Ápolási és Szülésznői Tanszék Egészségügyi Informatikai Tanszék Elméleti és Integratív Egészségtudományi Tanszék Gerontológia Tanszék Pszichológiai Tanszék Sürgősségi és Oxiológiai Tanszék Társadalomtudományi és Szociális Munka Tanszék Szervezeti egység Debreceni Egyetem, Egészségügyi Kar, Szociális és Társadalomtudományi Intézet, Társadalomtudományi és Szociális Munka Tanszék nem önálló Tanszék Központi telefonszám +36 42 404 411 / 78196 E-mail Cím 4400 Nyíregyháza, Sóstói út 2-4. Épület, emelet, szobaszám Egészségügyi Kar "D" épület Weboldal Tudóstér profil Védőnői, Módszertani és Prevenciós Tanszék Debreceni Egyetem, Egészségügyi Kar, Egészségtudományi Intézet, Védőnői, Módszertani és Prevenciós nem önálló Tanszék +36 42 404 411 / 78185, 78185 mellék 4400 Nyíregyháza, Sóstói út 2. Egészségügyi Kar "A" épület, 2. emelet, 204 Frissítés dátuma: 2022. 01. 06.
Szervezeti egység Debreceni Egyetem, Fogorvostudományi Kar, Dentoalveoláris Sebészeti nem önálló Tanszék Központi telefonszám +36 52 411 600 / 55748; 57130 E-mail Cím 4032 Debrecen, Nagyerdei körút 98.
Dr. Varga Zita Szervezeti egység Debreceni Egyetem, Kancellária, Adatvédelmi Központ Cím 4028 Debrecen, Kassai út 26. Emelet, ajtó földszint, 34 Leírás Képzések: 2018. év GDPR adatvédelmi tisztviselői képzés (01. 16-19. ) GDPR képzés, Debrecen, Kereskedelmi Kamara (02. 05. ) GDPR oktatás, Budapest, Magyar Szabványügyi Testület GDPR teljesítése az MSZ ISO/IEC 27001 (02. 15. ) GDPR oktatás, Budapest, Vezinfo Kft. által szervezett GDPR (03. 02. ) GDPR DPO oktatás Budapest (03. 20. ) GDPR DPO oktatás Budapest (04. 09. 24. ) GDPR haladó DPO képzés a Magyar Könyvvizsgálói Kamara Oktatási Központ szervezésében (09. ) év EUZERT Uniós Továbbképző Kft. szervezésében "GDPR 2018. : Adatvédelem a gyakorlatban" című továbbképzés (01. 30-02. 01. ) Unlimited Solution Bt. szervezésében "1 éves a GDPR tematikus képzés" című rendezvény (05. 15-16. ) Infoszféra Event Kft. által szervezett "Kamerás megfigyelőrendszerek adatvédelme" e-learning oktatás (03. 25. által szervezett "GDPR Online Országos Szakmai Konferencia" (12.
A QS listáján a DE természettudományi képzései A legjobb 500 egyetem közé került a természettudományok területén a Debreceni Egyetem a QS legfrissebb tematikus listáján. Az agrártudományoknál továbbra is a legjobb hazai intézmény a DE (201-250. ), az orvostudomány területén pedig tartja 351-400. helyét a neves londoni székhelyű rangsorkészítő friss tématerületi rangsoraiban. Egyetem az innováció szolgálatában Példaértékűnek nevezte a Debreceni Egyetem kutatás-fejlesztési és innovációs tevékenységét Birkner Zoltán, a Nemzeti Kutatási Fejlesztési és Innovációs Hivatal elnöke Az egyetemek szerepe az innovációs ökoszisztémában című konferencián, melyet kedden rendezett az intézmény, a Gazdálkodási és Tudományos Társaságok Szövetsége, valamint a Debreceni Szakképzési Centrum. A jövő kémikusai versenyeztek A Debreceni Egyetem Természettudományi és Technológiai Kar Kémiai Intézet és a Magyar Kémikusok Egyesülete szervezésében a Debreceni Egyetem adott otthont az 54. Irinyi János Országos Középiskolai Kémiaverseny döntőjének április 1. és 3. között.
A kezdetektől bővítettem műtéti repertoáromat, mára elmondhatom, hogy az urológiai műtétek közül a nyílt here -, hólyag- és veseműtéteken kívül az alsó húgyúti endoszkópos (prosztata, hólyagkő, hólyag daganat) műtéteken kívül sok éves jártasságot szereztem az urológiai laparoscopos műtétek végzésében. A laparoscopos vese cysta-, here visszér tágulat műtétek, laparoscopos vese eltávolítások, a a vesét megtartó laparoscopos vese daganat eltávolítások, laparoscoppal végzett hüvelyfal fixáló műtétek kerültek érdeklődésem középpontjába. E beavatkozások jelentik pillanatnyilag az urológiai szakma legmodernebb műtéti technikáit, a beteg számára kis megterhelést és gyors gyógyulást nyújtva. E beavatkozások végzése jelenti napi munkám oroszlánrészét, e mellett első sorban a vizeletvesztések kivizsgálása és kezelése foglalkoztat. Magánrendelésem keretében a vizelési panaszok, gyakori vizelés, nehezített vizelés, vizeletvesztés, éjszakai bevizelések, andrológiai panaszok, hüvelyfal süllyedés, urológiai daganatos betegségek, gyermekurológiai megbetegedések mellett a műtéti előjegyzéseket és gondozást is végzem.
Ez adja meg a választ arra kérdésre, hogy ki a felelős. A törvény szerint az eladó hibásan teljesít, vagyis az eladó felel, ha az adásvételkor az ingatlan nem felel meg a szerződésben vagy jogszabályban megállapított minőségi követelményeknek. DE... és itt jön a kivétel! Akkor, ha a vevő a szerződés megkötésekor ismerte a hibát, vagy azt ismernie kellett, már nem felel az eladó, vagyis nem lesz hibás a teljesítése. Ez elég egyértelműnek tűnik. Hol itt a kérdés, amivel a Kúriának foglalkoznia kellett? Mikor nem rejtett a hiba, hanem ismert? A Kúria egy elvi bírósági határozatban adott támpontot a válaszhoz. Kimondta ugyanis, hogy "az ismert hibák körébe azok a hibák tartoznak, amelyekről a jogosultnak a szerződéskötéskor ténylegesen tudomása volt. " Vagyis, ha a vevő tudott arról, hogy a fürdő fala vizesedik, mert az eladó elmondta, megmutatta, vagy egyértelműen látható volt, akkor az eladó nem felel ezért a hibáért. A vevő ugyanis számolt, illetve számolnia kellett azzal, hogy a vizesedő fal a későbbiekben okoz majd problémákat.
Használt lakás, ház vásárlása során mindenki tart attól, hogy mi derül ki később. Potyog a csempe? Púposodik a parketta? Lyukas a tető? Mi az, ami rejtett hiba? Ki felelős érte, kinek kell fizetni a javítást, cserét? Mit mond erről a Kúria? Milyen iránymutatást adott ki a vitás ügyek rendezéséhez? Erről adott tájékoztatást az Érthető Jog blogon "A használt ingatlanok rejtett hibái: mi jogos és mi nem? " címmel megjelent cikkében Dr. Kocsis Ildikó ügyvéd. Elvi bírósági határozat: mi ez és kötelező-e mindenkire? Ahhoz, hogy értsük, miért fontos tudnunk, hogy a Kúria, azaz a legfőbb bíróság mit is mond a kérdésben, érdemes megismernünk az elvi bírósági határozat fogalmát. Hazánkban jogszabályok határozzák meg, hogy egy-egy ügyben mit kell figyelembe venni, mit kell követni. Ezzel ellentétes például az Amerikai Egyesült Államok jogrendszere, ahol a korábbi bírósági döntéseknek, úgynevezett precedenseknek sokkal nagyobb szerep jut. (A precedens jelentése előzetes, irányadó eset. ) Visszatérve a hazai földre… Szembe kellett nézni azzal, hogy egy-egy jogszabályt nem mindenki egyformán értelmez.
Ha a jogalkalmazás egysége érdekében szükséges, az ítélőtábla és a törvényszék kollégiumának kollégiumvezetője a Kúria elnökének vagy kollégiumvezetőjének elvi bírósági döntés közzétételére tesz javaslatot. Közigazgatási és munkaügyi ügyekben a törvényszék kollégiumának kollégiumvezetője, valamint a közigazgatási és munkaügyi regionális kollégium kollégiumvezetője az elvi bírósági döntés közzétételére a Kúria elnökének vagy kollégiumvezetőjének tesz javaslatot. Ha a Kúria elnöke vagy kollégiumvezetője a fentiek alapján, illetve más módon tudomást szerez arról, hogy az alsóbb fokú bíróság valamely, a társadalom széles körét érintő vagy a közérdek szempontjából kiemelkedő jelentőségű ügyben elvi kérdésekre is kiterjedő határozatot hozott, és jogegységi eljárás lefolytatásának vagy elvi bírósági határozat közzétételének feltételei nem állnak fenn, a határozatot a Kúria érintett szakág szerint illetékes elvi közzétételi tanácsa elé terjeszti, amely dönt az elvi bírósági döntésként történő közzétételéről.
Mikor mondhatjuk, hogy a vevőnek ismernie kellett a hibát? Mikor volt egy hiba felismerhető? Erre is találunk iránymutatást a Kúria határozatában. Ezt elég részletesen megvizsgálta a taláros testület és úgy döntött, hogy a hiba az alábbi esetekben minősül felismerhetőnek: Nyílt hibák: amikor a hiba egyszerű észleléssel is megállapítható. Például a járólap el van törve, a fal meg van repedve. Azok a hibák, amelyeket a vevőnek az eladó tájékoztatása, a szerződéskötés körülményei, illetőleg a dolog életkora, állapota és használtsági foka alapján egyébként számításba kell vennie. Vagyis egy 100 éves épületnél számítani kell rá, hogy az eredeti tetővel előbb-utóbb gond lesz, vagy a régi villanyvezetékek már nem bírják a mai kor igényei szerinti terhelést. Azok a hibák, amelyek fennállása, illetve jelentkezése a ténylegesen ismert, illetve a nyílt hibákra tekintettel a szerződéskötéskor alappal feltételezhető, előrelátható. Például, ha a nyílt hiba az, hogy a kémény ferde, akkor bizony számítani lehet rá, hogy előbb-utóbb le is fog dőlni.