Ezek után létrejön a szem2 teknőcünk. Most mozgassuk ezt a másik teknőc mellé! A szem2 teknőc környezeti menüjéből válasszuk ki a szem2 mozgatása menüpontot és tegyük a megfelelő helyre a teknőcöt! Szem1 vágólapra másolása Szem1 beillesztése a lapra A létrejött szem2 nevű teknőc mozgatása Ha mindent jól csináltunk, elértük, hogy a két szem egymás mellé kerüljön. Természetesen a szemek köré az Imagine beépített festő eszköztárának segítségével egyszerűen rajzolhatunk egy arcot is. Rekurzív eljárások. A festő eszköztárat az ikon megnyomásával jeleníthetjük meg. Az Imagine-ben használható rajzeszközök Mivel a szemeket teknőcök alakjaként adtuk meg, lehetőségünk van arra, hogy azokat elmozgassuk, vagy elforgassuk. Sőt megkérhetjük a szemeket, hogy arra forduljanak (nézzenek), amerre az egérkurzor van. Az teknőc irányát az irány! (setheading) paranccsal tudjuk beállítani, az egér aktuális pozícióját pedig az egérpoz (mousepos) függvény adja meg. De honnan tudjuk meg, hogy milyen szögben kell elfordulnia a szem(ek)nek ahhoz, hogy az egér pozíciója felé nézzen(ek)?
Bevezető A LOGO programozási nyelv születése 1967-re tehető, legismertebb szülőatyja Seymour Papert dél-afrikai származású matematikus és pszichológus. A LOGO nyelvet kifejezetten oktatási célokra tervezték. Eredetileg tisztán funkcionális programozási nyelv volt, a mai változatok már fejlett grafikai lehetőségekkel és objektum-elvű jellemzőkkel is rendelkeznek. Elmélet Teknőcgrafika A LOGO programozási környezet ad egy parancsbeviteli ablakot és egy rajzlapot. A rajzlapon egy (vagy több) "teknőccel" rajzolhatunk. Imagine logo parancsok színek. A teknőc mozgatható és állapotai módosíthatók, mindezt a parancsbeviteli ablakban kiadott parancsokkal vezérelhetjük. A rajzolás úgy történik, hogy a teknőc - mozgatása során - "csíkot húz" maga után. A teknőc állapota írja le azt, hogy rajzoló vagy törlő módban van-e, milyen a toll színe és vastagsága, illetve, hogy látható-e a teknőc. Vezérlési szerkezetek Komolyabb programok készítésénél szükség van vezérlési szerkezetekre: ciklusokra és elágazásokra. A ciklusokkal egy vagy több parancs ismételt végrehajtása vezérelhető, az elágazások pedig arra jók, hogy parancsokat csak bizonyos feltétel teljesülése esetén hajtson végre a program.
A rekurzív eljárások futtatásakor kezdő értéket kell megadni, melyet indításkor egy ablakban kér be a rendszer, de megadhatjuk a parancssorban is az eljárás neve után.
Ügyfélkapu: Heavy Tools Felhasználói név: Jelszó: Nyelv: Belépés