hirdetes Alma és körte gombás betegségei – Ezekre figyeljünk! Szó esett már gyümölcsfáink károsítóiról (természeti jelenségek, kártevők támadása) és néhány betegséget okozó mikroorganizmusról (vírusok, baktériumok), azonban tagadhatatlan, hogy a legnagyobb károkat a mikroorganizmusok harmadik csoportja, a gombák okozzák. Ránézünk egy beteg fára, levelére vagy termésére, és egyből rávágjuk, hogy gombás. Ám mint kiderült, nem csupán ezek az élőlények kerekedhetnek felül egészséges gyümölcsfáinkon, de tagadhatatlan, hogy az esetek többségében ők a ludasak. Nézzük, melyek a leggyakoribb gombabetegségek, amelyeket jó, ha felismerünk! Monília: Többször is előfordult cikkeimben a legáltalánosabb gombás fertőzés, a monília. Pedig közel sem ez a legveszedelmesebb kórokozó, ugyanis hiába alakít ki ronda, gombás gyümölcsterméseket, amik ráadásul le sem esnek a fáról, hanem gyümölcsmúmiaként ott díszelegnek egész télen, igazából csupán látványra undorító, még csak nem is lesz tőle ehetetlen az alma vagy a körte.
Viszont korán se szüreteljünk, mert ebben az esetben nagyobb lesz a gyümölcs hullása, másrészt azért sem, mert pl. a túlérett alma és körte nyomásra érzékeny, és csak rövid ideig tárolható ép állapotban. Idősebb kertészek megfigyelése, hogy ha az almafákon nagy termés van – azaz sok az apró alma – a gyümölcsök jobban tárolhatók, mint a kevesebb termésnél a "darabosabb", nagyobb gyümölcsök. A közkedvelt jonatán alma gyakori betegsége a "jonatánfoltosság". Ilyenkor a gyümölcsön kerek alakú 2–3 mm nagyságú foltok keletkeznek. A jonatánfoltos alma nem kerül exportra. A tárolás során a gyümölcs húsában keserű ízű, besüppedő barna foltokat, a "tapló foltosságot" általában a kalcium hiánya idézi elő. A nagyobb gyümölcsök fogékonyabbak erre a betegségre, mint az apróbbak. A kutatások szerint védekezésül szüret előtt 8–10 naponként 0, 5–0, 6%-os kalcium-nitrátos permetezéssel segíthetjük az alma héjában a kalciumtartalom növelését. A körte betakarítása során az almához hasonlóan itt is eltérő érettségben szedjük a közvetlenül frissfogyasztásra szánt fajták gyümölcsét és a téli tárolásra szánt termést.
Éppen ezért sokszor meg sem látszik rajtuk az 5 vagy akár 10 kiló súlyfelesleg. Pajzsmirigy Az inkább vékonyabb testalkatú emberek tartoznak ebbe a halmazba. Hízás esetén általában a hasuk, illetve a csípőjük tájékán jelenik meg az a bizonyos "úszógumi", valamint a combjuk külső oldalán. Mellékvese Erős csontozat és izomzat, "robusztus" alkat – az ebbe a csoportba tartozókra jellemző tulajdonságok. Egyenletesen híznak ők is, de jellemző rájuk, hogy a felsőtest jobban erősödik (például nagy mellek, vastag felkar), a csípő pedig keskenyebb marad. Petefészek Az ilyen típusú nők, szinte ellentétben az előző csoporttal, inkább az alsó testrészekre, fenékre, csípőre, lábra híznak, míg a felsőtestük, karjuk vékonyabb, hasuk laposabb marad. Az egyenetlenség miatt rajtuk sajnos már néhány kiló súlyfelesleg is meglátszódik. No és a makacs narancsbőr is. Mit lehet (t)enni? Megfelelő étrenddel és életmóddal persze mind a négy típus testalkata befolyásolható valamennyire, de ehhez (egyes esetekben jó nagy) akarat és kitartás szükséges.
1, 2 literhez: 2 kg alma, meghámozva, magháza kivágva és kis kockákra vágva 35 dkg kókuszcukor vagy sötétbarna, nyers nádcukor 2, 5 dl almaecet 1 nagy vöröshagyma, finomra aprítva 10 dkg mazsola 1 kiskanál őrölt gyömbér fél kiskanál őrölt koriander fél kiskanál őrölt fahéj negyed kiskanál szerecsendió negyed kiskanál só Az almát egy hagyományos vas- vagy rozsdamentes acél lábasba tesszük, a cukorral megszórjuk, az almaecetet ráöntjük, és a hagymát beletesszük, majd elkezdjük forralni. A mazsolát beledobjuk, a fűszerekkel és a sóval ízesítjük. Forrás után a lángot takarékra vesszük, és fedő nélkül, kb. 45 percig főzzük. Gyakran megkevergetjük, nehogy odakapjon. A kész csatnit tisztára mosott, fertőtlenített üvegekbe kanalazzuk, a tetejét szorosan rácsavarjuk, és fejjel lefelé fordítva hagyjuk kihűlni. Sült húsok kellemes kísérője.
Júliusban a borsóvetést megismételhetjük. "Kelj fel borsó" – Támasztékra szükség lehet. A nyári borsó alacsonyabb és kevesebb hüvelyt köt, de szeptemberben újdonságnak számít. Zöldborsó támaszték Érdemes támasztékkal ellátni zöldborsónkat, hogyha kellő nagyságúra nőt. Ezzel növelhetjük terméshozamát is. Borsó vetése Goldperger Andrással - YouTube. Egy másik cikkemben, videómban foglalkoztam a zöldborsó támaszték készítésével. Mi készíthető a zöldborsóból? Többek közt borsó leveles és íme egy recept hozzá: 3 evőkanál étolaj 1 nagy fej vöröshagyma 40 dkg borsó 1 evőkanál fűszerpaprika 3 szál sárgarépa 1 szál petrezselyemgyökér, avagy fehérrépa 2 L alaplé – zöldség 1 csapott kávéskanál só 1 mokkáskanál feketebors (őrölt) petrezselyemzöld Ajánlom figyelmedbe további cikkeimet, témáimat: Kertészkedés – Ha te is a konyhakertben termeszted a zöldségeidet, gyümölcseidet Érdekel az aktív környezetvédelem? Akkor nézz fel a Zöld blogomra! Mikor kell vetni a borsót? Tavasz közepétől és nyár közepétől is lehet. Hogyan történik a zöldborsó vetése?
(A rózsa metszésekor a levágott tüskés ágakat én a borsósorokra szoktam fektetni, így a bejáró kóbor macskák akármilyen késztetést is éreznek, hogy a felmelegedett puha földbe kaparjanak, az ágak megakadályozzák őket. Kárt tudnak még okozni a madarak is, amint a kikelő borsót kicsipegetik. Hálóval, fátyolfóliával takarjuk az ágyást, amíg a növények meg nem erősödnek. ) A borsó a talajban nem válogat, leginkább a mélyrétegű, meszes, jó táperőben levő vályogtalajokat kedveli. Hidegtűrő, már 3−4 o C−on is csírázik. A kikelt növények a mínusz 4−5 o C fagyokat is elviselik. A lombjuk akár le is fagyhat, később újra kihajtanak és tovább fejlődnek. A nagy meleget azonban – különösen ha szárazsággal is párosul – nem bírják. Borsó vetése idée originale. Ápolása elsősorban gyomtalanításból áll. Az ápolási munka egy-két kapálásból áll, viszont virágzáskor és hüvelyképzéskor a locsolást meghálálja. A kikelt vetés talaját mielőbb kapáljuk meg, tartós szárazság esetén öntözni kell. A hüvelyek szedését akkor kezdjük, amikor a borsószemek már elérték a rájuk jellemző nagyságot, de még zsengék, kellemes zamatúak.
Forrás: Agrárágazat
A magasabb növésű fajtákat ajánlott támasz mellett termeszteni. Érdemes - ha nem csávázott a vetőmag - éjszakára beáztatni, hogy a szemek megduzzadjanak. Vetés előtt a magokat nézzük át - főleg a saját szedésből származókat, távolítsuk el a sérült szemeket. Csírázás felgyorsítása áztatással: ültetés előtt 2 nappal áztassuk be a szemeket 15-20 órára, majd öntsük le a vizet, és fedjük le egy nedves ruhával. Ültetéskor ezeket a szépen megduzzadt szemek vethetjük el. Ha alacsony borsót vetünk, akkor nem szükséges karózni, míg a magasra növő fajtákat feltétlen karózzuk. Futtathatjuk akár az alacsonyabb, akár a magasra növőt a kerítésre is, vagy uborkahálóra, így a szár nem dől el, és nem rothad meg a termés. Zöldborsó, velő, cukor, kifejő - gazigazito.hu. Onnantól kezdve, hogy a borsó érni kezd, folyamatosan szedhetjük. Az időpontok fajtánként eltérőek. Termeszthetjük hálóra futtatva is. Két sor közé műanyaghálót feszítünk ki, amin a borsó felfuthat, így a csapadékos időjárásban sem károsodik. Vetés áprilisig Április végével lezárul a borsó vetésének idénye, és ez a berögződés nem alaptalan.
Így gondozzuk a zöldbabot! A zöldbab ültetése után 2-3 hetet kell várni arra, hogy egy kis zöld kezdemény kidugja a fejét, majd 5-7 hét múlva fog teremni. Nagyon fontos, hogy a magokat jó tápanyagú, kellően nedvességtartó földbe helyezzük el, melyet előzőleg felpuhítottunk, rögmentesítettünk. A későbbiekben fontos lesz az öntözés és a gyomlálás. A gyomok sokszor gyorsabban nőnek, mint az ültetett növények, ezzel elszívva a tápanyagot, vizet és árnyékot vetve a növényre. Van olyan zöldségféle, melynek jót tesz, ha a gaz árnyékot vet rá, de a zöldbab nem ilyen. Fontos kigyomlálni, ám míg kicsik a tövek, a közel lévő gazokat csak óvatosan szabad kihúzni, nehogy a kitépéssel megsértsük a saját növényünket is. Borsó vetése idée cadeau original. Hazánkban az ókorban és a középkor elején nem ismerték a zöldbabot, csak a XVI. század végén kezdték el termeszteni. Eleinte nem volt népszerű, leginkább sokkal később, a konzervipar fejlődése adta meg a kezdő lökést. Sokan összekeverik a zöldbabot a vajbabbal. A vajbab az valóban zöld színű, de általában zöldbabnak a sárga színű, kissé puha bársonyos felületű hüvelyest szokás hívni.
A borsó nagy fényigényű növény, árnyékban nem fejlődik megfelelően. A nagy meleget és a vízhiányt azonban rosszul viseli, ezért erre mindig figyeljünk oda. A borsó mészigényes növény, ezért mindig olyan talajba ültessük, amely kellő mennyiségben tartalmaz meszet. A borsót a szabadföldbe vetjük, legalább 5-6 centiméter mélyre. Fontos a tőtávolság, nem szabad hagyni, hogy a tövek megfojtsák egymást, így az 5 centimétert érdemes meghagyni két tő között. Orbán Viktornak üzenem, hogy nagy zsivány és minden tiszteletem. : hungary. A 10 ventiméter viszont már sok. Lehetővé kell tenni, hogy a borsónövények egymásnak támaszkodva idővel befedjék a talajt, ami egyrészt gátolja a gyomosodást, másrészt óvja a talaj víztartalmát. A kikelt borsónövénykéket mindig kapáljuk meg, és távolítsuk el a gyomokat. A borsó futónövény, ezért fontos, hogy legyen mire támaszkodnia vagy felkapaszkodnia, ez lehet akár karó, vagy a karók között kifeszített madzagpár, de ha kerítés mellé vetjük, az is jó megoldás. A hüvelyek szedését akkor érdemes elkezdeni, amikor a borsószemek már elérték a megfelelő nagyságot, de még kellően zsengék.