Az USA-hoz képest éppen ellentétes a helyzet Magyarországon, ahol bár a koronavírus áldozatainak a száma még meg sem közelíti a spanyolnátháét, lakosságarányosan már elképzelhető, hogy többen haltak bele a Covid19-be. Ahogy globálisan, úgy a spanyolnátha áldozatainak a pontos számáról Magyarországon sem állnak rendelkezésre pontos számadatok, a legjobb közelítő értéket Szél Tivadar, egy korabeli statisztikus számításai adhatják, aki nagyjából 53 ezer főre becsülte a járvány magyarországi áldozatainak számát. Bár ezt a számot érdemes fenntartásokkal kezelni, többek között azt sem lehet tudni, hogy mekkora területre vonatkozott pontosan, de mivel Magyarország népessége abban az időben még 16 millió felett volt, így ha Szél nem a mai Magyarország területére vonatkoztatta a számokat, akkor elmondható, hogy bár a koronavírus eddig összesen alig több mint harmincezer ember halálát okozta, lakosságarányosan már több embert ölt meg, mint a spanyolnátha. Spanyolnátha áldozatainak száma. (Borítókép: Yasin Ozturk/Anadolu Agency via Getty Images) További cikkek a témában: Így viszonyul a koronavírus a történelem legnagyobb járványaihoz A Visual Capitalist szemléletes infografikájából kiderül, hol van a koronavírus (jelenlegi) helye a történelemben.
Egy szupervírus csapott le az emberiségre Az 1918-as influenzajárvány alig hat hónap leforgása alatt mintegy 25 millió ember életét követelte. A rendkívül magas halálozási ráta miatt sokáig úgy vélték, hogy valamiféle szupervírus állhat a betegség hátterében. Mára azonban tudjuk, hogy a vírus nem tért el jelentősen más években hasonló járványokhoz vezető kórokozóktól. A magas mortalitás elsősorban a háborúval járó különféle tényezőknek volt köszönhető. Az USA-ban a covidban elhunytak száma egy-két napon belül meghaladja a spanyolnátha áldozatainak számát - Körkép.sk. Így a kaszárnyák zsúfoltsága, a rossz higiéniás viszonyok és az emberek általános alultápláltsága mind-mind hozzájárult ahhoz, hogy a legyengült szervezetek sokszor nem tudták legyűrni a fertőzést. A betegség első hulláma volt a legpusztítóbb A betegséggel kapcsolatos egyik legelterjedtebb tévhit, hogy a járvány első hulláma volt a leghalálosabb. A valóságban az 1918 első felében meginduló első hullám viszonylag kevés áldozatot követelt, összehasonlítva az október-november folyamán pusztító második hullámmal. A betegség harmadik hulláma 1919 tavaszán szintén több áldozatot követelt az elsőnél, ugyanakkor már messze alatta maradt a másodiknak.
Az első világháborút követő spanyolnátha három hullámban söpört végig Európán, emberek tízmillióinak életét követelve. A három közül a második hullám volt a legsúlyosabb, néhány tanulságot pedig most, a koronavírus-járvány idején is levonhatunk belőle. A spanyolnáthaként is ismert, 1918-as nagy influenzajárvány a világtörténelem legsúlyosabb járványos betegsége volt. A világon nagyjából 500 millió ember kapta el, a halálos áldozatok számát pedig 50-100 millió közöttire becsülik. A betegség három nagy hullámban söpört végig Európán is, a legelső, 1918 tavaszán még viszonylag enyhe volt. A halálesetek többsége 1918 őszén következett be - ez volt a spanyolnátha második és legrosszabb hulláma. A CNN cikke összegyűjtötte azokat a tanulságokat, amelyeket a száz évvel ezelőtti pandémiából a koronavírus-járvány ideje alatt is levonhatunk. Már a spanyolnátha szintjén a koronavírus - Infostart.hu. Egy pandémia alatt sok, korábban teljesen hétköznapi tevékenység lesz (fertőzés)veszélyes, így például a randevúzás, a csókolózás, és természetesen a szex. Bár most, a koronavírus-járvány idején is nehezített tereppé vált a szerelmi és a szexuális élet, a sokkal pusztítóbb spanyolnáthajárvány még inkább feladta a leckét a turbékoló galambpároknak.
A spanyolnátha egyenlő volt a biztos halállal Sokáig tartotta magát a hiedelem, hogy mindenki, aki megfertőződött 1918-ban, meg is halt a betegség következtében. Ténylegesen a fertőzöttek többsége túlélte a betegséget, mindössze egyötödük vesztette életét 1918-19-ben – amely természetesen így is sokkal pusztítóbb volt a "hagyományos" influenzajárványoknál, amikor átlagosan kevesebb mint 1%-a hal meg a fertőzötteknek. A halálozási ráta ugyanakkor jelentősen eltért bizonyos csoportok esetében. Az Egyesült Államokban például az indiánok körében különösen nagy pusztítást végzett a spanyolnátha, előfordult, hogy teljes közösségeket törölt el a Föld színéről. Ennek oka valószínűleg az lehetett, hogy ezen közösségek korábban nem voltak kitéve influenzának, így immunrendszerüket teljesen felkészületlenül érte a betegség. A történelem ismétli önmagát. Egy százéves dokumentumból kiderül, hogyan harcoltak elődeink a spanyolnátha-járvánnyal - Nemzeti.net. A korabeli kezelések nem sok hatással bírtak a járvány idején A korabeli orvoslás nem igazán ismert vírusölő kezeléseket. Egy elmélet szerint azonban bizonyos esetekben az 1918-ban alkalmazott kezelések komoly hatással bírtak a betegekre - igaz, nem a kívánt irányban.
1918. november 3-án Dr. Gosztonyi Vilmos magyar királyi főorvos a Pesti Hirlap ban írt a betegségről. Írásában említést tett az izolálás hatásosságáról a fertőzés terjedésének megállításában és arról, hogy nagyon fontos az erős szív, amely kibírja a betegséget. 1918 decemberében bejelentették, hogy az iskolák január elejéig biztosan zárva maradnak, mivel a spanyolnátha-járvány ijesztően terjed. A járvány megállításának érdekében továbbra is ellentmondásos véleményeket közöltek az újságok. A Magyar Hirlap arról tudósított, hogy míg a járványbizottság egyes tagjai néhány napig teljes zárlatot szerettek volna, addig akadtak olyanok is, akik nem értettek egyet a radikális intézkedések bevezetésével. Majd 1918. december 15-én a Kecskeméti Ujság az alábbi hírt hozta közölte: "Megérkezett a spanyolnátha elleni szérum. Értesítést kaptunk a tiszti főorvosi hivataltól, hogy a spanyolnátha elleni szérum megérkezett és a tiszti főorvosi hivatalban a délelőtti órákban rendelkezésre áll, ahol az orvosok is átvehetik.
Értékelés: 70 szavazatból Életünk története - sztárpárok jövőutazása címmel vadonatúj talkshow-val tér vissza az RTL Klub képernyőjére a Friderikusz Sándor, aki vendégeivel különleges időutazást tesz jelenből a jövőbe. Az Életünk története - sztárpárok jövőutazása házigazdája Friderikusz Sándor lesz, aki beszélgetőpartnereit a műsor egy-egy pontján maszkmesterek segítségével évtizedekkel öregítve repíti előre az időbe. A műsor epizódonként két ismert embert lát vendégül: szerelmespárokat, házastársakat, testvéreket, akik között mély és szoros a kapcsolat. Ismerik, szeretik egymást, életük összehangolt: úgy tervezik, hogy együtt fognak megöregedni. Egyetlen dologban lehetnek biztosak: a múltjukban, és abban, hogy a közösen megélt idejük közelebb hozta őket egymáshoz, vagy legalább a megértéshez. Azt azonban, hogy az egyéni életük és a kapcsolatuk végül mivé lesz, csak az idő mondhatja meg. Az Életünk története - sztárpárok jövőutazása olyan esélyt és kalandot kínál, amely csak az emberi élet végső szakaszában válik lehetségessé: visszatekintést, számvetést és szembesülést az elmúlással.
Szinetár Dóra és fia után újabb párost látott vendégül az Életünk történetében Friderikusz Sándor. Ezúttal Horváth Tamást és feleségét, Péterfi Andreát öregítették meg kétszer 25 évvel a maszkmesterek. Az énekes az első kör után 54 éves önmagával nézett szembe, párja pedig 61 éves lett. Ezt még mindketten viszonylag könnyen fogadták, örültek a másik külsejének. A második forduló már sokkal érzelmesebb volt, hiszen akkor már 50 évet öregedtek mindketten: Horváth Tamás 79 éves, Péterfi Andi pedig 86 éves lett. Ezúttal is dicsérték egymást, és azt mondták, szeretnék ezt a megérni. Aztán előtörtek belőlük az érzelmek, és elsírták magukat. Ha nem akarod végignézni az érzelmes videókat, akkor Horváth Tamás bejegyzésében is megnézheted, hogyan néznek ki öregen a párjával: (Kiemelt kép: TV2) Az Életünk története korábbi sztárjai: Így néz ki 20 és 40 évvel idősebben Szinetár Dóra és nagyobbik fia, Lőcsei Marci Így néz ki 25 és 50 évvel idősebben Puskás-Dallos Peti és párja, Bogi – csak úgy folytak a könnyek a stúdióban
2021. okt 24. 10:04 Horváth Tomi és szerelme Friderikusz Sándor műsorában jártak /Fotó: RAS-archívum Az Életünk története legutóbbi sztárvendége Horváth Tamás volt, aki a feleségével, Péterfi Andreával közösen vett részt abban az utazásban, amire Friderikusz Sándor és a profi maszkmesterek vitték őket. Az énekes és kedvese is nagyon kíváncsiak voltak, hogyan sikerül az átalakulásuk, de a végeredmény még így is meglepte őket. ( A legfrissebb hírek itt) Az énekes az első körben az 54 éves énjével szembesült, míg párja 61 éves lett. Tomi azt mondta, hogy szerinte még ilyen idősen is meg fogja kívánni Andit, akit gyönyörűnek tartott elmaszkírozva is. Mivel a házaspár között majdnem 10 év a korkülönbség, így Tomi 78, míg Andi 86 évesen látta viszont a másikat a második öregítési folyamat alkalmával. Ez a kör pedig még több érzelmet tartogatott és az énekes először szinte megszólalni sem tudott, amikor megpillantotta Andit, aki szerinte még 86 évesen is szép és vagány. – Nagyon cuki öreg bácsi vagy – mondta meghatottan Andi, majd Tomi nem tudta visszafogni érzéseit és elsírta magát.
Október 9-től új időpontban, szombat esténként indul rendhagyó jövőutazásra Friderikusz Sándor. Az Életünk története harmadik évadában újabb sztárpárok vállalkoznak ara, hogy szembesüljenek azzal: mi vár rájuk 20 vagy akár 40 év múlva. Az október 9-től szombat esténként látható műsor új évadában ezúttal is hat ismert házaspár, testvérpár, illetve a műsor története során először anya és fia is vállalta, hogy Friderikusz Sándor vezetésével rendhagyó kirándulást tesz a jövőben. "Mi történik egy emberrel akkor, amikor csak a test öregszik, az elme nem – többek között erről is szól az "Életünk története". Ebben a műsorban ugyanis minden alkalommal két embernek adódik lehetősége szembenézni az idő kíméletlen elmúlásával a saját és a másik arcán is. Ezen hatás minél élethűbb megjelenítésében természetesen most is profi maszkmesterek, sminkesek és fodrászok dolgoznak – így lesz ez az időutazás valódi és már-már hátborzongatóan átélhető" – mondta Friderikusz Sándor, az Életünk története műsorvezetője.
Évadok: Stáblista:
Az első öregítést még kifejezetten jól viselte. Szinetár Dóra és fia után, Friderikusz Sándor újabb párost látott vendégül az Életünk történetében. Ezúttal Horváth Tamást és feleségét, Péterfi Andreát öregítették meg a maszkmesterek kétszer 25 évvel. Kapcsolódó Az énekes az első kör után 54 évesen nézett szembe magával, míg párja 61 éves lett. Horváth Tamás eddigre alig változott valamit és habár feleségén szembetűnőbb volt az átalakítás, mindketten örültek a másik külsejének. A második forduló már sokkal érzelmesebb volt. Horváth Tamás 79 éves, Péterfi Andi pedig 86 éves lett. El is sírták magukat, amikor szembesültek egymással. Az énekes most már nem olyanokat mondott, hogy "csodaszép vagy" és "ilyenkor is meg foglak kívánni", hanem, hogy "szeretném megélni ezt" és "tényleg szerelmes vagyok beléd, ha még így is tetszel". Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.