A hosszú, száraz időszakokat csak néha-néha szakítja meg egy-egy jelentősebb csapadékhullás. Ehhez még hozzáadódik, hogy a Velencei-tó vízgyűjtő területe is meglehetősen kicsi (600 km 2), a különféle elvezetések miatt pedig csak a víz töredéke éri el a tavat. Ráadásul 2020/2021 telén is elégtelennek bizonyult az eső, hiszen általában az évnek ebben a szakaszában számíthatott a tó számottevő utánpótlásra. A Velencei-tó vízgyűjtője (Forrás:) Mindezeket együttvéve így történhetett meg az, hogy a két évvel ezelőtti 158 centiméteres agárdi vízállás most 89 centiméterre apadt, ez a tóban lévő teljes vízmennyiségre nézve gyakorlatilag annyit jelent, hogy a Velencei-tó fele eltűnt. Összeomló ökoszisztéma Drónfotón a Velencei-tavi madárrezervátum Természetvédelmi Terület jelenlegi állapota (Forrás: Greenfo) A térség élővilágát magába foglaló Velencei-tavi Madárrezervátum Természetvédelmi Terület nem véletlenül kapta a nevét. A tó délnyugati részét borító hatalmas, összefüggő, öreg nádasok vidéke több évtizedre visszamenőleg is tekintélyes tudományos érdeklődésnek örvendett, ugyanis számos madárfajunk páratlan szépségű és Európában is kiemelt jelentőségű fészkelőhelyei találhatók itt.
A BudaPestkö legfrissebb híreit ide kattintva éred el. Köszönjük, hogy a forgalmas napokon már 300 ezren olvastok minket! Ezzel Magyarország Top 15 hírportálja közé került a BudaPestkörnyé – részletek itt. Új szolgáltatásunk a napi programajánló, amit ide kattintva nézhettek meg. Budapesten és környékén mindig történik valami, nálunk megtaláltok minden fontos információt. Velencei strand 2020-ban és 2021-ben Fotó: BudaPestkörnyé Haldoklik a Velencei-tó A Velencei-tó haldoklik. Mivel nincs jelentősebb vízforrása a tó magára maradt. A szakértők felvetették, hogy a közeli Pátkai-tározóból a Császár-víz nevű patakon keresztül kellene vizet engedni a tóba. Az elképzelés kézenfekvőnek tűnik, hiszen a Császár-vizet két helyen is jelentősebb tóvá duzzasztották fel. Ilyen a Pátkai-tározó, felette pedig a Zámolyi-víztározó. Mindkettő a Velencei-tó közelében található, a Vértes felől lefolyó vizeket gyűjtik össze. Strand a Korzónál 2020 nyarán és 2021 őszén Fotó: BudaPestkörnyé Friss víz a Dunából?
Másrészt pedig, mivel a pelinkánok igencsak sok halat esznek, a helyi halászok is nagyban pusztították fészkeiket. Mára az állat teljesen eltűnt a tóról, s soha nem tért vissza. Visszatértek és napjainkban igen gyakran megfigyelhetők a nagykócsagok, melyekből 1960-ra sajnos már csak 6-8 pár fészkelt a tavon, illetve százával fészkelnek itt a hattyúk is, akik ugyancsak a 1990-es évek elejétől népesítik be újra nagy számmal a Velencei-tavat. Szeretnél még többet megtudni a Velencei-tóról? Járd be velünk a titkos ösvényeket, lépj velünk a szigetre, less meg ritka madárfajokat velünk! SZÉP-kártyát / bankkártyát elfogadunk!
A mintegy háromtonnányi elpusztult, felszínen lebegő haltetem sokkoló látványa (és szaga) is emlékeztethet minket arra, mennyire pengeélen táncolunk az ökoszisztémák védelme terén. A vízhőmérséklet katasztrofális sebességgel, egy hét alatt 15-ről 25 Celsius-fokra emelkedett, ennek hatására az ilyen hirtelen változáshoz alkalmazkodni képtelen halak gyakorlatilag megfulladtak. A meleg víz ellenben nagyon is kedvez a különféle algafajoknak, amelyek a hőségriadóban szeretnek csak igazán lubickolni (kivirágozni). Ezek azon túl, hogy nem teszik túlságosan gusztusossá a vizet a fürdőzők számára, akár méreganyagokat is termelhetnek, amely állatra-emberre egyaránt veszélyt jelenthet. Mindebből látható, nem elég csupán az elegendő vízmennyiség, annak minősége is fontos, a kettő pedig szoros összefüggésben áll és visszahatnak egymásra. Létezik megoldás? Sajnos az, hogy milyen változatos élővilág épült és számít továbbra is a Velencei-tó vízére, még nem feltétlenül elegendő ahhoz, hogy intézkedésre sarkallja a döntéshozókat.
A Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány hosszú távú, fenntartható megoldást keres a Velencei-tó helyzetére - mondta Krakkó Ákos, az alapítvány kommunikációs vezetője a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában hétfőn. A beszélgetés apropója az volt, hogy a Velencei-tóban nemrég tömegesen pusztultak a halak, és a tó vízszintje is alacsony. Krakkó Ákos elmondta: a Velencei-tó jelenlegi helyzete a politikai diskurzus része lett, és ahhoz nem kell szakértőnek lenni, hogy aki akarja, belássa, a tó jelenlegi helyzete "megoldásért kiált", de ahhoz szakértőnek kell lenni, hogy valóban hatásos megoldás szülessen, ami hosszú távon megoldja a helyzetet. Mint mondta, a probléma, a tó vízszintjének csökkenése, nem újkeletű, "még ha most kritikus mértéket is öltött". Felidézte: 1866-ban például a tó teljesen kiszáradt és medrében huszárok gyakorlatoztak, de az elmúlt 30 évben, például 2003-ban és 1990 és 1993 között is volt "a maitól talán sokkal kritikusabb helyzet". Hozzátette: a Kék bolygó alapítványnak meggyőződése, hogy a tó helyzetét csak és kizárólag a témát leginkább ismerő szakemberek bevonásával lehet rendezni, ezért az alapítvány alapítója, Áder János köztársasági elnök arra kérte az alapítványt a napokban, hogy "verbuváljon" egy csapatot a Velencei-tó múltját, jelenét és remélt jövőjét ismerő vízügyi szakemberekből, biológusokból, és más tudományterületek képviselőiből, akik megfogalmaznak egy szakmailag megalapozott cselekvési tervet.
Hasonlóra legutóbb a feljegyzések szerint 1863 és 1866 között akadt példa, ekkor még akár olyan forgatókönyv is lejátszódhatott, hogy a fehérvári huszárezred a porrá szikkadt mederben gyakorlatozzon. (Ennek igazságtartalmára vonatkozóan nem találtam egyértelmű bizonyítékot. ) Arról, hogy ezek a kiszáradás ok milyen mértékűek lehettek, megoszlanak a vélemények, elképzelhető, hogy a tó medrének legmélyebb részeit még ekkor is víz borította. Geológiai értelemben tehát ez a tónak természetes változása, kérdés, hogy ebbe mennyire szól bele napjainkban az ember okozta, egyre fokozódó éghajlati válság. Egy klímakatasztrófa jelei Előfordult már, hogy egy-egy aszályos nyár során (1990-1993, 2003) a tó hasonló vízhiánnyal küzdött, ám a rákövetkező csapadékosabb években rendre visszatöltődött. Napjainkban a hőmérséklet-emelkedés folyamatos, ami növeli a párolgás mértékét, ellenben csökkenti az utánpótlást. Ötven éves adatsorokat figyelembe véve ráadásul a napfénytartam is elég magas a térségben, a tó amúgy is sekély vízmélysége így gyorsan követi a léghőmérséklet alakulását (az idei kánikula több mint kedvezett ennek).
250g 2 047 Ft Egységár: 8, 19 Ft/g AlterNativa3 Fragante őrölt kávé, Bio, Fair trade 250g 2 360 Ft Egységár: 9, 44 Ft/g
Bár a nyugat-európai országokban már a hatvanas években megjelentek a méltányos kereskedelemből (fair trade) származó termékek, Magyarországon csak alig egy éve, öt civilszervezet kezdeményezésére indult el ez a mozgalom. A gyarmati élvezeti cikkekre (pl. kávé, kakaó, banán), kézműves termékekre valamint ruházati cikkekre kiterjedő méltányos kereskedelem célja, a magasabb felvásárlói ár mellett jobb megélhetési feltételek biztosítása a bevett világpiaci rendszer által hátrányos helyzetbe kényszerített termelők számára, valamint az emberjogi és környezetvédelmi szempontok érvényre juttatása a termelés során. Mesterségesen alacsony árak A jelenleg uralkodó kereskedelmi rendszerben az árak igen nyomottak, egyrészt, mert azt az árutőzsdei spekuláció határozza meg, másrészt, mivel a többnyire multinacionális vállalatok kezében lévő ültetvényeken dolgozók igen alacsony bért kapnak. Szintén csökkenti az előállítási költséget, hogy a nagyüzemi termelés és feldolgozás során nem érvényesülnek a környezetvédelmi szempontok.
Ezzel pedig a szegény országok kistermelőinek és rajtuk keresztül a helyi közösségeknek igyekeznek segíteni. Méltányos kereskedelem a prémium kávémárkáktól? Nem igazán. A legdrágább, legnagyobb, globális kávémárkák is egyre több "védjegynek", minőségi jelzőnek próbálnak megfelelni. Egyre-másra jelölik bizonyos prémium termékeiket organikus kávé vagy whole trade plecsnivel, hiszen a trendekről természetesen őt sem akarnak lemaradni. De amíg ezt csupán egy "trendnek gondolják", addig ez az egész kicsit olyan, mint a Volkswagen dízelbotránya. Nem azért kéne teljesíteni a méltányos, tisztességes, környezeti és fenntarthatósági normatíváknak is megfelelő eljárást, mert ez az előírás, és muszáj, hanem azért, mert így helyes. Lehet, hogy a nagy márkák által kínált össz kávémennyiség 5-10%-a valóban fair trade (és ezt nem felejtik el jól megmarketingelni is), de míg az árbevételük 99%-át NEM fair trade módon termelt kávék eladásából szerzik, addig ezernyi kizsákmányolt munkás marad áldozatuk a legelmaradottabb országokban.
A Svájcban eladott banánok több mint fele méltányos vagy biokereskedelemből származik, esetleg mindkét rendszer elvárásainak megfelel. 9. Honnan tudom, hogy méltányos kereskedelemből származik-e az adott termék? Keresd a címkét! Csoki, kávé, tea esetén már itthon is többféle független minősítéssel is találkozhatunk. Habár alapvetően a Fair Trade logójú termékek felelnek meg a legszigorúbb emberjogi és környezeti követelményeknek, már azzal is sokat teszel az ügyért, ha az olcsóbb UTZ címkés termékeket választod. Termékcímke adatbázis unkból többet is megtudhatsz arról, hogy mit jelentenek az egyes logók. 10. Hol lehet fair trade terméket venni? A cikksorozatában összeszedtünk néhány könnyen elérhető helyet, ahol akár a napi bevásárlásaid során is találkozhatsz fair trade termékkel. Válaszd ezeket! – Itt lehet fair trade csokit venni! – Itt lehet fair trade kávét venni! 11. Néhány termelő miatt érdemes ezzel foglalkozni? Több százmillió ember és családjaik megélhetése függ ezeknek a termékeknek az előállításától.
A legnagyobb és emellett szilárd növekedést a következő termék kategóriák mutatják: kávé virág banán A minősítéssel ellátott banánok eladási mutatóinak növekedése 53%-os, mely mintegy 8200 tonnát jelent, míg a kávék esetében ez a növekedés 9%-os. Harriet Lamb, a Fair Trade Alapítvány igazgatója úgy véli, hogy a fentebb jellemzett növekedés a fogyasztók egyre megfontoltabb és mélyebb törődést mutató vásárlási szokásaiból ered, az emberek jobban odafigyelnek arra, hogy mit vásárolnak. Ezenkívül a vállalatok is kezdik belátni, hogy az etikusság gyakorlása számukra is jó és előnyös. Svájcban mintegy 20. 000 ember írt alá egy olyan nyílt levelet, melyben megfogalmazták igényüket arra vonatkozóan, hogy azon külföldi munkások, akik a svájci közvállalatok számára gyártanak egyenruhákat, fejlettebb körülmények között dolgozhassanak. A levelet eljuttatták egészen a svájci országgyűlés elé azzal a szándékkal, hogy befolyásolják az ilyen irányú törvényhozást, beszerzéseket. Forrás: Sustainable Procurement Resource Centre
Európában egyre meghatározóbb A hatvanas években indult fair trade mozgalom, mára jelentős piaci tényezővé vált, közel 1 milliárd dolláros évi világforgalommal, amelynek több mint felét Európa adja. A legnagyobb európai forgalmazó a német Gepa. Hollandiában, Luxemburgban és Svájcban a banán és a kávé kereskedelmi forgalmának 3-4 százalékát adják a fair trade termékek. Az értékesítés több mint fele un. világboltokban (Worldshop, Weltladen) történik (Németországban több mint 800 világbolt működik), de már egyre több szupermarketben is találkozhat e termékekkel a vásárló. Magyarországon egy éve indult a fair trade A Védegylet, az Útilapu, a Planet Klub, a Zöld Fiatalok, a Tudatos Vásárlók Egyesülete és az Ökotárs Alapítvány fair trade szövetség formájában tavaly tavasz óta folytat népszerűsítő tevékenységet ezen a téren kiadványokkal, középiskolai előadásokkal; tanártovábbképzéssel, fesztiválokon információs pontként szolgáló "mobil kávézókkal". Méltányos kereskedelemből származó termékek hazánkban még csak néhány bioboltban és kávézóban kaphatók, de a közeljövőben várhatóan Budapesten is megnyílik az első "világbolt".