2010. 08. 09. T Szakértő! Elsődlegesen arra lennék kíváncsi, hogy az első mondat helyes-e! Melyik a helyes mondat? 1. Mond el a véleményed, vagy szólj hozzá! 2. Mondd el a véleményed, vagy szólj hozzá! 3. Mondd el a véleményed vagy szólj hozzá! 4. Mond el a véleményed vagy szólj hozzá. A mondatban láthatóan felszólító módra van szükség, a "mond" ige pedig felszólító módban, egyes szám 2. személyben, határozott ragozással "mondd" alakban írandó, tehát egy újabb d-vel. (Azok az igék, amelyek nem d-re végződnek, felszólító módban csak egy d-t kapnak, pl. ír > írd. Hogyan lehet helyes a mond és a mondd is?. ) Amint a szabályzat 63. pontja írja, felszólító módban olyankor is kettős d-t írunk a d végű igéknél, amikor csak egy d hallatszik, mint a "mondd", "hordd", "kezdd", "küldd", "áldd", "oldd" stb. esetében. Másrészt pedig azt kell tudni, hogy a mondat két része közé vesszőt teszünk-e. Ez attól függ, hogy két külön tagmondatról van-e szó. Hogy igen, az például onnan látható, hogy minimum az egyik állítmánynak önálló vonzata van ("véleményed"), amely nem tartozik a másik állítmányhoz.
nana, h van, felszolito modban:) Ha azt mondod pl, hogy " Xy Mond egy verset" akkor egy d, de ha azt akarod mondani h "Xy mondd már meg h mennyi az idő" akkor 2 d! Felszólító módban 2 d! Kijelentő módban 1 d. azt hittem én vagyok az első. Bocs! Felszólító módban dd-vel. Kijelentő mód egyes szám harmadik személyben (ő) egy d-vel. felszólító módban 2-vel kell. szerintem hidd el a tanárnak:DD E/2., felszólító mód, tárgyas ragozás. mond-harmadik személy, kijelentő mód mondd-második személy, felszólító Felszólító módban:Pl. Nyelvtan - 6. osztály | Sulinet Tudásbázis. Mondd meg már mi a francot akarsz!! attól függ kijelentő vagy felszólító mód? ha felszólítasz valakit, akkor mondd! Egy mondatban a mond szót hány d-vel kell írni? Mert én úgytudom, hogy 1 de egy tanár szerint 2-vel. További ajánlott fórumok: Irjuk le, mondjuk el, dühöngjünk, örüljünk együtt! Írjunk esti mesét a magunk szórakoztatására:) (folytasd mindíg 1 mondattal) Ismerkedésnél mennyire normális, hogy rosszul esett, hogy nem mondta el, hogy elmegy kirándulni? Hogyan irjuk meg a szerződést ingatlan eladásról, hogy ne kelljen várjak esetlegesen több hónapot a vevő ügyintézésére?
Van olyan fiú név hogy Donitó? Vagy a Donátó-t irjuk, és Donitónak mondjuk? Hogy mondjuk és írjuk ezeket oroszul?
Kép forrása: Vadymvdrobot/ 4/10 Hagy használata a hadd helyett A beszélt nyelvben – manapság még választékos helyzetekben is – teljesen általános a "hagy" alak, de írásban a "hadd" forma a helyes, pl. " Hadd lássam! ", nem pedig "Hagy lássam! ". 5/10 Helység és helyiség Nem mindegy, és nem keverendő! 10 helyesírási hiba, amit a legtöbben elkövetnek. Te helyesen írod?. A helység jelentése település, azaz város vagy falu, a helyiségé pedig épületnek vagy lakásnak az elkülönített része, azaz szoba, konyha, mellékhelyiség stb. Ez utóbbit, ha megjegyzed, soha nem fogod összetéveszteni a kettőt. Oldalak: 1 2 »
Most, hogy már ritkán írunk kézzel, és minden leírt szó után jelez a helyesírás-ellenőrző a számítógépen, talán kevésbé foglalkoztat, hogy magunktól is helyesen írjunk. Mégis, vannak helyzetek, amikor nem árt, ha a legelemibb helyesírási szabályokkal tisztában vagyunk. 1/10 Az ünnepek neveit kis- vagy nagybetűvel? Jó, ha tudod, hogy a magyar helyesírás szabályai szerint az ünnepek neveit kis kezdőbetűvel írjuk, azaz " Kellemes karácsonyt! " vagy " Kellemes húsvéti ünnepeket! " kívánunk, és " Boldog újévet! ". 2/10 Mond és mondd A -d végződésű igék felszólító módban két "d"-vel írandók helyesen, tehát ami kijelentő módban úgy hangzik, hogy "Üzenetet küld. ", vagy "Mesét mond. ", az felszólító módban már így néz ki: " Küldd el az üzenetet! ", vagy " Mondd el a mesét! " stb. 3/10 Hagyj és higgy A két felszólító mód esetén más a szótő. A "hagyj" esetén "hagy" a szótő, ebből lesz a hagyd, hagyj, hagyja, hagyjátok alak. "Higgy" esetén "hisz" a szótő, így ebből lesz a hidd, higgy, higgyétek alak.
A legnagyobb tragédia nem is az, hogy a nemzet annyit szenvedett, hanem hogy e sok megpróbáltatás árán sem szerezte vissza a hazáját, ahol otthonra találna. Majd a strófát két nagyon erőteljes, romantikusan túlzó kép pel zárja (vérözön, lángtenger): Bércre hág és völgybe száll, Bú s kétség mellette, Vérözön lábainál, S lángtenger fölette. A költő sokféle helyzetmeghatározással (szerte, bércre, völgybe, mellette, lábainál, felette) fejezi ki a hon kilátástalan keresését, az egyéni élet széttépettségét, és azt, hogy az üldözött embert minden irányból veszély fenyegeti. Ellentétes irányokat fejez ki például a "bércre hág" – "völgybe száll", valamint a "vérözön lábainál" – "lángtenger fölette" ("fölette" = felette; fönt és lent ellentéte). A költő térben, horizontálisan és vertikálisan is egy-egy szóval jelzi az irányokat. Magyar himnusz vers ingyen. Mit akar kifejezni Kölcsey azzal, hogy "bú s kétség" kísérte a bujdosót? A bú vagy bánat egyértelmű, de a kétség szó itt a versben vajon mit jelent? Ma bizonytalanságot, kételkedést értünk rajta, de amikor a vers született, a "kétség" szó a "kétségbeesés" szinonimája volt.
NAPHIMNUSZ Mindenható, fölséges és jóságos Úr, Tiéd a dicséret, dicsőség és imádás És minden áldás. Mindez egyedül Téged illet, Fölség. És nem méltó az ember, hogy nevedet kimondja. Áldott légy, Uram, és minden alkotásod. Legfőképpen urunk-bátyánk, a Nap, Aki a nappalt adja és ránk deríti a Te világosságodat. És szép ő és sugárzó nagy ragyogással ékes: A Te képed, Fölséges. Áldott légy, Uram, Hold nénénkért, És minden csillagaiért az égnek. Kölcsey Ferenc: Himnusz (elemzés) – Oldal 2 a 5-ből – Jegyzetek. Őket az égen alkotta kezed Fényesnek, drága szépnek. Áldott légy, Uram, Szél öcsénkért, Levegőért, felhőért, minden jó és rút időért. Kik által élteted minden Te alkotásod. Áldott légy, Uram, Víz húgunkért. Oly nagyon hasznos ő, oly drága, tiszta és alázatos. Áldott légy, Uram, Tűz bátyánkért, Vele gyújtasz világot éjszakán. És szép ő és erős, hatalmas és vidám. Áldott légy, Uram, Földanya-nénénkért, Ki minket hord és enni ad, És mindennémű gyümölcsöt terem, Füveket és színes virágokat. Áldott légy, Uram, minden emberért, Ki szerelmedért másnak megbocsát, És aki tűr gyötrelmet, nyavalyát.
Január elseje a béke világnapja, amihez ezúttal szívhez szóló költeményekkel szeretnénk csatlakozni. Ez a nap szerte a világon arra hivatott felhívni a figyelmet, hogy az újévben törekedjünk a békés létre, önmagunkkal és másokkal szemben is. Válogatásunkban hat nagyszerű verset gyűjtöttünk össze. Reményik Sándor: Örök béke Nem paktumok és nem kongresszusok, Nem új törvények, nem a régi jog. Nem egy bíróság nemzetek felett, Nem új betűk, nem újabb kötetek. Nem Genf, ó nem, és nem is Hága, Jöhet-e üdv ilyen világra? Négy deszkafal, egy hant, egy fakereszt: Örök békének ezt hívják, csak ezt. Juhász Gyula: Szikratávirat Testvérek! Emberek! Közös veszélyben fogjatok kezet! Bajtársak! Szenvedők! Boruljatok le a Jóság előtt! Bukottak! Győztesek! Az Igazságban egyesüljetek! Hívők! Kételkedők! Az Ember vérzik: Szeressétek őt! Harcosok! Magyar himnusz vers sport. Álmodók! Mindnyájatokban egy bús szív dobog! Ne öljetek már! Ölelkezzetek! Tóth Árpád: Rozskenyér Nézem a homorú völgyet, A tárt ölű lapályt: Nagy, ősi fenyőfa-teknő, Mit vén idők véseje vájt.
Tehát a versbéli "kétség" reménytelenséget, kiúttalanságot jelent. A hegyet-völgyet bejáró bujdosók reménytelen helyzetét akarta érzékeltetni a költő. Búskomorak és reményvesztettek voltak. Nagy szerkesztői tudatosság jellemzi Kölcseyt: fordulatai és rímei a szerkezetileg fontos pontokon gyakran ismétlődnek. Az egyes versszakok motívumai visszájukra fordítva, hangulatilag negatív értelemben visszatérnek a későbbi versszakokban. Nézzünk néhány példát: versszak: "Nyújts feléje védő kart" – 6. versszak: "Kard nyúl barlangjában" versszak: "szép hazát" – 5. Elgondolkodtató versek a békéről magyar költők tollából | Nők Lapja. versszak: "szép hazám" versszak: "hős magzatjai" – 5. versszak: "S lettél magzatod miatt / Magzatod hamvvedre! " versszak: "vad török" – 5. versszak: "vad nép" versszak: "bús had" – 5. versszak: "vert hadunk" Tehát az 5. versszakban tükröződik vissza deformáltan négy korábbi fogalom (nép, had, haza, magzat), és az 5. versszakban van a leghosszabb mondatszerkezet is. Ezért aztán a vers gondolati-érzelmi árama az 5-6. versszakban válik a legsűrűbbé.
Mihajlo Verbickij atya, az ukrán nemzeti himnusz zenéjének szerzője Pavlo Csubinszkij, a himnusz szövegének szerzője Ukrajna himnusza Pavlo Platonovics Csubinszkij "Scse ne vmerla Ukrajina" (Még nem halt meg Ukrajna; cirill betűkkel: Ще не вмерла України) című versének első másfél versszaka, zenéjét Mihajlo Verbickij szerezte. Verbickij szerzeménye 1992-től Ukrajna állami himnusza, 2003-tól pedig a Csubinszkij versével kiegészített zene a himnusz. Története [ szerkesztés] Az ukrán himnusz kezdetei 1862-ig nyúlnak vissza. Akkor írta meg Pavlo Csubinszkij néprajzkutató és költő a "Scse ne vmerla Ukrajina" ("Még nem halt meg Ukrajna") című nemzeti-hazafias versét, amely később a nemzeti himnusz szövegévé vált. A vers miatt Csubinszkijt a cári rendőrség megfigyelés alá helyezte, és egy időre Arhangelszkbe száműzték. A költemény kezdetben csak az ukrán nyelvű falusi lakosság körében terjedt. Először az Osztrák–Magyar Monarchiához tartozó Lembergben (ma: Lviv) jelent meg nyomtatásban, a "Meta" ("Cél") című folyóirat 1863. Magyar himnusz vers les. évi 4. számában.
A "vérözön" és a "lángtenger" képe a nemzet önvédő harcait idézi fel – elvben, a vers fikciója szerint a török időkből. Ám mivel a 6. versszak ötödik sorában ("Bércre hág és völgybe száll") a múlt idő hirtelen jelen időre vált (figyeljünk az igeidőkre: "bújt" – múlt idő, "nézett" – múlt idő, "lelé" – múlt idő, "hág" – jelen idő, "száll" – jelen idő), ebből érezni lehet, hogy a költő a saját koráról is beszél. Kölcsey Ferenc: Himnusz (elemzés) – verselemzes.hu. Ez itt már nemcsak a múlt bemutatása, hanem benne van a magyar nép minden függetlenségi küzdelme: Bocskai, Bethlen és Rákóczi harcainak tragikus tanulsága. Az elemzésnek még nincs vége, kattints a folytatáshoz! Oldalak: 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12
Hozzája lépett s kérdé: "Mit keressz te? " És Dante lelke elszállt messze, messze, lelkét a poklok lángcsodái tépték. Majd rátekintett a komor ivekre, a víg paparcra s tompán megremegve elfáradottan, sírva nyögte: "Békét! " Ady Endre: Béke Hágában konferenciáznak, Párisban helyreállt a csend. Nálunk csak úgy dühöng a béke, Csendes, nyugodt a parlament. A vén világrész vesztét érzi, Minden lecsendesült, nyugodt, Ilyen botrányos békességről A történet még nem tudott. Észak ködös, fagyos mezőjén Egy nép rabláncban görnyedez, A germánok büszke Cezárja Szabad sziveknek tőrt szegez, A gall hajó hullámban táncol, Egy új Marseillaise hangja cseng, Kenyeret kér a népek ezre – S mégis dühöng a béke, csend. Farkasszemet néznek egymással Országok, népek, nemzetek, Ezer törekvés, ezer eszme Igázza le a szellemet; Földrészünkön nagy tisztulás kell, Vihar, mely messze-messze zeng, Harc kell, mely igaz békét szüljön, Mert most hazug a béke, csend! … Összeállította: L. J. Nyitókép: Thinkstock