A szentelt gyertyát a sublótban, ládafiában vagy szalaggal átkötve a falon tartották. A középkorban az ünnepen először a tüzet áldották meg, majd ennél a szentelt tűznél gyújtották meg a gyertyákat. Úgy tartották, hogy ha a gyertya szenteléskor nem alszik el, akkor jó méztermés lesz. Megveregették vele a gyümölcsfákat is, hogy bőségesen teremjenek. Gyertyaszentelő Boldogasszonyt hívták segítségül a természet romboló erői ellen, hogy védje meg a házat és lakóit a villámcsapástól, az állatokat a farkasoktól. E naphoz számos időjóslás is fűződik. A legelterjedtebb szerint ha a téli álmából ébredő medve barlangjából kijőve napos időt talál, megijed árnyékától és visszabújik vackára, mert a korai, csalóka napfény azt jelzi, hogy a tél még nem tombolta ki magát, a zord idők java hátra van. Február 2 medve online. A sok évszázados megfigyeléseken alapuló népi regula ezt így fogalmazta meg: Ha fénylik Gyertyaszentelő, az iziket (a takarmány hulladékát) is vedd elő – vagyis ha február 2-án melegít a nap, sugaraitól ragyog a hó és a jég, a tél hátralévő része még nagyon hideg lesz.
Meglátta árnyékát a fővárosi állatkert medvéje - MTI/Balogh Zoltán A Fővárosi Állat- és Növénykert barnamedvéje (Ursus arctos) a hagyományos medveárnyék-észlelés napján, 2022. február 2-án. Hugi, a barnamedve végül meglátta az árnyékát, ez a néphagyomány szerint azt jelenti, hogy a tél még sokáig fog tartani. időjárás medve február
A szokást a kereszténység is átvette, Jeruzsálemben már a 4. században körmenetet tartottak az ünnepen. Róma a 7. században fogadta el az ünnepet a Simeon és a kisded Jézus találkozására utaló Hüpapante (találkozás) néven. A nyugati egyházban a 10. Február 2 medve 3. századtól egyre inkább Mária tisztulását emelték ki és Purificatio Beatae Mariae Virginis (A Boldogságos Szűz Mária Megtisztulása) néven említették, 1960-tól ismét az Úr ünnepeként, bemutatásaként tartják számon. Szent II. János Pál pápa 1997-ben nyilvánította február 2-át, Gyertyaszentelő Boldogasszony ünnepét a megszentelt élet világnapjává. Azóta ezen a napon az egyház azt a mintegy egymillió férfit és nőt is ünnepli, aki a világon megszentelt életet él. A néphit szerint a pap által megszentelt gyertya megvédi a gonosz szellemektől a csecsemőket, a betegeket és a halottakat. A szentelt gyertya a bölcsőtől a koporsóig elkísérte az embert: keresztelésig az újszülött mellett világított; a fiatal anya gyertyát vitt kezében, amikor először ment templomba; gyertyát égettek a súlyos beteg mellett; szentelt gyertyát adtak a haldokló kezébe is, hogy az ördög ne tudjon rajta győzedelmeskedni.
Azonban Magyarországon megmaradt a régi neve, Gyertyaszentelő Boldogasszony. A keleti liturgiában Hypapanie – találkozás – a neve, mert Isten Fia először találkozott papságával ezen a napon. Népszokások [ szerkesztés] A megszületett gyermeket, amíg még nem keresztelték meg, "pogánykának" hívták. Jézus Krisztus jelképe volt a gyertya, ezért a pogányka mellett világított kereszteléséig, hogy Jézus vigyázzon rá, nehogy rossz szellemek "kicseréljék". Majd a keresztelőre - vagy "egyház-kelőre" - az anya vitte az égő gyertyát. Gyertyát égettek jégeső, vihar, villámlás esetén, illetve krónikus betegek és halottak mellett is. Egyes helyeken (pl. Tápiószentmárton) még a haldokló kezébe is égő gyertyát helyeztek. Február 2. - Medve monda - Derűlátó. [3] Ha ezen a napon jó idő van, akkor későn tavaszodik. Mondogatták is: Gyertyaszentelő napján "Inkább farkas ordítson be az ablakon, minthogy kisüssön a nap! " A néphiedelem szerint ezen a napon a medve kijön a barlangjából, és ha meglátja árnyékát (vagyis szép, napos idő van), akkor megijed tőle, és visszamegy aludni, amiből arra következtettek, hogy újra hideg lesz.
vagy: "Gyertyaszentelő hidege, kora tavasz hírnöke. " "Fénylik gyertyaszentelő, hideg lesz az esztendő. " Ha farkasordító hideg volt, zimankós idő, akkor azt mondogatták, már nem tart soká, várjuk a jó időt. Jeles napok - Február. Topolya és Bácska, Bánát más helységeiben a sokéves tapasztalat így öltött formát: "Ha gyertyaszentelő havaz, közel a tavasz. ",, Ha gyertyaszentelő fényes, a gazda kényes. " "Gyertyaszentelő melege sok hó és jég előjele. " Ha süt a nap és a medve vagy a mormota meglátja árnyékát, akkor még negyven napig hideg lesz. Ha hideg van, ráadásul havazik, akkor nemsokára tavasz lesz. A hosszú jégcsap jó kukoricatermést ígér.
A Fővárosi Állat- és Növénykert lakója, Hugi, a barna medve már túl is esett a nagy időjós mutatványon: meglátta az árnyékát, tehát a tél még sokáig tart – elvileg. A gépek messzebbre látnak Éppen frissültek a Középtávú Előrejelzések Európai Központjának (ECMWF) hosszú távú (havi és szezonális) számítógépes előrejelzései, így naprakész információink vannak arról, a tudomány mit lát most a februári időjárást illetően. Korábban már írtunk róla, hogy az idő előrehaladtával a részletek mindig ködbe vesznek, de ez nem jelenti azt, hogy nincs értelme néhány hetes időtávra előrejelezni. Azt azonban fontos megjegyezni, hogy ebben az esetben már csak az átlagos viszonyokhoz képest várható eltérések mértéke adható meg, tehát arról tudunk beszélni, egy adott hét vagy hónap hőmérséklete, csapadékviszonyai hogyan aránylanak az olyankor szokásoshoz (éghajlati átlaghoz) képest. Derűlátó - Blogger.hu. Nyugodtabb, enyhe, kissé száraz Február második hetének időjárása még egészen tisztán kirajzolódik. Miután jó ideje frontok sorozata bombázott minket, végre egy anticiklon húzódik térségünk fölé.
De ha borús felhők takarják az eget, az a maci számára azt jelenti, hogy már lassan vége a télnek. E népi hiedelem gyökere Erdélybe vezet vissza és onnan is tovább Jókai Mórhoz, mert egyes nézetek szerint a "Nagy Mesemondó" fantáziájában, pontosabban az "Az új földesúr" című regényében született meg az időjós medve alakja, melyben így ír: "Van aztán egy napja a télnek, aminek gyertyaszentelő a neve. Február 2 medve. Miről tudja meg a medve e nap feltűnését a naptárban, az még a természetbúvárok fölfedezésére váró titok. Elég az hozzá, hogy gyertyaszentelő napján a medve elhagyja odúját, kijön széttekinteni a világban. Azt nézi, milyen idő van! Ha azt látja, hogy szép napfényes idő van, a hó olvad, az ég tavaszkék, ostoba cinkék elhamarkodott himnuszokat cincognak a képzelt tavasznak, s lombnak nézik a fán a fagyöngyöt, pedig lép lesz abból, melyen ők megulgulnak; ha lágy, hízelgő szellők lengedeznek, akkor a medve – visszamegy odújába, pihent oldalára fekszik; talpa közé dugja az orrát, s még negyven napot aluszik tovább; – mert ez még csak a tél kacérkodása; mint a régi rendszer minisztériuma szabadelvű program mellett. "
A facebookon még Bornai Tibor is marhaságnak nevezi a verset egy kommentben, mit várjunk akkor attól, aki nem Bornai Tibor. "Az oldal egyik működtetőjeként érdeklődve olvastam a sok levelet, üzenetet és kommentet, amit Daninak írtak az Öt jó játék kisbabáknak című verse kapcsán, aminek beszkennelt verziója kering itt a fészbúkon, heves indulatokat váltva ki egyes emberekből. Vannak írások, amik a legmélyebb aggódás hangján szólnak: – (már elmebetegek is adhatnak ki verseket? ) – (aki ezt írta és ezt engedélyezte meg kérdőjelezem h. ember….???? ) – (Azt hiszem, hogy Varró Dánielnek talán piszchológushoz kellene járnia) – (Szerintem itt sokan tévedésben vannak hiszen akik hozzászóltak mind felnőttek de akiknek ezt tanulniuk kell azok 10 évesek és bizony komolyan veszik mind azt az információt amit az iskolában beléjük sulykolnak (tehát ha azt tanítják az iskolába hogy a konektorba belenyúlni jó játék akkor azt a gyerek komolyan veszi mert az iskolában ezt tanítja a tanár. ) – (Te nem hogy igazi költő nem, de apának is veszélyes vagy!
- A mű - ahogy egyik irodalmi mű - se igényli a közönség teljes körű tetszését, azaz magyarul lehet nem szeretni, el lehet lapozni, nem kötelező megvenni. De mi a helyzet a tankönyvekbe bekerülő irodalmi művekkel? Nos, mivel a pedagógusra van bízva, hogy a tananyagot mely versekkel, képekkel, novellákkal stb. szemlélteti, és mely részeket használja a tankönyvből (ami egy oktatási segédeszköz, nem pedig szent könyv), ezért könnyen kikerülhető ez a vers is. Igényesen és tisztelettel feltett kérdésekre szívesen válaszolok, amennyire belefér az időmbe. Tisztelettel, Varró Dánielné
– Ez egy veszélyes és családellenes mondóka, amivel belevésik a gyerek agyába a családon belüli erőszakot. Ki kellett volna gyomlálni ezt a versszakot! – vélekedett az elnök. Csaba (48) szerint ennek nincs helye a tankönyvben, csak abban bízik, hogy ha kisfia, Soma ilyesmit olvas, átsiklik felette Skultéti Szabó Katalin szakpszichológus szerint attól azért nem kell tartani, hogy a gyerekek a mondókán felbuzdulva csépelik majd a lányokat, nem a versikék teszik agresszívvé őke t. A pedagógusok szakszervezete nem kívánt nyilatkozni, az Emberi Erőforrások Minisztériumától sem kaptunk választ. Az állami tankönyvkiadást is felügyelő Oktatáskutató és Fejlesztő Intézettől azonban megtudtuk, hogy az általuk kiadott tankönyvekben a Cifra palota ezen változata biztosan nem szerepel. József (53) reméli, hogy Bence nem veszi majd komolyan az ilyen dolgokat / Fotó: Weber Zsolt Harapós Több fura elírás akadt már a tankönyvekben. Varró Dániel ötödikeseknek szóló Hat jó játék kisbabáknak című versén sokan kiakadtak, utolsó strófája arról szólt, milyen jó játék a konnektor.
- 2014. október 21., kedd 13:16 Nagy vihart kavart a múlt héten Lackfi János Véletlen című költeménye, miután azt egy Facebook-felhasználó megtalálta egy 9. osztályos tankönyvben. A kommentelőknek az iróniát nem sikerült dekódolniuk a költeményben, ahogy ezúttal Varró Dániel versében sem. "Megint tankönyvbotrány van – ezúttal feleslegesen" – írta múlt héten a Hír24, azután, hogy a Facebook-felhasználók körében nagy vihart kavart Lackfi János Véletlen című verse. A köznevek becézgetését kifigurázó költeményt a felháborodott kommentelők úgy értelmezték: az erre a nyelvhasználatra kívánja tanítani a fiatalokat. "Még mindig nem fogom fel ésszel " – kommentálta a mű tankönyvben való szerepeltetését a fotót feltöltő felhasználó, amire ehhez hasonló válaszokat kapott: " Vajon a mi időnkben népbutítás volt?? Mert ez durva, hogy tartalmilag ennyire mást tanítanak... vagy most folyik a népbutítás?? Undorító! "; "államilag ellenőrzött tankönyvek"; "szégyen lett a magyar oktatás"; " ebben az egészben csak az a szomorú, sőt, a NAGYON szomorú, hogy mindez egy MAGYAR KÖNYVBEN található!
Ja, hogy a mai fiataloknak ez kell??? Már nem is csodálkozom azon, miért ilyenek a mai fiatalok! (tisztelet a kivételnek). " A kifotózott tankönyvoldalt megosztó több mint félezer felhasználó többsége szintén azon háborodott fel, hogy szerintük ma erre a nyelvhasználatra tanítják a fiatalokat. Varró Dániel ötödikes irodalomkönyvben fellelt, Hat jó játék kisbabáknak című verse is gondot okozott többeknek. Ebben a szerző egy kisgyerek szemszögéből írja le az őt körülvevő világot, benne hasonló strófákkal: "jó játék a konnektor, // én jöttem rá magamtól. // Beledugom, hol egy toll? // Jó játék a konnektor. " A verset a kommentelők úgy értelmezték, hogy az a kisbabákat buzdítja a konnektorba való belenyúlásra. A Varró hivatalos Facebook-oldalán megjelent poszt szerint többek között ilyeneket írtak: "te nem hogy igazi költő nem, de apának is veszélyes vagy"; "megnézném, hogy mit szólna, ha a saját gyereke ezeket kipróbálnák"; "már elmebetegek is adhatnak ki verseket? " A TMK nevű oldal által feltett képet több ezren meg is osztották Facebookon, felháborodva a versen.
1-2 Telefon:06 34 801 211 Nyitvatartás hétfő: 8:00-16:00 Nyitvatartás kedd: 8:00-16:00 Nyitvatartás szerda: 8:00-16:00 Nyitvatartás csütörtök: 8:00-16:00 Nyitvatartás péntek: 8:00-14:00 Nyitvatartás szombat: Nyitvatartás vasárnap: szünnap GYÖNGYÖSI TERÜLETI IRODA 3200 Gyöngyös, Belváros tér 4. Telefon:06 70 504 2314 Nyitvatartás hétfő: 8:00-16:00 Nyitvatartás kedd: 8:00-16:00 Nyitvatartás szerda: 8:00-16:00 Nyitvatartás csütörtök: 8:00-16:00 Nyitvatartás péntek: 8:00-14:00 Nyitvatartás szombat: Nyitvatartás vasárnap: szünnap EGRI TERÜLETI IRODA 3300 Eger, Gyöngy u. Telefon:06 36 510 780 Nyitvatartás hétfő: 8:00-16:00 Nyitvatartás kedd: 8:00-16:00 Nyitvatartás szerda: 8:00-16:00 Nyitvatartás csütörtök: 8:00-16:00 Nyitvatartás péntek: 8:00-13:30 Nyitvatartás szombat: Nyitvatartás vasárnap: szünnap MISKOLC I-II. Ezáltal az érintetteknek számos előnyük származhat ezekből a kutatásokból. Egyrészt ingyenes orvosi ellátást kapnak, másrészt maguk is megkaphatják a legújabb, leghatékonyabbnak gondolt terápiát.