg megkapja a maga szórakozásadagját, addig nyugton marad, és legfeljebb néha elégedetlenkedik, de azt is csak halkan. Éppen ezért annyira ijesztően mai ez a történet, hiszen az ötven évvel ezelőtti helyzet azóta sem változott lényegesen. Adáshiba | Veszprémi Petőfi Színház. A dráma kezdő sora így még ma is ugyanúgy érvényes, mint akkor: Történik napjainkban, sajnos.
A regényben igazából fel sem tűnik a császár, itt viszont I. Cleon három nemzedéket megjelenítő klónjai – Alkony (Terrence Mann), Nappal (Lee Pace) és Hajnal (Cooper Carter) – magánéletéről is sok minden kiderül. Feltűnik Hari Seldon fogadott fia, Raych (Alfred Enoch) is, valamint Demerzel, a robot (Laura Birn) – őket csak később fűzte a történethez Asimov az Előjáték az Alapítványhoz című regényben. Mint említettem, az Alapítvány százötven év alatt játszódik, ez azt jelenti, hogy a sorozat dramaturgiáját nem lehetett a regény idővonalához kötni. Gaal történetét meghosszabbították: egy magányos űrhajón folytat unalmas eszmecserét Seldon digitálisan rögzített tudatával, majd hibernálja magát, és hosszú utazásra indul, melynek úti célja a szülőbolygója. Sg.hu - Plakátot is kapott az Asimov-féle Alapítvány. Salvor Hardin a regényben polgármester, itt viszont egy harcos (Leah Harvey). A sorozat cselekménye egyébként is akciódúsabb – és erőszakosabb – a regénynél, így láthatjuk azt is, ahogyan a Trantort merénylők támadják meg. A százmillió áldozatot követelő terrorcselekmény fegyveres konfliktusba torkollik, melybe a Terminus lakói is belekeverednek.
Érdekes volt, jó a témafelvetés, de untam. Lee Pace feltűnését vártam, és még mindig csak az első két epizódnál jártam és talán a Császárok álltak az első helyen mint jó ötlet a sokból, amit a sorozat bedobott, de hm, vajon végig akarom nézni? Nem feltétlenül, sajnálom Lee Pace, de a csinos pofid nem elég nekem… Aztán eltelt pár nap, gondolkodtam a dolgokon, talán izgalmas lesz, néhányan kiemelték, hogy kb. az első 4-5 részt kell végigülni és utána pörgősebb lesz, és hát ott van Lee Pace, próbáljuk meg. Folyt. köv. a 3. Asimov alapítvány film sur. résztől, és végül is egy egészen jó kis kaland keveredett ki belőle, de alapvetően nem volt egy világmegváltó alkotás. A Császárok sorsa az kiemelkedik a sztoriból (és nem csak Lee Pace miatt, és az ő alakítása a jobbak között van, nem elfogultságból mondom), illetve Demerzel és Salvo karaktereiben volt fantázia. A többi karakter vagy nem kap elég teret (Hari) vagy többi túlnyújtott és túlbonyolított cselekményben kell valamilyen épkézláb történetet elmesélniük. A főszereplőnek szánt Gaal karaktere csak picsog, és sokszor úgy történik valami a sorozatban, hogy nem történik semmi, drámának jó, de igazából csak időhúzásnak tűnik néhány dolog.
A regény kulcskérdése: ki lehet-e számolni előre, mi fog történni a jövőben? És ha sikerült behatárolni az elkövetkező évtizedek – sőt évezredek – irányát, vajon meg lehet-e változtatni? Hari Seldon mindenestre úgy intézi, hogy a pszichohistóriának egyetlen szakértője se legyen a bolygón, így gondoskodva arról, hogy az események a maguk spontaneitásuk szerint történhessenek. A válság idején mindig akad valaki, aki vállalva a kockázatot a megfelelő irányba fordítja a Terminuson élők sorsát. Salvor Hardin a tudományra alapozott vallást, míg Hober Mallow a kereskedelmet használja fel a krízis megoldására. Asimov alapítvány film na. Asimov megközelítésében Arnold J. Toynbee gondolatait láthatjuk viszont, aki a Tanulmány a történelemről című hatkötetes művében próbálta megfejteni a különféle civilizációk létrejöttének és eltűnésének titkát. Az angol filozófus szerint a társadalmi változások kulcsszavai a kihívás és a válasz (challenge-response), egy civilizáció növekedésének ritmusát e kettő határozza meg. Egy bomlófélben lévő társadalom mindig ugyanarra a kihívásra nem válaszol, míg a növekedő mindig újjal találja szembe magát.
Azért az alapítványt nem olyan nehéz megérteni, ha lassan adagolják extra sok akcióval akkor Vérpistának is le fog jönni a lényeg. A könyvek is tele vannak akcióval, hogyha nem viszik túlzásba a "woke" dolgokat és politikát, akkor akár szuper is lehet. (bár a birodalmi vezetést bemutató jelenet nem sok jóval kecsegtet, jááááj) --- Herbert nem csak olvasta az Alapítványt, hanem erősen inspirálta is. A hasonlóság nem véletlen. Utoljára szerkesztette: Gabbbbbbbbbbbb, 2021. 07. 30. Asimov alapítvány film 2020. 20:42:09 hát ez hasonló a dűne hez valóban de ütősnek tűnik nagyon csak nehogy elrontsák. Ez az előzetes inkább a Dűne mint az Alapítvány... Sok szál, monumentális világ, képernyőre nehezen vagy egyáltalán át nem vihető leírások, gondolatok, a hétköznapi mozizó számára túl bonyolult is stb. Utoljára szerkesztette: yesname, 2021. 06. 29. 16:11:49 Miért lenne megfilmesíthetetlen az Alapítvány trilógia bármelyik része is? van mozgalmas története, csata, kaland... csupa olyasmi, amiből lehet egy sci-fi-t irni.
A streaming szolgáltatók által készített sci-fi-sorozatok látványvilága az évek múlásával egyre jobb lett, az Alapítvány képi megvalósítása is lenyűgöző. A színészi játék viszont annál rosszabb, szinte csak a negatív szereplők játszanak a közepesnél kicsit jobban. Azok, akik Asimov műveit ismerik és szeretik, nem sokat kapnak. Alapítvány · Film · Snitt. Bár a sorozat alkotói mindent megtettek azért, hogy megalkossák az Alapítvány sajátos univerzumát, egyetlen olyan elemmel sem találkozunk, amit máshol már ne láttunk volna, ráadásul a legutolsó jelenet oly közvetlenül utal a Csillagok háborúja történetére, hogy az már fájdalmas. Úgy tűnik, az Alapítvány megfilmesítésének kihívására nem sikerült megadni a megfelelő választ. Szerző: Baranyai Béla Magyar Kurír Az írás nyomtatott változata az Új Ember 2021. december 12-i számában, a Mértékadó kulturális mellékletben jelent meg.
Összegezve, a sorozat alaposan eltért a regény koncepciójától. Az Alapítvány -trilógia első kötetének egyik fő üzenete, hogy "az erőszak a gyengék végső menedéke". A Terminus vezetői a legkülönfélébb taktikákkal kerülik el a valós fegyveres konfliktust, méghozzá sikerrel. A sorozat szereplői nem azon dolgoznak, hogy megoldást találjanak a következő Seldon-válságra, már csak azért sem, mert a társadalmi krízisek helyett az egyén sorsa került a középpontba. Asimov a tudományt többre tartotta a vallásnál. Kultikus sci-fiből készül sorozat, jön az Alapítvány. Regényében Salvor Hardin úgy lesz úrrá a Külvég erősebb hatalmain, hogy egy vallási rendszerbe csomagolva adja át nekik a terminusi tudományra alapozott technikai eszközöket. A "barbár" népek azt gondolják, hogy szerkezeteiket a Terminuson kitanult papok varázslatai működtetik. A sorozatban sokkal nagyobb teret kap a vallás, Dornick például egy olyan égitestről származik, ahol szigorúan tiltják a tudományok művelését. Az Alvónak nevezett istenség Ébredését várják, mely elhozza majd a megtisztulást, és megszabadítja a bolygó lakóit a mindent elárasztó víztől.
A kihívásra a társadalmon belül fellelhető alkotó kisebbség adja meg a helyes választ, vagyis mutatja meg azt az irányt, amit a tömegek követnek. Asimov esetében a birodalom előtt álló kihívásra az enciklopédisták adják meg a helyes választ. Emellett a regény azt a kérdést is felveti, amit a történelemfilozófia a Nagy Ember problémájaként fogalmaz meg. Vajon befolyásolhatja-e a történelem alakulását egyetlen személy, vagy kizárólag a társadalmi, gazdasági és szellemi folyamatok vannak rá hatással? Az Alapítványban Seldon, Hardin és Mallow is képes befolyásolni az eseményeket, s ha megelőlegezzük a további kötetek cselekményfűzését, akkor azt is láthatjuk, hogy igaz, ellenkező előjellel, de az Öszvérnek nevezett valaki is kulcsszerepet játszik abban, miként alakul a galaxis sorsa. A sorozat kezdetben követi a regény cselekményét: Gaal Dornick (Lou Llobell) elmegy a Trantorra, ahol Hari Seldonnal (Jared Harris) együtt bíróság elé áll. Ezután viszont az alkotók szabadjára engedik a fantáziájukat: párhuzamos cselekményszálakat indítanak el, a főhősök származásáról, körülményeiről is többet tudunk meg, emellett természetesen új szereplők is színre lépnek.