/ Ez a viszonylagos öröklét / ép ésszel elviselhetetlen. " Az élő anyag ilyetén felfokozott egzisztenciális és szemantikai értelmezése ugyanakkor e tekintetben erősen meg is különbözteti a két talán legjelentősebb "újholdas" költő, Nemes Nagy és Pilinszky írói szemléletmódját és lírai-versnyelvi beszédalakítását. Míg az előbbi az objektív, hermetikus költészetnek kifejezetten a tárgyakhoz kötött, az élet dolgait a maguk tapintható anyagszerűségét kiemelő válfaját valósítja meg (Rónay a), addig az utóbbi a tárgyakkal/dolgokkal nagyon is elvont, metafizikai, már-már transzcendentális perspektívában "él" a maga költői szavaiban. Az eleven anyag Nemes Nagy-féle elgondolása erősen kapcsolódik a mitikus hagyományhoz, amely a dologban/tárgyban mindig isteni lényeget lát. Épp ezért lesz Nemes Nagy költészete "mítoszkereső és mítoszteremtő [de] (nem mítoszreprodukáló) líra. " (Rónay b). S emiatt válhat Nemes Nagy munkásságában visszatérő motívummá a kő, a fém és a fa: ezek az anyagok az ős- és az ókorban is kitüntetett szerepűek, mert ezekből készítik az "isteneket".
A lírai én a kezdéshez hasonló költői kérdésekkel reflektál helyzetére, továbbá felhívja a figyelmet a korábbi, szenvedélytől túlhajtott képek fantázia voltára. Az érzés meghaladja az emberi lehetőségeket, így a másikkal való totális azonosulás csupán feltételes módban valósul meg. Nem lehet a másik bőre alá bújni, e képtelenség pedig a viszonzott szerelem ellenére kielégítetlenséget hagy maga után: "Szeretsz, szeretlek. Mily reménytelen. " Az irodalomértés rég eljutott oda, hogy le tudja választani az életrajzi szerzőt a szöveg alanyáról: előfordul azonban, hogy felesleges e distinkció, sőt érdekes jelentésrétegeket von el az alkotásból. Jelen esetben mindenképp érdemes megemlékezni a költő neméről, mivel ez többlettel látja el a lírai én személyét: A szomj újfajta, vágyait nyíltan artikuláló, merész női hangon szólal meg, amelynek feminin jellegét a részletekig precíz megfigyelőkészséggel átitatott leírások is hangsúlyozzák. Nemes Nagy Ágnes húsbavágóan egyszerűen fejezi ki a legbonyolultabb emberi érzés, a szerelem kettősségét.
Cirkalmas tirádák nélkül, kevés (ám annál erősebb) képpel és puritán páros rímekkel ülteti át a nyelvbe a kimondhatatlant, a szenvedély és a vágy alfáját, ómegáját, origóját. Azt a pontot, ahol már nincs "te" és "én", csak mi. Nemes Nagy Ágnes budapesti otthonában, 1963 (Kép forrása: Fortepan/ Hunyady József)
A "belémszívódnál, illatomba esten" képzetben ott rejlik az egyesülés iránti epekedés, amely pár sorral később éri el csúcspontját. Ez a típusú összeolvadás nem vonja maga után az egyén önazonosságának felszámolódását, sőt: "minden omló végső pillanatban / elmondja: mégis, önmagam maradtam. " A szerelem episztemológiai állapottá lényegül át, az egyén saját magát ismeri meg partnere feltérképezése által. Nemes Nagy Ágnes 1963-ban. (Forrás: Fortepan / Hunyady József) A szöveg tobzódik az ismétlésekben, felsorolásokban és betűrímekben, így szinte áradni látszik a befogadó szeme előtt. Mindeközben az én katalógusát adja a megszólított testrészeinek, ezáltal porcikáról porcikára felidézve őt. A bőrt a kéz, a kezet a kar, a kart a haj követi; itt, a test térben legmagasabb pontján a fizikai vágy transzcendentális síkkal egészül ki: "enyém hajad villó, fekete tolla, / mely mint a szárny suhan, suhan velem / hintázó tájon, fénylőn, végtelen. " Az ösztönszerű együttlét mélyebb tartalmakkal való bővülése véglegesen halálra ítéli a józanságot, és ide-oda hintázó szédületté változtatja a lírai alany lelkivilágát.
Tört árnyat nyujt a minarét. Bus donna barna balkonon mereng a bibor alkonyon. Olaszhon. Göndör fellegek. Sötét ég lanyhul fülleteg. Szökőkut víze fölbuzog. Tört márvány, fáradt mirtuszok. Göröghon. Szirtek, régi rom, ködöt pipáló bús orom. A lég sürű, a föld kopár. Nyáj, pásztorok, fenyő, gyopár. Svájc. Zerge, bércek, szédület. Sikló. Major felhők felett. Sötétzöld völgyek, jégmező: Harapni friss a levegő. Némethon. Város, régi ház: emeletes tető, faváz. Cégérek, kancsók, ó kutak, hizott polgárok, szűk utak. Frankhon. Vidám, könnyelmü nép. Mennyi kirakat, mennyi kép! Mekkora nyüzsgés, mennyi hang: masina, csengő, kürt, harang. Angolhon. Hidak és ködök. Sok kormos kémény füstölög. Kastélyok, parkok, lapdatér, mért legelőkön nyáj kövér. Svédhon. Csipkézve hull a fjord, sötétkék vízbe durva folt. Nagy fák és kristálytengerek, nagyarcu szőke emberek. Ó mennyi város, mennyi nép, Ó mennyi messze szép vidék! Rabsorsom milyen mostoha, hogy mind nem láthatom soha! A Messze… messze… témája távoli országokba való elvágyódás.
Elmondta azt is, hogy Oroszország kész megvitatni Ukrajna biztonsági garanciáit, valamint hogy Oroszország máshogy tekint majd a világra a krízis végén, a nyugattal kapcsolatos illúziók nélkül. Oroszország azt szeretné elérni, hogy soha többé ne függjön a Nyugattól. Arról is beszélt, hogy a Nyugat lábbal tiporja Oroszország jogait; hogy Oroszország ki fog tartani a válság alatt; és hogy úgy látja, Ukrajna értelmetlen találkozókat akar tartani.
Umberto Eco híres ősfasizmus-definícójának nincs olyan pontja, amelynek a Putyin-rendszer ne felelne meg, a tradicionalista tekintélyelvűségtől a modernitás, a liberalizmus elvetéséig, az egyéni jogok teljes tagadásáig. A Hagyományok És A Keresztény Civilizáció Nagy Védője iszlamista terroristákat importál a demokratikus Ukrajna ellen. Az Ukrajna nemzeti létét is tagadó, azt "nácitlanítani" akaró Putyin a hírhedt neonáci Wagner-csoporttal likvidáltatná az ország zsidó elnökét, megöleti és megmérgezi a kritikusait, GRU-ügynököket küld több magyar neonáci szervezet, így a Magyar Nemzeti Arcvonal gyakorlataira. Putyi "békefenntartókat" küld oda, ahol miatta nincs béke, háborút indít Ukrajna ellen, nehogy az belépjen abba a NATO–ba, amelybe pont őmiatta nem tud belépni. Anitfasiszta harcot hirdet színtiszta fasiszta agresszióval. Ha kicsit is komolyan vesszük a "soha többé"-t, abba kell hagynunk a folyamatos hazugságot a békéről. "... Soha többé háborút - árak, akciók, vásárlás olcsón - Vatera.hu. ha azt vizsgáljuk, hogy az európai civilizációnak, az európai tudatnak vitális kérdése–e a holocaust, azt fogjuk találni, hogy igenis az, mert ugyanannak a civilizációnak kell reflektálnia rá, amelynek a keretei közt végrehajtották – különben baleseti civilizációvá válik maga is, rokkant véglénnyé, mely tehetetlenül sodródik a pusztulása felé.
(Borítókép: Dmitro Kuleba 2022. március 5-én. Fotó: OLIVIER DOULIERY / Pool / AFP)
Az elmúlt hat évben tízezer embert vett részt ezeken a kurzusokon. További hatvanezer helyi védelmi tréningeken tanult. Az Ukrajnában zajló háború felhívta a finnek figyelmét arra, hogy az tettrekészség sokat számít. Ha ehhez párosul a felkészültség, az igencsak hatásos lehet. Finnországban jelenleg társadalmi vita folyik arról, hogy az ország csatlakozzon-e az ország a NATO-hoz, mire a Kreml jelezte, hogy barátságtalan lépésnek tekintene egy ilyen döntést. Akármi legyen is végeredmény, a lényeg nem változik: Oroszország a szomszédjuk marad. Soha többé háborút! | Kárpátalja. Egyes szakértők szerint 30-40 háborút vívtak a finnek az oroszokkal, és készek arra, hogy ha kell, a következőt is megvívják. Az ukrajnai háborúval kapcsolatos cikkeinket ezen a linken olvashatja.
A középkori teológia – Aquinói Szent Tamás közvetítésének köszönhetően – az ágostoni "igazságos háború" felfogást követi. Tamásnál az igazságos háborúhoz megfelelő tekintélyre, igazságos okra és a jó előmozdítására van szükség. A későskolasztika még tovább árnyalja ezt a meghatározást, és többek között Francisco de Vitoriának köszönhetően megjelenik annak felvetése, hogy mi van abban a helyzetben, ha mindkét résztvevő igazságos háborút vív. Az újkorban az igazságos háború elméletének történetét hosszú időre lezárja Hugo Grotius A háború és a béke jogáról című műve. Grotius, bár merít a keresztény hagyományból, de alapvetően egy új szempontot vezet be azzal, hogy törvényes vezetőknek kell nyilvánosan bejelenteniük a háborút. A XX. század első felében XII. Soha többé háborút teljes film. Piusz pápa az igazságos háború ismérveit egyetlenegy pontra szűkíti: az igazságtalan támadással szembeni védekezés lehetőségére. XXIII. János pápa pedig a Pacem in terris körlevelében világossá teszi, hogy az atomkorban nehezen értelmezhetőek az igazságos háború kritériumai.