Hruscsov orosz nemzetiségű volt. Örülök, hogy segíthettem. Üdvözlettel: Dr. Zsebők Csaba PhD (kelet-európai történelem szakterület). A vita ezután burjánzani kezdett a különböző Twitter- és Facebook-posztok alatt, például vita zajlott az egyes szovjet pártfőtitkárok származásáról is. Az egész polémiát egyetlen hozzászólás alapján értelmezhetjük azonban helyesen: a szovjet pártvezérek származása eszerint ugyanis "semmilyen szerepet nem játszott" a politikájukban, "ahogy egyik szovjet vezetőnél sem számított, hogy milyen nemzetiségű volt". Ettől függetlenül pár tényt megemlíthetünk Hruscsovról: ő ugyanis valójában egy ma Oroszországhoz tartozó cári főkormányzóságban (a kurszkiban, a mai Ukrajnától nem messze) született, orosz nyelvű családban. Roj Medvegyev róla szóló, "Hruscsov" című könyvében írja: "1908-ban, 14 éves korában, családja átköltözött a Juzovka környékén fekvő Uszpenszkij Rudnyikba. 56 os intézet reklám. Juzovka az akkori idők tipikus munkástelepülése volt 40 ezer lakossal". Juzovka egyébként ma Donyeck néven ismert – az egyik szakadár "népköztársaság" központja.
Kiemelte: azok az emberek, akiknek a portréit bemutatják, a szabadságért harcoltak, annyira szerették a hazájukat, hogy az életüket adták érte. "Hiszem, hogy nem véletlen, hogy ennyi ember adta az életét. Hiszem, hogy a 301-es parcella mégiscsak elindított valamit, de azt a valamit nekünk kell befejezni, nekünk az élőknek" – mondta. A megnyitón Oláh Mátyás László és Oláh Katalin szobrászművész, valamint Kiss Adél festőművész az alkotások elkészítéséről, a művészeti koncepcióról beszélt. Hadtörténeti Intézet és Múzeum. Rácz János, az intézet tudományos munkatársa az 56-os forradalom és szabadságharc jelentőségéről és a művészekkel végzett közös munkáról szólt. Mint mondta, a kiállításon politikusok, felkelőcsoport-vezetők, felkelők, egyházfő, katonatisztek portréi láthatók, átfogja '56 egész spektrumát, sokat mond az '56-os történetünkről. Valamennyien egy szabad, független, demokratikus Magyarországért harcoltak, áldozták az életüket – jelentette ki, hozzátéve: a kádári megtorlás kegyetlensége mindannyiukat utolérte, ez is összeköti az életutakat.
Ezek az iratok többek között az úgynevezett 6-os kartonok, amelyek a hálózati nyilvántartásba vételről tanúskodnak. Ha ezek 1989. Kult: Rainer M. János: Vége az ’56-os Intézetnek, és én nem fogok a Veritasba átmenni | hvg.hu. június 16-án "ki voltak töltve, értelmezhetők voltak, és nem zárták le azokat", azt jelenti, hogy az illető az újratemetés időpontjában "érintett volt" az állambiztonsági hálózat embereké intézet kifejezetten az állambiztonsági szervek iratait őrző Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárának dokumentumaira hagyatkozott. Ám az ügynökökről szóló iratokat 1945-1989 között folyamatosan, rutinszerűen selejtezték, ráadásul a rendszerváltáskor kampányszerűen folyt az iratmegsemmisítés - mondta el 2009-ben Rainer M. János, az '56-os Intézet vezetője. (Az '56-os Intézet a 2010-es kormányváltást követően átalakult, és az Országos Széchényi Könyvtár egyik osztályaként működik tovább, az intézethez kapcsolódó közalapítvány megszűnt. )
Az igazi emlékezés ma az, ha meghallgatjuk, megpróbáljuk megérteni, esetleg elgondolkozni rajta" − írja Rainer. Rainer M. János korábban az Indexnek is adott interjút, amit érdemes elolvasni. Ebben Rainer többek között arról beszél, hogy Nagy Imre figurája csak zavart okoz a rendszerben, így hát maradnak a kiüresedett ünnepi toposzok az évfordulón. A 2010 utáni emlékezetpolitikai beállításban Nagy Imre és a reformer kommunisták szerepe kicsit kényelmetlen. A forradalomnak nem volt vezetője, de vannak szimbolikus arcai, és a legjobban kivehető nyilvánvalóan Nagy Imre. 56 os intézet facebook. Az antikommunista központi narratívába a kommunista miniszterelnök azonban nehezen illeszthető be. Így az alternatív arc a pesti srác, aki azonban nehezen személyesíthető meg, és nincs egyetlenegy, aki erre igazán alkalmas volna.
Zavart, nemleges válasz érkezett. Gyenes Judithot elkeseríti, hogy a magyar történelem e dicsőséges korszaka ennyire nem érinti meg az ifjúságot. Pedig - tette hozzá - ez volt az az időszak, amikor a folyton széthúzó ország egyet akart. "Katasztrófa" - kommentálta a hírt Litván György, jelezve, maga is ezt tapasztalja, amikor gimnáziumokba meghívják előadást tartani. A történész szerint fokozza a zavart sok ötvenhatos hőbörgése, folyamatos méltatlankodása. Az 56-os Intézet új kiadványai | Történelemtanárok Egylete. Egyszer egy diák meg is jegyezte, hogy akkor derül majd ki az igazság, ha az egykori résztvevők kihalnak. Vásárhelyi Máriát, a Nagy Imre-kormány elítélt sajtófőnökének lányát is elszomorítja, hogy a fiatalok nem ismerik az ötven évvel ezelőtti történelmünket, de - mint mondta - a kutatás konklúziója nem érte váratlanul. A szociológus szerint a diákok hónapokon át az ókort tanulják, arról viszont fogalmuk sincs, mi történt 1956-ban, pedig ez az esemény befolyásolja mai életüket is. A tanárok sem tudnak vagy mernek méltóképpen foglalkozni a forradalommal - holott a társadalomban alapvetően konszenzus van a megítélésében -, például mert félnek a szülők ellentétes reakciójától.
Hruscsov többek között Ukrajnában is volt pártvezető, s az ő idején csatolták a Krím-félszigetet Ukrajnához, amikor az még a Szovjetunió része volt. Ettől függetlenül ukrán források szerint Ukrajnában oroszosító politikát végzett, és ukránok elleni terrorintézkedéseket is tulajdonítanak neki. Vagyis rendkívül ellentmondásosak a vele kapcsolatos információk. Ezért még egyszer fontos hangsúlyozni: bármilyen származású volt is Hruscsov, nem a származása döntött az 56-os szovjet támadásban. Ráadásul a Kremlben megszületett döntést a szovjet állampárt, az SZKP Elnöksége is megtárgyalta, így nem lehet például azt sem mondani, hogy kizárólag Hruscsov egyszemélyi döntése lett volna a magyarországi beavatkozás. Az úgynevezett Jelcin-dossziéban, azokban az iratokban, amelyet Oroszország adott át a kilencvenes években Magyarországnak, s amelyet az akkor még együttműködő Századvég Kiadó és az 56-os Intézet adott ki közösen 1993-ban, szerepel egy fontos dokumentum. Eszerint "az SZKP KB Elnökségének határozata a magyarországi helyzetről" 1956. 56 os intézet szeged. november 2-án kimondta: "A KB jóváhagyja a magyarországi eseményekkel kapcsolatos intézkedések tervét. "
Az 1956-os Intézet internetes oldalán nyilvánosságra hozta a titkos hálózta tagjait, 181 fedőnévből 110-et azonosított. Feladatuk volt a rend biztosítása Nagy Imre temetésén.
Mindez annyira jól sikerült, hogy legalább egy tucatnyi ország vette meg a film remake-jogait Dél-Koreától Törökországon át Amerikáig. Így tett Magyarország is – kérdés, hogy minek. Mármint kérdés volt, egészen addig, amíg a filmet be nem mutatták. Teljesen idegenek francis ford. Mert – és ez valószínűleg a legnagyobb dicséret, amit ebben a témában meg lehet fogalmazni – a magyarul elég szerencsétlen módon már két korábbi film által is elhasznált BÚÉK címen kijött remake annyira jól sikerült, hogy minden előítéletet képes elfeledtetni. Az ember inkább örül neki, hogy lesz még néhány tíz- vagy százezer magyar néző, aki találkozik ezzel a történettel. "Szívesen meghagynám az egyik kitételben, hogy a filmnek komédiaként kell indulnia, de mindenképp drámaként kell véget érnie" – mondta interjúnkban az új verziókról Paolo Genovese, aki bevallotta, a spanyol verzió megnézése után soha többet nem fog beülni egyik remake-re sem, és nem is nagyon örül ennek az egész újrafelhasználósdinak. Hát a magyar verzió talán még neki is tetszene, mert Goda Krisztina rendező és Divinyi Réka forgatókönyvíró nem a poénkodásra hegyezték ki a komédiai alapszituációt, hanem arra, hogy még egyszer megfogalmazzák a Teljesen idegenek nagyon jól eltalált lélektani és társadalmi felvetéseit, és még maguk is hozzátegyenek néhányat.
Meglepő vagy sem, de szinte majdnem egyszerre készült el a magyar és francia remake-je az olasz Teljesen idegenek nek. Arról a filmről van szó, mely bejárta a világot, és szinte csak az nem készített belőle saját változatot, aki nem akart. Ez persze nem azt jelenti, hogy ne lehetne jó remake-et csinálni, elvégre Goda Krisztina BUÉK -ja sem lett rossz, még ha a rendező kicsit csavart is az eredeti cselekményen, és popcornosította az alapanyagot. Ebből a szempontból a francia Nothing to Hide (eredeti címén Le jeu) közel sem rendbontó változat. Index - Kultúr - Ilyenek a rejtélyes franciák, amikor szókimondóak. A lényeg itt is azon van, hogy baráti társasági gyűlik össze vacsorára, majd valakinek eszébe jut, hogy mindenki rakja ki a telefonját, és derüljenek ki a titkok, legyen nyilvános minden üzenet. Paolo Genovese 2016-ban ebből az alapötletből csinált egy remek drámát, ami szerencsére tele volt vígjátéki elemekkel, és most pontosan ezt tette az eddig szinte teljesen ismeretlen Fred Cavayé is. Nothing to Hide / Le Jeu (2018) - Teaser (French) Directed by: Fred Cavayé Produced by: Medset Film SAS, Mars Films Genre: Fiction - Runtime: 1 h 30 min French release: 17/10/2018 Production year: 2017 During a dinner party, seven friends decide to play a dangerous game.
Az LMBTQ embereket általában úgy jelenítik meg, hogy kifigurázzák őket, mentális betegséggel küzdenek vagy simán csak bűnözők. A pozitív ábrázolás rendszerint kódolva jelenik meg és soha nincs happy end. A Közel-Keleten a homoszexualitást vagy a női szexuális örömöt nyíltan ábrázoló filmeseknek számolniuk kell a hivatali cenzúrával, betiltással, halálos fenyegetéssel és büntetéssel is. A homoszexualitás kriminalizálása fegyver az újságírók és filmesek elhallgattatására. Libanon ebből a szempontból üdítő kivétel, az arab világ legliberálisabb országa, ahol a sajtószabadság magas fokon érvényesül, többek között itt engedélyeztek először magántulajdonú televízió- és rádiócsatornák működését. Az LMBTQ felvilágosításra ugyanakkor nincs meg a társadalmi igény. A COVID-19 világjárvány, a szélsőséges csoportok felemelkedése és a gazdasági válságok miatt az arab térségben erősödött a konzervativizmus, ami korlátozó intézkedések bevezetéséhez és a szólásszabadság korlátozásához vezetett. Teljesen idegenek francia en. Ennek általában (szinte mindig) a nők és a szexuális kisebbségek az első áldozatai.
A legösszetettebb, legtisztábbnak tűnő, de valójában a legzavarosabb karakter egyébként mindegyik verzióban a házigazda pszichológusnő, akiről csak a film végén derül ki, hogy NOHA LELKEKET ÉS ÉLETEKET GYÓGYÍT, NEMCSAK A FÉRJÉT CSAPJA BE, DE ANNAK BARÁTJÁT ÉS A BARÁT FELESÉGÉT IS. Az argentin–francia színésznő, Bérénice Bejo a film egyik erőssége, de kiváló a végtelenül szimpatikus, homoszexualitása miatt kirúgott, jelenleg állástalan tornatanár (Grégory Gadebois) is, vagy az egész filmben a legbecsületesebb, legtisztább és legérettebb figurát hozó házigazda, apa, férj (Stéphane De Groodt belga színész), aki megejtően szép és példamutató választ ad, amikor tizenhét éves lánya megkérdezi, most akkor átessen-e udvarlójával a tűzkeresztségen a váratlanul adódó helyzetben, vagy sem. Az ember szinte megkönnyezi ezt a párbeszédet, ahol az apa felmagasztosul, az anya pedig csúnyán elbukik anyaszerepében is, de az apa megvédi őt is, mondván, neki sem egyszerű egy öntörvényű kamasz lánnyal, és kéri lányát, próbálja megérteni az anyját.
Az emberfia pedig nem fog mást keresni, mert a Nothing to Hide működik, annyira, hogy azon is elkezd gondolkodni a néző, hogy most ez, vagy az eredeti olasz a jobb-e. Ami az igazat illeti, nem könnyű erre választ adni. Kövesse a Magyar Narancs filmes blogját, a Mikrofilmet, amely rendszeresen új tartalommal jelentkezik. Ajánlók, előzetesek, toplisták, és még sok minden más a Mikrofilmen!