Úgy tudom, a Magyarságkutató Intézet ásatásokat kezdett Mongóliában. Milyen konkrétumokat lehet tudni erről? Mi a cél? A 2021-es év nagyon gyümölcsöző volt régészeti szempontból. Tavasszal együttműködési megállapodást kötött a Magyar és a Mongol Tudományos Akadémia Régészeti Intézete, és a nyár elején Csiky Gergely régész jelezte, hogy beadtak egy pályázatot az egyik, korábban magyarok által ásott hun-kori sír vizsgálatára. Ezzel majdnem párhuzamosan a Magyarságkutató Intézet jelezte, hogy részt vennénk a 2021-ben kezdődő belkhi hun sír feltárásán. „Attila mint »hamisított« múlt, nem tűnik túl jónak” | Magyar Hang | A túlélő magazin. Ebben az évben egy közepes méretű előkelő sír, valamint egy közrendű sír feltárására került sor Ulánbátor mellett, és viszonylag gazdag leletanyag (kocsi alkatrészek, ruhadíszek, koporsódíszek, stb. ) került elő. Szerencsére a sírban megmaradt egy lábszárcsont, amelyből a Magyarságkutató Intézet szakembere, Neparáczki Endre mintát vett, és más ázsiai hun mintával együtt elvégzik a DNS vizsgálatot. A mongóliai hun sírok feltárása révén jobban megismerhetjük Attila hunjainak eredetét, ezért mindenképpen fontos, hogy minél több minta álljon rendelkezésre.
Ez azt eredményezte, hogy értő módon kellett viszonyulni a nyelvekhez, hiszen a bibliai szövegek fordítása rendkívül alapos munkát igényelt. Magyar diákok a késő középkorban tömegesen jártak külföldi egyetemekre, ahol egyrészt megismerték a nyelvek leírásának a korabeli módszertanát, ráadásul számos nyelven megtanulhattak. Csakhamar világossá vált számukra, hogy a magyar jelentősen különbözik az összes ismert európai nyelvtől, miközben más európai nyelvek rokonságát nehezen lehetett volna letagadni. Ezért a magyar nyelv rokonságát kutatók máshol kezdtek keresgélni. A korabeli állapotokból szinte természetesen következett, hogy az első próbálkozások a héber-magyar rokonság leírására törekedtek. Sylvester János Újszövetség-fordításának címlapja (Wikipédia) Sylvester János humanista, az Újszövetség első magyar fordítója vetette fel először a héber-magyar rokonságot. Módszere még távol állt a később a modern nyelvészeti megközelítésektől. Az 1539-ben kiadott Grammatica Hungarolatina című munkájában olyan hasonlóságokra hívja fel a figyelmet a két nyelv között, mint például az elöljáró szavak használatának a hiánya.
Ha nyelvészekkel beszélt valaki a nyelvrokonság kérdéseiről, bizonyára feltűnt, hogy ők többnyire a nyelvi és a biológiai rokonság különbözőségét hangsúlyozzák. Ez most úgy tűnik, hogy változni fog – hangzott el 2021. október 21-én Budapesten, a Nemzetek Háza Bajza utcai épületében. A magyar múlt ugor örökségét is feldolgozó, 80. születésnapján Jankovics Marcellre is emlékező Aspektus-találkozón Gecse Géza hangsúlyozta, hogy Németh Endre matematikus tíz évvel ezelőtt paleogenetikus és őstörténész kollégáival olyan munkába fogott, amelynek főbb eredményei két éve értek be. A kutatók megállapításai szerint az eurázsiai térségben három olyan, egymástól több ezer kilométer távolságra elhelyezkedő régió található, ahol a férfi genetikai vonalak, idegen szóval a genomok között hasonlóság van: az egyik ilyen hely a Kárpát-medence, a másik a Volga‒Káma-vidék, valamint Nyugat-Szibéria, az Ob és Irtis folyók vidéke, a hantik és manysik földje. Utóbbi terület a magyarhoz legközelebb álló két finnugor nép szülőföldjének tekinthető, ahol már csak valamivel kevesebb, mint tízezernyi manysi vagy vogul, és legfeljebb húszezernyi hanti vagy osztják él egy Franciaország nagyságú területen.
Mind anyanyelvén, mind idegen nyelven képes az információkat nagyfokú biztonsággal köz¬vetíteni; a közvetítés során kulturális szempontokat is érvényesít. Felsőfokon (C1 szinten) az alábbi témaköröket érinthetik a különböző feladatok: 1. Személyi adatok, jellemzők (megváltozott szerepek a családban, a család szerepe a társadalomban, interkulturális kapcsolatok, ünnepek, barátság, emberek külső és belső jellemzése, emberek közötti viszonyok, kapcsolatok, házasság, válás, családi események); 2. Lakás (lakáshoz jutás lehetőségei, esélyei, ingatlanközvetítés, építkezés, állami támogatások); 3. Az Euroexam C1 felsőfokú nyelvvizsga részei és a feladatok részletes leírása. Környezet (ország, város, lakóhely, tájegységek, növények, állatok, éghajlat, időjárás, UNESCO világörökség); 4. Környezetvédelem (környezeti ártalmak, természeti katasztrófák, üvegházhatás, globális felmelegedés, hulladékfeldolgozás, fenntarthatóság); 5. Utazás és közlekedés (tömegközlekedés, egyéni közlekedés, társas utak, külföldi út, külföldi úthoz szükséges dokumentumok, határátlépés, turizmus); 6.
Úgy érzem, hogy teljesíteni tudtam az írásbeli részben elvártakat. Remélem ezt a javítást végző személyek is így látják. Ezután egy 15 perces szünet következett, amit egy alma elfogyasztásával és a mosdó meglátogatásával töltöttem. A negyed óra letelte után mindenki visszament az osztálytermekbe és lelkileg felkészült a hallgatásos részre. A vizsga részei – C1 szint – ECL Vizsgarendszer. Megkaptuk a feladatsort és a magnóba helyezett CD-t elindították. Ettől számítva 55 percig a figyelmünk csak a hangszóróból kiáradó hanghullámokra összpontosulhatott. Az első feladatban nyolc embert kellett meghallgatnunk, akik a munkáltatók által írt éves jelentésekről fejtették ki a véleményünket. Meg kellett állapítani, hogy az egyes személyek jó dolognak tartják az éves jelentéseket, ellenzik őket vagy nincs konkrét véleményük ebben a kérdésben. Ez lényegesen könnyebben ment mint az otthoni gyakorlás során. Ezután újból meg kellett hallgatni a felvételt és közben tíz felsorolt állítás közül nyolcat egy-egy adott személyhez kellett társítani. A második feladatban egy rádiós interjút kellett meghallgatni, ami a munkahelyi stresszről szólt.
Értékelési szempontok: összefüggő beszéd/koherencia, folyékonyság, grammatika, szókincs A vizsgarész időtartama: 5 perc Az elérhető pontszám: 20 3. Szituáció: szituációs szerep¬játék a vizsgáztatóval magyar nyelvű szituáció alapján. A vizsgázó a mindennapi életben előforduló szituációban folytat interakciót, old meg problémát a vizsgáztatóval. Az értékelés szempontjai: interakció, beszédértés, nyelvhelyesség, szociolingvisztikai megfelelés A vizsgarész időtartama: 5 perc Az elérhető pontszám: 20 A felsőfokú (C1) beszédértés vizsgarész feladatai: A vizsga időtartama: 20 perc A vizsgázó 2 x 2, 5-3, 5 perc összterjedelmű, 1 monologikus és 1 dialogikus szöveget hallgat meg kétszer hangfelvételről. A szövegek meghallgatása után a vizsgázó a szöveggel kapcsolatos idegen nyelvű kérdésekre válaszol, rövid információkkal egészít ki táblázatot, feleletválasztós tesztet old meg. C1 típusú angol nyelvvizsga feladatok. Az elérhető pontszám eredetileg 20 (2x10) pont volt, a külső és belső validálás eredményei után: 2x20pont = 40 az egyenlő súlyozás érdekében.
A szövegek meghallgatása után a vizsgázó a szöveggel kapcsolatos idegen nyelvű kérdésekre válaszol, rövid információkkal egészít ki táblázatot, feleletválasztós tesztet old meg. Az elérhető pontszám eredetileg 20 (2x10) pont volt, a külső és belső validálás eredményei után: 2x20pont = 40 az egyenlő súlyozás érdekében. Szolgáltatások (posta, online vásárlások, e-banking, rendőrség, orvosi ügyelet, autó-segélyszolgálat, benzinkút); 9. Munka, foglalkozás (foglalkozás, munkahely, munkafeltételek, bérezés, munkanélküliség, átképző tanfolyamok); 10. Iskola, képzés (élethosszig tartó tanulás, végzettség, vizsgák, diplomák értéke, a hazai és célnyelvi oktatási rendszerek összehasonlítása, ösztöndíjak); 11. Szabadidő, szórakozás (szabadidős tevékenységek, fesztiválok, IKT, online média, party-generáció); 12. Egészség, higiénia (alternatív gyógyászat, korunk betegségei, függőségek, divatpszichológia, biztosítás); 13. Nyelvtanulás, nyelvismeret (kétnyelvűség, kulturális különbségek, kisebbségi kérdések); 14.